Ugrás a fő tartalomra
Vissza a főoldalra

A spiritualitás a hallgatók mentális egészségére is pozitívan hat 

2023-01-18 10:02:17

A spiritualitás felsőoktatásban betöltött szerepéről beszélgettünk Dr. Zsolnai Lászlóval.

Kapcsolódó hírek

Kapcsolódó események

A New York-i Columbia Egyetemmel közösen szervezett nemzetközi konferenciát a Corvinus Awakened Campus Global címmel. A spiritualitás felsőoktatásban betöltött szerepét vizsgáló eseményen kétszáznál is több oktató és kutató vett részt huszonöt országból, legtöbben az Egyesült Államok, Európa és India vezető egyetemeiről. 

A főszervezők között volt Dr. Zsolnai László, a Corvinus Gazdaságetikai Központjának egyetemi tanára is. A kétrészes interjú második részében, amit a cikk hossza és közérthetősége miatt szerkesztettünk, arról beszélgettünk, milyen problémákat okoz a pusztán materialista megközelítés az oktatásban, hogyan lehetne bevinni a felsőoktatásba a spiritualitást, és milyen pozitív hatása lehet ennek a hallgatók fejlődésére. Az interjú első része ezen a linken olvasható. 

A konferencián tartott előadásában arról beszélt, hogy a materialista megközelítések helyett spirituális értékorientációra is szükség lenne a felsőoktatásban. Milyen problémákat okoz a materialista megközelítés társadalmi, globális szinten? 

Ebben a témában elég radikális nézeteim vannak. Azt állítom, hogy a túlzottan materialista, redukcionista, tehát leegyszerűsítő, mindent a nyereségre, a piaci értékre építő üzleti modellek olyan ökológiai pusztítással járnak, ami példátlan az emberiség történelmében. Nemcsak a klímaváltozás, hanem az ökológiai rendszerek összeomlása és a biodiverzitás elképesztő veszteségei miatt, melyek visszafordíthatatlannak tűnnek. 

Nem arról van szó, hogy ezek önmagukban helytelen modellek, hanem arról, hogy a mai ökológiai világválság közepette már nem megfelelők. Lehet, hogy ötven vagy száz évvel ezelőtt hasznosak voltak, de ma már nagyrészt ártalmasak. 

A kérdés az, hogy mit lehet tenni? Szerintem tovább kell lépni. Olyan irányokba kell elindulnunk, melyek kreatív módon túllépnek az egydimenziós, haszonelvű gondolkodáson, és egy holisztikus, a spirituális értékekre is nyitott üzleti és gazdasági modelleket tudnak létrehozni. Ezt már kutatjuk itthon, de Oxfordban, a Columbián és Berkeley-ben is nemzetközi együttműködés részeként. 

Említene példát ilyen újszerű modellre? 

A Patagonia céget mindenki ismeri, egy nagyon innovatív és fiatalos cég Kaliforniából. A Patagonia önmagában is egy rendkívül sikeres, globális cég, amely korábban is híres volt az ökológiai elköteleződéséről. A legújabb dolog, amivel felkerültek a világsajtó címlapjára, hogy a környezetvédő és zen-buddhista Yvon Chouinard, aki az alapítója és tulajdonosa a cégnek, kidolgozott egy olyan vállalatirányítási modellt, melyben a vállalat működésének egyedüli és kizárólagos haszonélvezője a Föld maga. Nem a vállalat tulajdonosai, nem is az alkalmazottak vagy a fogyasztók, hanem a Föld maga.  

A Patagonia létrehozott egy olyan jogi és vállalatirányítási struktúrát, amelyben a vállalat összes nyeresége olyan ökológiai megőrző és regeneratív projektekbe kerül automatikusan, amelyek a Föld javát, és csak a Föld javát szolgálják. Ez álomszerű dolognak tűnik, de egy valóban működő, kreatív és nagyon sikeres vállalatról van szó. Persze nem ezt kell másolni, hanem ez inspirációt adhat arra, hogy kialakítsunk új modelleket. Ezen dolgoznak a legtehetségesebb és legkreatívabb kutatók és üzletemberek Indiában, Amerikában és Európában is. 

Hogyan tud bekapcsolódni a felsőoktatás ebbe a folyamatba? 

Nemrég előadást tartottam Indiában az Indian Institute of Management Shillong egyetemen. Az első sorban ott ültek a vezető indiai üzleti iskolák vezetői is. Azt kérdezték az előadásom után: nagyszerű, de ezek után mit tanítsunk? 

Elgondolkodtam ezen, és a következőre jutottam. Világos, hogy fel kell készítenünk a hallgatóinkat a mai gazdasági realitásokra. Ez azt jelenti, hogy a ma érvényben lévő domináns üzleti modelleket, elméleteket, megközelítéseket is tanítani kell. A hallgatóink azonban a következő ötven évben fognak élni és dolgozni, a következő ötven évre kell felkészíteni őket. Nemcsak arra, ami ma a van, hanem a jövőre is. 

Először megtanítjuk a mainstream modelleket, ezeket lehet, sőt kell is kritikával illetni. Utána meg kell mutatni az új, a mainstreamet meghaladó, azt továbbgondoló modelleket is. Sokkal tágasabb, nyitottabb tantervekre van szükség, amelyek nyitottak a jövőre nézve. A legfontosabb az oktatásban a képzelőerő, a szakmai és emberi képzelet fellobbantása, hogy el tudjanak képzelni a hallgatók új technológiákat, új modelleket, új életmódokat, hogy felkészüljenek egy új, más világra, ami a következő ötven évben lesz. 

Az új Steve Jobs-ok csak úgy jöhetnek ki az egyetemekről vagy máshonnan, ha óriási képzelőerővel és víziókkal rendelkeznek. Steve Jobs egyébként zen-buddhista üzletember volt, akinek fontos dolog volt a spiritualitás. Olyan mértékben törekedett az esztétikai tökéletességre, hogy képes volt órákat vitatkozni a mérnökeivel azon, hogy milyen színű legyen egy olyan alkatrész, amit soha senki nem láthat. Ez irracionálisnak tűnik, de nem az, mert az esztétikai tökéletességre való törekvés volt az egyik hajtóereje az Apple világsikerének. 

Az előadásában említette a Whole Person Education modellt, melyen keresztül a felsőoktatásba is bevihető a spiritualitás. Hogyan épül fel ez a modell? 

A „Whole Person Education” a teljes személy fejlődéséről szól. Ma az egyetemi oktatás szűk, szakmai-technikai képzést jelent szinte minden szakterületen, a világon mindenütt. Ez viszont csak egy szeletét érinti az ember személyiségének, ennél jóval több egy ember, a vágyai, szükségletei is jóval többek ennél. Akármilyen megközelítésben nézzük, a teljes személy a test, a lélek és a szellem együttese, és mindhárom összetevő fejlődésére szükség van egyetemista korban ahhoz, hogy kiváló, teljes személyiségek lehessünk. 

Vannak olyan kurzusok, például az etika, a fenntarthatóság vagy akár a kommunikáció területén, ahol erre már most is sok lehetőség van. Emellett vannak olyan tanrenden kívüli, értékes, izgalmas tevékenységek, melyek vissza tudnak hatni magára a szakmai-technikai oktatásra is. 

Az egyik példám a montreali Concordia Egyetemről származik. A diákok elhatározták, hogy öt napon keresztül, napi 24 órában együtt élnek Montreal belvárosában a hajléktalanokkal. Pénz, élelem, víz, mosakodási lehetőségek nélkül. Amikor ez történt, akkor mínusz húsz fok volt éppen. Aki egy ilyen programot végigcsinál, annak megváltozik a személyisége, megtanulja, hogy mi az az empátia, mi az, hogy együttérzés, mi az, hogy szolidaritás. Ott voltam Montreálban, láttam a diákokat, tényleg emberformáló volt. 

A másik projektet magyar diákokkal csináltuk Indiában, Ladakhban. A hallgatók egy teljes egészében önellátó, megújuló energiával működő iskolát építettek fel a Himalája magasabban fekvő részén, a helyiekkel együttműködve, tapasztalt építészek vezetésével, a Csoma Szobája Alapítvány szervezésében. Ez a hely, Zangla, ahol Kőrösi Csoma Sándor egykori kolostora található, közel 3600 méter magasan van, ahol már elég kevés az oxigén. A törékeny egyetemisták mégis felvitték a köveket a hegyre, ami önmagában is elképesztő. Miután hazajöttek, más emberek lettek, ráadásuk ők fizettek mindent. Ők fizettek azért, hogy dolgozhassanak egy olyan projekten, ami tényleg nemesítő, etikus, ökologikus és társadalmilag is hasznos.  

Azt jelenti a Whole Person Education, hogy biztosítsunk olyan projekteket, olyan lehetőségeket a diákjaink és önmagunk számára, amik megváltoztatják az ember életét. Valóban hasznosak, közösségi élményt adnak és valóban nemes célokra irányulnak, és legbelül segítenek azt megérteni, hogy mi az, hogy ember, kik vagyunk. 

Nemrég jelent meg egy kutatás arról, hogy a magyar egyetemisták több mint 40 százaléka szenved depressziótól. Milyen hatása lehet a modellnek a hallgatók mentális egészségére? 

Minden tudományos eredmény azt mutatja, hogy az önzetlen, nagyobb cél érdekében folytatott, komoly erőfeszítést igénylő tevékenységeknek az egészségjavító hatása jelentős. Egy harvardi kardiológus professzor azt mondta egyszer, hogy az egészségetek megőrzésére a legjobb recept az anonim módon, önzetlenül végzett, társadalmilag hasznos tevékenység. A szívnek is ez tesz a legjobbat, ezt egy kardiológus mondja. A mások önzetlen szolgálata nemcsak magasrendű etika, de a legmaterialistább értelmében is jót tesz az ember testének, a mentális és spirituális hatásokról nem is beszélve. 

Mit ajánl, merre induljon el egy hallgató az egyetemen vagy azon kívül, ha szeretné elsajátítani ezt a spirituális, holisztikus szemléletet? 

Először is kereshet bennünket, a Gazdaságetikai Központot és az ERS Hub-ot is, vagyis kereshet kapcsolatokat. A spiritualitás egy tágabb, nyitottabb, a nem materiális, transzcendentális világ iránt is érdeklődő értelemkeresés. Ez történhet például a művészetekben vagy az irodalomban, akár vallásos vagy misztikus irodalom által, segíthet a teológia vagy egy nyitott és innovatív vallási közösség is. Ennek csírái már ott vannak a Corvinuson is például a keresztény közgazdaságtan irányzatban, de vannak buddhista és más közösségek is Budapesten. 

Érdemes kapcsolatokat keresni, segítséget kérni, és kitalálni olyan egyéni és közös tevékenységeket, amiben a spiritualitás megerősödhet. A bezárkózással szemben a nyitottság a legfontosabb. A bezárkózás és az önzés megbetegít. A nyitottságnak és az önzetlenségnek viszont gyógyító ereje van. 

Szerző: Kovács Máté, Corvinus Kommunikáció

Vágólapra másolva
X
×
GEN.:2024.04.16. - 22:32:40