Széchenyi 2020
Budapesti Corvinus Egyetem ×
Vissza a főoldalra

Rendkívüli szenátusi ülés: szavaztak az új rektorhelyettesi kinevezésekről és a költségvetésről is

2021-12-08 09:21:37

Rendkívüli szenátusi ülést tartott a Budapesti Corvinus Egyetem november 30-án kedden, ahol két kérdést tárgyaltak. A rektorhelyettesi pályázatok eredményét a Szenátus elfogadta, a 2022-re vonatkozó intézményi költségvetést azonban a testület - a szavazatok megosztottsága miatt - nem támogatta.

Kapcsolódó hírek

Kapcsolódó események

Corvinus

A szenátusi ülésen napirend előtt Takáts Előd rektor bejelentette, hogy Bodnár Éva, Hodászi Réka Dalma és Rosta Miklós nem tud személyesen jelen lenni a találkozón, MS Teams-en keresztül be tudnak kapcsolódni az ülésbe, de szavazati jogukat nem gyakorolhatják. A teljes 27 fős testületből összesen 24-en voltak jelen a Corvinus Egyetem Tanácstermében tartott ülésen.

Intézményi kultúraváltás és új pályázati folyamat

Első napirendi pontként a három rektorhelyettesi pozícióra kiírt pályázatokat (akadémiai fejlesztésekért felelős rektorhelyettes, kutatási rektorhelyettes, oktatási rektorhelyettes) véleményezték. Takáts Előd rektor bevezetőjében elmondta, hogy a pályázatokkal új, transzparens kiválasztási kultúrát szeretnének meghonosítani az egyetemen, ahol egy ilyen kiíráson számos jelentkező megméretteti magát. „Nagyon jó volt látni, hogy ennyi koncepció, érték és elképzelés ütközött a bíráló bizottság előtt” – hangsúlyozta a rektor, valamint kiemelte, hogy a nyugat-európai egyetemekhez képest is pozitív, milyen arányban dolgoznak női vezetők a Corvinuson: a három rektorhelyettesi pozícióra jelölt kolléga is mind nő.

A rektorhelyettesek meghallgatásait egy 6 fős eseti bizottság (Anthony Radev elnök, Takáts Előd rektor, Csentericsné Arnold Zsuzsanna HR vezető, Benczes István egyetemi tanár, Kovács Erzsébet egyetemi tanár, Virág Miklós egyetemi tanár) bonyolította le. Jelentkezőnként 1 órás strukturált interjúkon az első félórában az összegyetemi vízióval és a vezető szereppel kapcsolatos általános kérdéseket tettek fel a jelentkezőknek, a második félórában pedig egyedi kérdések hangzottak el.

A Szenátusból Kováts Gergely részéről merült fel az a kérdés, hogy miért csak a bizottság által támogatott jelentkezők pályázatait láthatja a szenátus, főleg úgy, hogy a jelentkezők aláírták a GDPR nyilatkozatot, így hozzájárulnak ahhoz, hogy ez nyilvánosan hozzáférhető legyen.

A rektor hangsúlyozta, hogy ez a pályázat egy kultúraváltási folyamat része, amelynek első lépéseként senkitől sem akarja elvenni a kedvet a jelentkezéstől. Úgy véli, hogy jelenleg egy vesztes pályázat bemutatás visszás helyzetet eredményezne az egyetem kollégái számára. Vezetői döntés volt, hogy nem hozzák a Szenátus számára nyilvánossá a vesztes pályázatokat, amiért a rektor vállalja a felelősséget. Elmondta azt is, hogy 10 év múlva akár előállhat az a gyakorlat is, amikor lesz lehetőség a rektorhelyettesi pályázati folyamatot nyilvánosan elérhető jelentkezői névsorral és anyagokkal lefolytatni.

Elhangzott az is, hogy a jövőben a kiírt intézetvezetői pályázatokon tervezik olyan aggregált adatok megosztását, amelyek a jelentkezők számáról, életkoráról, a nemek arányáról szólnak.

A Szenátus 20 igen, 2 nem, 2 érvénytelen szavazati arányban támogatta Aczél Petra akadémiai fejlesztésekért felelős rektorhelyettesi pályázatát. A Szenátus 18 igen, 1 nem, 5 érvénytelen szavazati arányban támogatta Keszey Tamara kutatási rektorhelyettesi pályázatát. A Szenátus 18 igen, 4 nem, 2 érvénytelen szavazati arányban támogatta Vas Réka oktatási rektorhelyettesi pályázatát.

Corvinus

Fókuszban a 2022-es költségvetési számok

A második napirendi pont a Budapesti Corvinus Egyetem 2022-es évre vonatkozó költségvetésének támogatói szavazása volt. Domahidi Ákos kancellár mutatta be a költségvetést, bevezetőjében pedig emlékeztetett rá, hogy a Szenátus véleményezési jogkörrel rendelkezik, az elfogadásról szóló döntést az intézmény fenntartója, a Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány kuratóriuma hozhatja meg.

A kancellár elmondta, hogy a költségvetés kialakítása során a decentralizáció volt az egyik legfontosabb alapelv, így a tervezésbe bevonták a szervezeti egységeket, amelyek ténylegesen költenek vagy behoznak bevételeket. A másik fő alapelvük szubszidiaritás volt azért, hogy az összegekről szükséges döntéseket valóban olyan személy hozza meg, aki átlátja a megfelelő szempontokat.

Íme a 2022-es költségvetés főbb számai:

  • Bevétel: 14,66 milliárd Ft
  • Kiadás: 27,62 milliárd Ft
  • Fenntartó alapítvány által biztosított 12,96 milliárd Ft

Domahidi Ákos tételesen kifejtette a költségvetés bevételi és kiadás oldali elemeit, elmondta, hogy a személyi jellegű ráfordítások összegére 13,1 milliárd forintot terveztek, ami 3 százalékos növekedés tavalyhoz képest. Hangsúlyozta azonban, hogy ez nem egyezik a bérek százalékos növekedésével, tehát az idei évben is számolnak bérfejlesztéssel, amit a tervezés során beleszámoltak a teljes összegbe.

Kiemelte azt is, hogy 1 milliárd forintot terveztek informatikai fejlesztésekre, digitalizációs célokra, 2 milliárd forintot pedig infrastrukturális fejlesztésekre, beruházásokra költenek.

A Szenátus részéről számos kérdés felmerült a költségvetéssel kapcsolatban, Felsmann Balázs és Dunavölgyi Mária részletesebb költségvetést, illetve további kimutatásokat szorgalmazott, hiányolták például egyes kiemelt projektek, akár konferenciák bevételi, illetve kiadási oldalának összehasonlítását. Felmerült az is, hogy mennyire reális a Vállalati és Intézményi Kapcsolatok oldaláról 1,2 milliárd forintos bevétellel számolni, ha a 2021-es évben ez a szervezeti egység 200 millió forint bevételt hozott az Egyetemnek.

Virág Miklós kérdése arra vonatkozott, hogyan alakult ki az alapítvány oldaláról a 12,96 milliárd forintos támogatás, Gyulavári Tamás pedig azzal kapcsolatban érdeklődött, miért nem számol az Egyetem jelentősebb bérfejlesztéssel a megnövekedett oktatási és kutatási elvárásokkal szinkronban, hiszen egy kevésbé rangos vidéki egyetem gazdasági karán is ugyanannyit keresnek az oktatók csekélyebb publikációs teljesítménnyel.

Anthony Radev elnök emlékeztette a Szenátus tagjait arra, hogy az állami fenntartású időszakában a Corvinus Egyetem évi 17 milliárd forintból gazdálkodott, de a megújulás során meghatározott célok eléréséhez 30 milliárd forint körüli költségvetés szükséges. A fenntartó alapítvány 10 milliárd forint körüli fix bevétellel rendelkezik osztalékokból, így tőlük ekkora összeggel lehet minden évben számolni, tehát az Egyetemnek 20 milliárd forint bevételt kell az alapítvány támogatása mellé tenni ahhoz, hogy európai szintű oktatói fizetések legyenek. Erre 2021-ben az egyetem még nem képes.

Corvinus

Nagyobb bérfejlesztéshez több bevétel kell

Az elnök hangsúlyozta, hogy több területen is javítani kell az egyetem bevételtermelő képességén. A vállalati kapcsolatoknál szerinte még sok mozgástér van, említett olyan esetet, amikor hiába hoztak be projektlehetőséget, a Corvinusos intézetvezető más prioritásokra, illetve kutatásokra hivatkozva visszautasította azt.

Anthony Radev szerint kutatási pályázatok terén is fejlődni kell, szorgalmazta például a tudásátadás fejlesztését: a tapasztalt kollégák adják át a fiatalok felé azt a tudást, mik a nyertes pályázatok főbb szempontjai. Ezen kívül a diákoktól érkező bevételeket is lehet növelni akkor, ha sikerül átadni azt az üzenetet, hogy nem szégyen diákhitelből finanszírozni tanulmányaikat, hiszen a végén az összeg megtérül számukra a diplomájuk értéke és a kiemelkedő fizetésük miatt.

Virág Miklós szerint ez az állapot felveti annak a kérdését, hogy az alapítvány önmagában képes-e megadni a szükséges finanszírozást az Egyetem számára ahhoz, hogy európai szinten is versenyképes legyen. Véleménye szerint az államnak vagy az alapítványt, vagy közvetlenül az Egyetemet kellene intenzívebben támogatnia.

Anthony Radev válaszában elmondta: az intézményi stratégia része, hogy a munkatársak fizetése a nyugat-európai egyetemek oktatóinak fizetésével versenyezzen, és ezt a Corvinus saját erejéből szeretne elérni.

Toronyai Gábor a FDSZ BCE SZB elnöke szerint ez a költségvetés a vezetői érdekeket integrálja, a tervezésből hiányolta a demokratikus akaratképzés folyamatát. Javasolta, létesüljön egy “Költségvetési, pénzügyi és vagyongazdálkodási” állandó bizottság, ahol a Szenátus követni tudja a költségvetés kialakításának folyamatát. Hozzátette, a Szakszervezet és a Corvinus Alkalmazotti Tanács az ősz folyamán kifejtette aggodalmát a bérekkel, jövedelmekkel kapcsolatban, de ezt követően érdemileg egyik érdekképviseleti és érdekvédelmi szervezet sem tudott részt venni a jövő évi bérek költségvetés kialakításában.

Rosta Miklós hozzászólásában annak a véleményének adott hangot, hogy a költségvetés ebben a formájában nem szolgálja az Egyetem érdekeit, javasolta egy olyan új költségvetés elkészítését, amely jobban támogatja az Egyetem humántőkéjének elismerését és megbecsülését.

Domahidi Ákos kancellár arra a kérdésre, hogy ők optimista vagy pesszimista költségvetést készítenek, azt válaszolta, hogy inkább stabil, az intézmény gördülékeny működését biztosító költségvetést adtak ki a kezükből.

Azt is kiemelte, hogy nem a fenntartó alapítvány határozza meg a támogatási összeget, hanem az Egyetem készíti el saját költségvetését, ebből derül ki az az összeg, amellyel támogatni kell az intézmény működését. „Ez egy nagyon fontos változás az előző modellhez képest. Korábban a költségvetés determinálta a stratégiát, most a stratégiát finanszírozza a költségvetés” – fogalmazott Domahidi Ákos.

A felmerülő megjegyzéseket és kérdéseket a kancellár megköszönte, azt ígérte, hogy a tanulságokat beépíti a következő költségvetés tervezési folyamatába. Annyi kiegészítéssel élt az elkészült anyaghoz képest, hogy az előterjesztett költségvetést kiegészítik a 2021-es átlagos bérfejlesztés mértékének rögzítésével, ami a szolgáltatói területen 8 százalék volt, akadémiai területen pedig 12 százaléknak felelt meg.

A költségvetésről szóló szavazáson a Szenátus 12 igen, 4 nem, 8 tartózkodás szavazati arányban végül nem támogatta a Budapesti Corvinus Egyetem 2022. évi költségvetésének elfogadását.

Zárásként Takáts Előd rektor elmondta, hogy a harmadik napirendi pontot idő hiányában nem tudta tárgyalni a Szenátus, azonban december folyamán tartanak még egy ülést, amikor sor kerül erre a pontra is.

Vágólapra másolva
GEN.:2022.01.27. - 05:41:59