Ugrás a fő tartalomra
Vissza a főoldalra

A Corvinuson tartotta vándorgyűlését a Magyar Szociológiai Társaság

2023-11-22 11:44:00

Milyen hatással lehet az egyének életére, hogy a globalizáció válságba került, a migráció viszont egyre nő, a társadalom pedig idősödik? Ez volt a vándorgyűlés plenáris ülésének fő témája.

Budapesti Corvinus Egyetem

A Magyar Szociológiai Társaság (MSZT) idei, november 17-18-ai vándorgyűlésén a Budapesti Corvinus Egyetemen a plenáris ülés mellett 4 panel és 32 szekció várta a résztvevőket, köztük számos angol nyelven. A választott mottó – Válságról válságra – jól tematizálta a rendezvényt. „Folyamatos válságokban élünk, ez próbára teszi az egyént és a közösségeket, ezzel mindenképpen foglalkoznunk kell” – jelentette ki köszöntőjében Nagy Beáta, a Budapesti Corvinus Egyetem Szociológia Tanszékének egyetemi tanára, az MSZT elnöke. A professzor asszony hozzátette: korábban kiemelt céllá vált, hogy a vándorgyűlés komoly szakmai eseménnyé váljon, s e célt sikerült elérni. Az idei találkozóra több mint 230 előadó és panelista jelentkezett különböző témákkal, többeket sajnos el is kellett utasítani. A hallgatók körében is nagy volt az érdeklődés, sokan jöttek el meghallgatni az előadásokat. 

 

A globalizáció válsága és a migrációs fordulat  

A plenáris ülésen első előadóként Melegh Attila, a Corvinus docense tartott előadást. Mint ismert, az előadónak idén jelent meg a The Migration Turn and Eastern Europe című könyve, ebben a szerző történeti és szociológiai elemzést ad arról, hogyan  hogyan hatott a globalizáció a migráció intenzitására, az adott demográfiai és gazdasági helyzetben, s miért kerül különös helyzetbe Kelet-Európa. A könyv külön foglalkozik a kapcsolódó népesedési diskurzusok változásaival és ellentmondásaival. A migráció 1980 óta növekszik: világbanki adatok szerint 1980-ban csaknem 94 millió ember nem abban az országban élt, ahol született, 1990-re ez a szám már 136 millióra nőtt, majd 2020-ra 280 millióra Melegh elmondta, a 2000-es évektől nagyon tempósan megindult a migráció további növekedése, és ez folyamatos. A globalizáció, illetve annak hanyatlása, a piacosodás nagyon sok ember megmozgatott és erős társadalmi versengést indított el, és a keletkező feszültségeket a társadalmak már nem igen tudják kezelni.  

 

Mi történik a migrációval a deglobalizáció idején? – vetette fel a kérdést az előadó. Szerinte történeti periódusonként kell figyelni a változásokat, azt, hogy mondjuk egy ötéves periódus hogyan hat a 15 évvel később bekövetkező folyamatokra. Fontos szerepet játszik a migrációban az is, hogy a külföldi tőke áramlása hogyan alakul egy-egy országban – a globális nyitás és a felívelés e téren szabályozás nélkül nem működik. Ezeket a szabályozókat nyilván a világpolitikában hegemón szerepet betöltők fogják megállapítani. Melegh szerint a migráció a globalizáció miatt nekilódult és a folyamat nem is fog megfordulni miközben már deglobalizáció zajlik. Kelet-Európában a tőkepiaci nyitás a rendszerváltás után nagyon erősen felívelt a messze a világátlag fölé, és a migrációs és tőkepiaci nyitottságfolyamatos krízisérzést teremtett. Külön kérdés, hogy egyáltalán milyen vándorló csoportokról beszélhetünk és mennyiben kapcsolhatók ezek össze. Mindenesetre a kétpólusú világrend megszűnte után és legújabb újrablokkosodás  nyomán olyan helyzetek alakultak ki, olyan széles körű feszültségek léptek föl, hogy majd 60 országban van fegyveres konfliktus. Ezért növekszik a menedékkérők száma. (Az elvándorlók közt Melegh szerint 10 százalékot képviselnek a menekültek. Mint említette, sajnos megjelentek a fegyveres konfliktusokban a nem állami szektorhoz tartozók is – mint mondta, nem egyetlen Wagner csoport van a világon és nagyon sok bűnözői csoport is erőszakosan lép fel.  

 

A kutató külön beszélt a demográfiai és gondoskodási válságról abban az értelemben, hogy – főként Európában – rendkívüli arányban nő a 65 évesnél idősebb emberek száma: Az egészségügyi kiadások növekedése gyorsabb, mint a gazdasági növekedés, ugyanakkor a világon stagnál és csökken az újraelosztás. Kelet-Európában különösen csökkent az újraelosztás, ami tovább gyorsítja az adott szektorok piacosodását. „Mindeközben a világ társadalmaiban most zárul le egy olyan korszak, amikor a háztartás alapúi parasztgazdaságok megszűnnek, bár Ázsiában és Afrikában ez a folyamat még tart” – mondta az előadó. Az idősek gondozásában ez is problémát jelent, hiszen ez is hozzájárul a gondozási válsághoz, valamint például a gondozó nők migrációja is: nem a családtagjukat ápolják, hanem egy jobb helyzetben lévő közeli országba mennek pénzért ápolni az időseket. Mindehhez egyetlen döbbenetes adatot tett hozzá: a világ népességének majdnem a fele nem rendelkezik általános társadalombiztosítással. 

 

A migráció mint jövedelemforrás 

A felkért hozzászólók közt elsőként Sík Endre egyetemi tanár, szociológus, a TÁRKI vezető kutatója arról beszélt, hogy a globális migráció okán különböző szervezetek épülnek ki, amelyek ezzel foglalkoznak – az emberkereskedők ebből élnek, de az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága és a különböző civil szervezetek is érdekeltek szerinte abban, hogy a migráció fennmaradjon. Hozzátette: a migráció nő, de sajnos az ezzel kapcsolatos diskurzusok száma viszont nem. „A migrációval kapcsolatos, öncélú, érdekalapú politikai haszonszerzés viszont növekszik, akkor is, amikor éppen nem növekszik a migráció” – jelentette ki a kutató. 

 

Erőss Ágnes, a HUN-REN Földrajztudományi Intézetének tudományos munkatársa, aki 2016 óta kutat Kárpátalján, arról beszélt, az emberek abban az esetben nem akarnak elmenni a szülőhelyükről, ha erős a helyi közösség, lehet számítani a szomszédokra, és megbíznak az ország politikai vezetésében. Számít az is a maradóknak, hogy érdemes-e helyben a közösségért dolgozni. Ezután néhány videót mutatott meg Erőss, amelyet Kárpátalján készített tavaly szeptemberben. „A férfiak régóta elmentek máshová dolgozni. Apa nincs itthon, ehhez már hozzászoktunk, itthon a férfimunkát is a nőnek kell elvégezni” – mondja az egyik interjúalany, beletörődően. „Amikor bekövetkezett a háború, a fiam azt mondta, elmegy, de egyedül nem megy. De én meg hogy menjek? Itt az életem” – így egy anya. „Kellett egynéhány nap, hogy megértsük, ez nem vicc, ez igazi háború. Ez csütörtökön volt, vasárnap meg elment a fiam” – mondja mély szomorúsággal a videófelvételen egy másik kárpátaljai magyar nő. 

 

Katona Noémi, a Corvinus Szociológia Tanszékének oktatója, a HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont tudományos segédmunkatársa arról beszélt: a családok egyre kevésbé tudják ellátni idős hozzátartozójuk gondozását, de erről alig van politikai diskurzus. A kutató szerint miközben a kormány politikai retorikájában kiemelt szerepe van a családok támogatásának, az idősekről való gondoskodási feladatokat valójában úgy terheli a családokra, hogy csak minimális állami támogatást ad hozzá. Ennek az is egyik jele, hogy az alaptörvényben rögzítették a szülőtartás kötelező jellegét, és kiemeltté tették az egyház szerepét az államéval szemben. Katona véleménye szerint az állam nem tud, nem akar pénzt szánni erre a célra, és valójában elhallgatott téma az, hogy milyen mértékű válság van a gondoskodásban Magyarországon, ami révén széles informális piac alakult ki. 

 

A képek forrása: az MSZT Facebook-oldala, Lukács Saci 

 

Török Katalin 

Vágólapra másolva
X
×
GEN.:2024.02.23. - 23:00:35