Kutatói sztorik: A kutató, aki modellezi a magyar energiaszektor jövőjét
2022-10-21 08:00:00Szeptembertől minden héten bemutatunk egy-egy kiváló corvinusos kutatót, aki a közelmúltban kapott elismerést a munkájáért. Ezúttal Mezősi Andrást lehet megismerni, aki számos kutatótársával a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpontban már évtizedek óta olyan modelleken dolgozik, hogyan kaphatnak itthon nagyobb teret a megújuló energiaforrások, mire lehet képes a magyar energiahálózat a paksi atomerőmű újabb blokkjával, vagy mikor lehet hazánk klímasemleges.
Kapcsolódó hírek
Kapcsolódó események
Mezősi András egészen más szempontból tekint arra, ami a gáz- és az olajárakkal történik jelenleg Európában. Ami nemzetállamoktól, vállalatoktól és családoktól egyszerre követel sok rugalmasságot és újratervezést manapság, egy energiapari kutató számára rengeteg témát biztosít: „A mi szempontunkból borzasztóan izgalmas, hogy egy év alatt ötszörösére nőtt az energiahordozók ára Európában. Nyilván látjuk a hátulütőit a saját életünkben, de ez önmagában rengeteg témát ad nekünk”.
Kutató és tanácsadó között félúton
Kapcsolata az energiapolitikával egyetemi éveire nyúlik vissza, amikor a Széchenyi Szakkollégium diákjaként járt megújuló energiákkal, illetve a szén-dioxid kvótakereskedelmével kapcsolatos kurzusokra, amelyek felkeltették az érdeklődését a téma iránt. Ezekből később TDK-dolgozatokat is írt, majd a diplomamunkája szintén energiapolitikával kapcsolatos témában született.
„A pályám valahol ott dőlt el, amikor az utolsó egyetemi évem alatt elkezdtem a REKK-ben dolgozni. Ennek már 16 éve”
– mondja András. 2014-ben megszerezte a doktori fokozatot is, a REKK-en belül pedig fokozatosan lépett előre, 2019-től kutató főmunkatársként dolgozik náluk.
„A REKK különleges intézmény olyan szempontból, hogy minimális óraterhelés mellett az időnk jelentős részét kutatásokra és modellezésekre fordíthatjuk. Erős szakmai műhely jött létre, sok elemzést készítünk megrendelésre állami és piaci szereplőknek egyaránt. Miután nagyon gyakran beszélünk iparági szereplőkkel, mi valahol félúton vagyunk egy kutatóközpont és egy energiaipari tanácsadó cég között” – magyarázza azt, hogyan működik a REKK a gyakorlatban.
Mentorai között Szajkó Gabriellát emeli ki, aki PhD-n témavezetője volt és Szabó Lászlót (szintén megkapta a Corvinus Kutatási Kiválóság díjat, a róla készült cikk itt olvasható – a szerk.), aki rengeteget segített abban, hogy képes legyen a kutatóközpont publikációkkal részt venni a nemzetközi tudományos diskurzusban. András 2021-ben kapta meg a Corvinus Kutatási Kiválóság díjat senior oktató-kutató kategóriában.
Az elemzések során létrejött eredményeket publikációként is fel tudják dolgozni, de ehhez az eredeti elemzéshez képest némileg más szemszögből kell a témákat megvilágítaniuk.
Versenyképes, megfizethető, fenntartható
Az utóbbi időszak nagy kutatásai közül Magyarország hosszú távú 2030-2040-ig szóló energiastratégiájának összeállításához szükséges háttértanulmányát emelte ki elsőként, amely 2021-ben jelent meg. Ezen a REKK munkatársai egy éven keresztül dolgoztak, és tökéletes példája, hogyan képesek egyszerre kutatóközpontként és tanácsadóként működni.
Az Innnovációs és Technológiai Minisztérium megrendelésére készült háttértanulmány különböző lehetséges jövőbeli helyzetekre vonatkozóan modellezték a magyarországi energiahálózatot. Például, mi történik, ha 2030-ra elkészül egy új paksi blokk? Elbírja-e a jelenlegi energiahálózat kapacitása, ha sokkal több megújuló energiaforrást használ az ország? Mennyi napelem szükséges országosan szinten 2030-ra ahhoz, hogy szignifikánsan nagyobb arányban fedezzék megújulók az ország energiaigényét? Mi történne, ha új gáztüzelésű erőművet állítanának üzembe?
„A lehetséges forgatókönyvekre a modelljeink alapján határoztuk meg az előnyöket és hátrányokat, de a végén jellemzően mindig három szempont a legfontosabb: a megoldás mennyire biztonságos energiaellátást biztosít, mennyire fenntartható és mennyi a lakossági energia ára. Az energiaiparban mindig ezeket a kérdéseket járjuk körül” – sorolja a kutatás során felmerülő leggyakoribb szempontokat András.
Majd azt is hozzáteszi, hogy mindig a lehető legkiegyensúlyozottabb és legalaposabb elemzés elkészítése a céljuk, de arra nincsenek hatással, végül mi kerül a végleges stratégiába: „A mi feladatunk az elemzéssel és a lehetséges megoldási opciók tálalásával véget ér. A végén szubjektív döntés születik, ennek minden nézőpontjára mi nem látunk rá.”
Klímasemleges Magyarország 30 év múlva?
A hosszú távú projektjeik során az általuk tudományosan megalapozott módszerekkel létrehozott modellek a tudományos közeg számára is értékes információkkal szolgálnak, így ezekből a kutatásokból képesek publikációkat is készíteni.
Hasonló projekt volt a korábbi Innovációs és Technológiai Minisztérium által megrendelt „Hogyan lehet Magyarország klímasemleges 2050-ig?” című elemzés is. A projekt során az úgynevezett TIMES-modellt adaptálták Magyarországra.
„Ez egy nagyjából 1 millió adatot tartalmazó nagyon adatintenzív modell. Komoly kihívást jelentett, hogy különböző szektorokból kellett adatokat gyűjtenünk a modellhez. Háztartások esetében például a modell részét képezi, milyen épületek vannak Magyarországon, milyen hűtési és fűtési módszereket használnak, mennyire szigeteltek, hányan laknak egy épületben, illetve átlagosan mekkora energiafelhasználás szükséges az épület működtetéséhez” – mondja Mezősi András a modellről, majd hozzáteszi, hogy már azon is 10-12 fős csapat dolgozott, hogy megfelelő mennyiségű adatot gyűjtsenek.
Az adatoknál pedig az ördög a részletekben rejlik, hiszen a kutató egyik legfontosabb feladata, eldönteni, pontosan melyik adatokat használja fel a modellben: „Ezt nagyon nehéz tanítani, sokkal inkább a tapasztalat és a megérzések segítenek jó döntést hozni”.
A modell olyan előrejelzésben is segít, hogy mekkora költséggel bír egy családi ház vagy panellakás felújítása, és ez várhatóan mit jelent a lakosság energiaigényével kapcsolatban. Ezáltal a kutatók modellezhetik, melyik típusú épületet éri meg jobban felújítani, hogy fenntartható módon biztosítható legyen a lakosság energiaigénye.
Az elemzés célja az volt, hogy meghatározzák, milyen szektorokban kell leginkább csökkentéseket végrehajtani ahhoz, hogy elérje, illetve költséghatékony módon érje el Magyarország a klímasemlegességet.
„Számomra meglepő volt, hogy évente 600-800 milliárd forint ráfordításával elérhetővé válna a klímasemlegesség. Elsőre ez nagyon magas összegnek hangzik, de valójában ez mindössze 1-1,5 százaléka a magyar GDP-nek”.
Összességében András szerint Magyarországnak a következő években folytatnia kell a megújuló energiaforrások fejlesztését volumenben és hálózati kapacitásban egyaránt: „Írtunk erről is tanulmányt, hogy Magyarország az utóbbi években szép fejlődést produkál ezen a területen, ezt továbbra is folytatni kell. Érdekes, hogy a szélerőművek építését a jelenlegi magyar szabályozás ellehetetleníti, pedig az egyre terjedő napenergia mellett további szélerőművek építésével nagyon ígéretes mix jöhetne létre megújuló energiaforrásokból.”
Szerző: Tucsni László, Corvinus Kommunikáció