Kutatói sztorik: A megújulók fontosak, de önmagukban nem oldják meg az energiaválságot

Egyetemi éveinek végéhez közeledve, Szabó László fejében két irány körvonalazódott 1995-ben. Fogja a pénzügy és környezetgazdaságtan szakon szerzett diplomáját, és fejest ugrik a rendszerváltás után még alakuló magyar bankrendszerbe, vagy tovább mélyítve a környezetgazdaságtanban szerzett tudását, folytatja az akadémiai pályát a doktori iskolában.

A bankrendszer veszített egy tehetséges pénzügyest, de az energiaszektor nyert egy kivételes kutatót, László pedig a doktori iskola mellett az Energiahivatalban kezdett dolgozni. „Ez nagyon hasznos időszak volt nekem, mert közelről tapasztaltam meg a magyar energiarendszer összefüggéseit és dilemmáit, miközben elemzéseket írtam” – mesélte pályája kezdetéről, majd lényeges fordulatot vett az élete.

Sevillából vizsgálni a globális energiaipart

2002-ben egy nemzetközi pályázat révén került az Európai Bizottság sevillai Közös Kutatóközpontja energiaügyi kérdésekért felelős csapatába. Feladatai közé tartozott, hogy a hosszú távú klímaügyi kérdésekhez tartozó modellezéseket, elemzéseket készítsen az Európai Bizottságnak. László következő kilenc éve az elmélyült szakmai munkáról szólt: „Számomra teljesen új nézőpontból, globális, illetve európai perspektívából tekintettünk az energiapiacra. Egy nagyon jó közösségben, remek kollégákkal dolgozhattam együtt. Ott tanultam meg globális szemléletben gondolkozni, valamint azt, mit jelent valójában energiamodellt felépíteni”.

Magyarországról is lehet külföldre publikálni

Amikor 2011-ben hazatért Magyarországra, már konkrét megkeresése volt a Corvinus Egyetemhez tartozó Regionális Energiagazdasági Kutatóközponttól.

A következő időszakban abban segített kollégáinak, hogy növeljék a kutatóközpont nemzetközi publikációinak számát. Korábbi tapasztalatai alapján adott tanácsot abban, milyen kutatásokra érdemes jobban fókuszálni, mi érdekelheti a rangos folyóiratokat.

Ezen kívül azt is képviselte, hogy amikor egy tanulmány átdolgozását javasló visszajelzést kap egy kutató, akkor érdemes arra további időt szánni, hogy megjelenhessen a cikk.

Tapasztalatai alapján segít, ha külföldi szerző bevonásával visznek nemzetközi színtérre egy témát. Más nézőpont, egyéb tudás és a téma relevanciája szempontjából is jó üzenet lehet a közös munka, a folyóiratok szerkesztői pedig komolyabban veszik az ilyen publikációkat.

László 2018-ban átvette a REKK vezetését, de azóta is tudatosan próbál időt szakítani arra, hogy legyen ideje olvasni és képben lenni a legújabb tudományos cikkekkel. Elmondása szerint vezetőként ez sokszor nehéz, de hetente legalább egy napot kifejezetten kutatásra fordít. Sőt, az sem ritka, hogy erre hétvégén kívül nincs máskor ideje. 2021-ben nyerte el a Corvinus Kutatási Kiválóság díjat Senior oktató-kutató kategóriában.

Megújulók a középpontban

A REKK-nél saját kutatásaik mellett elemzéseket, háttéranyagokat, döntéselőkészítést segítő tanulmányokat készítenek megrendelések alapján. Legutóbbi ilyen munkájukra László kifejezetten büszke, hiszen aktívan részt vettek a Nemzeti Energia- és Klímaterv előkészítésében. Az Európai Unió minden tagállamnak kötelezővé tette egy ilyen átfogó stratégia elkészítését, a REKK pedig segített Magyarország energiafelhasználásával és energiahatékonysággal kapcsolatos kérdéseinek felmérésében.

„Az egyik legizgalmasabb kérdés jelenleg Magyarország energiapolitikájával kapcsolatban, hogy mennyi megújuló energiaforrást bír el a villamosenergia-hálózat. Erről fontos szakmai vita zajlik, ugyanis a jelenlegi energiaárakat tekintve a megújuló energia olcsónak számít, de hálózati infrastruktúra megfelelő fejlesztése nélkül nem jelent életképes megoldást, ha egyszerűen mindenki olcsó napelemmel szerelteti fel a házát. Ezt a jelenlegi hálózat még nem bírná el” – emeli ki László az elemzések egyik legfontosabb következtetését.

Azt is hozzáteszi, hogy itthon olyan ütemben fejlődik az energiahálózat, hogy a megújuló energiaforrások nemrég még 2030-ra tervezett 6 ezer megawattos éves kapacitását már 2025-re elérheti Magyarország. Ilyen ütemű fejlődés mellett pedig 2030-ra messze többre lesz képes a hálózat. A legnagyobb kihívás Szabó László szerint a megújulók ingadozó energiahozamának kiegyenlítése lesz. „Hiába felhős az idő vagy fúj kevésbé a szél, a lakosság energiaigénye állandó, így a hálózatnak minden időpillanatban ki kell tudnia szolgálni az igényeket. Csak a megújulókra hagyatkozni nagyon kockázatos, ezért meg kell találni a megfelelő egyensúlyt a nukleáris energia, a fosszilis energiahordozók, a napelemek, szélerőművek és egyéb megújuló lehetőségek között.”

Fontos kutatói feladatnak tartja a jelenlegi kaotikus időszakban is, hogy az energetika fontos döntéseit tudományosan megalapozva hozzák meg, hiszen most fogjuk a következő 20-30 év új energiapiaci alapjait megteremteni. Szerinte minden ország számára fontos feladat a diverzifikáció, ami a lakosság döntéseit is érinti:

László azt is kiemelte, hogy egyéni szinten mindenkinek áldozatokat kell hoznia, és feltenni a kérdést, hogy jogos-e 24-25 fokra fűteni a lakását, miközben energiahiánnyal küzd az egész világ. Erre rímel a REKK kutatása arról, mennyi energiát takaríthatunk meg, ha a lakosság az eddig átlagosnál 2-3 fokkal alacsonyabbra állítja a termosztátot.

Szerző: Tucsni László, Corvinus Kommunikáció