Emberi jogok, demokrácia és tudományos szabadság: Kutatónk bevonásával amerikai ajánlás készült
2023-02-15 09:43:28
Corvinusos közreműködéssel készült el az ASPA elnöki tanácsadó testületének ajánlása arról, hogy a nemzetközi tudományos együttműködések során hogyan érdemes kezelni a kutatás szabadságát és az emberi jogok érvényesülését veszélyeztető helyzeteket.
Kapcsolódó hírek
Kapcsolódó események
Az American Society for Public Administration (ASPA) – amely a közigazgatás, a közpolitika és a közmenedzsment tudományos intézményeinek és kutatóinak országos tudományos szervezete az Egyesült Államokban – tavaly januárban azzal a céllal állított fel egy szakértői bizottságot, hogy a szakterület kutatói számára iránymutatást készítsenek a nemzetközi együttműködések során felmerülő érzékeny helyzetek kezelésére. Az idén januárban elkészült jelentést egy vitaanyag előzte meg, amelyet tavaly nemzetközi konferenciák megbeszélésein fejlesztettek tovább a bizottság tagjai. A kilencfős bizottság több hónapos munkájában és a jelentés elkészítésében – egyetlen európaiként – prof. Hajnal György, a Corvinus Közpolitika Tanszékének vezetője, a Társadalomtudományi Kutatóközpont kutatóprofesszora vett részt.
A tudományos együttműködések jelentős része régóta a nemzetközi térben zajlik, az utóbbi években viszont megszaporodott azoknak az eseteknek a száma, amikor egy kutató vagy egy folyóirat bírálóbizottsága komoly morális és etikai dilemmákkal szembesült egy ilyen nemzetközi együttműködés során. Csak néhány konkrét eset az elmúlt évekből, amelyek hosszas mérlegelésre késztették a közigazgatás, közpolitika és közmenedzsment szakterület kutatóit:
Az elmúlt években több tudományos szervezet is olyan országokban szeretett volna konferenciákat tartani, amelyekben nem tartják tiszteletben az emberi jogokat, beleértve a tudományos kutatás szabadságát. Miután a résztvevők kifogásolták ezt, a szervezők törölték vagy más helyszínre szervezték át az eseményeket;
A nemzetközi akkreditációs szervezeteknek gyakran olyan országokban is le kell folytatniuk akkreditációs eljárásokat, amelyekben köztudottan sérülnek az emberi jogok és a tudomány szabadsága. Ugyanakkor ezidáig semmilyen iránymutatás nem volt arra vonatkozóan, hogy például egy intézmény vagy program akkreditációjába milyen módon és milyen súllyal számítsanak bele ezek a szempontok;
Mit tegyen egy nemzetközi tudományos folyóirat bírálóbizottsága, ha olyan kutatótól kap kéziratot, akinek hazájában korlátozva van a tudományos kutatás szabadsága? Hogyan állapítsa meg, hogy ez a tény a beküldött tanulmány eredményeit is befolyásolta-e? A közelmúltban széles szakmai vita folyt például arról, hogy vajon befogadható-e kézirat olyan orosz tudományos szervezetektől, amelyeknek a vezetői nyilvánosan támogatják Ukrajna megszállását;
Arra sem volt eddig iránymutatás, hogy milyen elővigyázatossági lépéseket érdemes megtennie egy egyetemnek, ha például autoriter vagy diktatórikus vezetésű országok tudományos intézményeivel kötnek partneri megállapodást.
A fentiekhez hasonló esetek kezelésére alkotta meg az ASPA „President’s Committee on International Scholarly Engagement” (PCISE) ajánlását, amely merev szabályok helyett inkább egy keretrendszert kínál a nemzetközi programokban felmerülő érzékeny kérdések kezeléséhez. Az ajánlások abból indulnak ki, hogy minden eset egyedi, ezért a döntés előtt nem lehet megtakarítani a mérlegelést, a tények, illetve a pro-kontra szempontok ütköztetését. Egy intézmény akkor tud körültekintően eljárni az ilyen helyzetekben, ha előre megfogalmazza, illetve rögzíti a nemzetközi tudományos együttműködések során számára fontos értékeket. A közelmúltban több egyetem is megalkotta saját irányelveit vagy magatartási kódexét, amelyek fogódzót nyújtanak kutatóiknak a nemzetközi együttműködésekben. Bár a tartalmuk nagyon különböző, szinte mindegyik dokumentum rögzíti az intézmény számára fontos alapértékeket, és jógyakorlatokat is mutatnak a nemzetközi együttműködések kezelésére. Többségük pedig irodát vagy bizottságot is felállított, amely betartatja az intézményi irányelveket a nemzetközi együttműködésekben, illetve tanáccsal is segítik az oktatókat, kutatókat a komplex kérdések kezelésében.
Az ASPA bizottságának jelentése 6+1 alapértéket is megnevez, amelyek figyelembevétele segítheti a szakterület tudományos szervezetit a döntéshozatalban, illetve intézményi irányelvek kialakításához is jó kiindulópontul szolgálhatnak:
a miénktől eltérő jogrendszerekben dolgozó kutatók szempontjainak megértése, aktív párbeszéd velük;
az akadémiai szabadság értékének védelme és
az emberi jogok tiszteletben tartása a nemzetközi együttműködések során;
a tudományos teljesítmények fejlesztésének támogatása;
a közösségek önrendelkezési jogának tiszteletben tartása;
a kollégák biztonságának és méltóságának védelme;
alaposság, méltányosság és átláthatóság a vitás helyzetek kezelésében.
Végezetül pedig négy konkrét ajánlást is megfogalmaz a jelentés, amelyeket minden közigazgatás területén aktív tudományos szervezet alkalmazhat:
Érdemes a szervezeten belül nyílt beszélgetéseket folytatni az alapértékekről, amelyek mentén az intézmény nemzetközi együttműködései szerveződnek. A vitákban megfogalmazott értékeket és a hozzájuk kapcsolódó folyamatokat aztán írásban is ajánlott rögzíteni.
Nem elég nyilatkozatba foglalni, hanem meg is kell ismertetni ezeket az értékeket a szervezet minden dolgozójával ahhoz, hogy a mindennapokban aztán ténylegesen ezek mentén szerveződjön a nemzetközi tudományos munka.
Megfontolandó egy olyan személy vagy bizottság kinevezése a szervezetben, amelynek feladata az alapértékek betartatása a nemzetközi programokban, illetve tanácsokat is tud adni a problémásabb együttműködések kezelésére.
Minden vitás helyzetben pontosságra, tisztességességre és átláthatóságra kell törekedni a döntést előkészítő folyamatban. A jelentést, valamint az abban tárgyalt kérdéseket és felvetéseket az International Research Society for Public Management (IRSPM) 2023-as éves konferenciájának nyitó plenáris ülésén vitatják meg február 3. és 5. között Budapesten, a Corvinuson. A „Panelbeszélgetés a nemzetközi együttműködésekről: Az emberi jogok és a tudományos szabadság tiszteletben tartása” című rendezvényen a globális és regionális tudományos hálózatok jelenlegi és korábbi vezetői vesznek részt, köztük Ha
Vágólapra másolva
A CORVINUS honlapja sütiket („cookie”-kat) alkalmaz. A "Részletek" gombra kattintva bővebb információt adunk a sütik működéséről.
This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are essential for the working of basic functionalities of the website. We also use third-party cookies that help us analyze and understand how you use this website. These cookies will be stored in your browser only with your consent. You also have the option to opt-out of these cookies. But opting out of some of these cookies may affect your browsing experience.