„Újszerű, nemzetközi jelentőségű kutatási témák kellenek”

Nemzetközi szemlélet, széles kapcsolatrendszer és a rangos egyetemeken oktató professzorok figyelmét felkeltő témaválasztás szükséges a sikeres kutatói pályához Zsolnai László szerint, aki idén elnyerte a Corvinus Kutatási Kiválóság díjat. Idén áprilisban adták át először a Corvinus Kutatási Kiválóság díjakat. Az ösztöndíjra az elmúlt három év kutatási anyagával lehetett pályázni, három kategóriában (Phd hallgató, fiatal kutató, senior kutató) hirdettek győzteseket, a bírálás folyamatáról és az ösztöndíj céljairól korábban Vastag Gyula kutatásért felelős rektorhelyettessel beszélgettünk.

Zsolnai László, 1982 óta tanít a Budapesti Corvinus Egyetemen, 1993 óta a Gazdaságetikai Központ igazgatója. Két fő kutatási területe a tágabb értelemben vett gazdaságetika, valamint a vállalatok ökológiai fenntarthatósága, az ökológiai fenntarthatóságot megvalósító innovatív üzleti modellek tanulmányozása. A pályázatra az elmúlt 3 évben megjelent 22 publikációval (folyóirat cikkel és könyvvel) jelentkezett.

Mi van a nyugati fejekben?

Elmondása szerint egy sikeres kutatói életpálya számos tényezőből áll össze, és sokkal több kell jó ötleteknél, illetve egy-egy érdekes témafelvetésnél. „A magas minőségű munka a kiindulási alap. Ennél fontosabb, hogy a téma érdekelje a rangos nemzetközi egyetemeken dolgozó professzorokat is, különben egyik elismert folyóirat sem fogadja el publikálásra” – mondja Zsolnai László, aki szakmai pályafutása során a UC Berkeley-től kezdve a Georgetown Egyetemen át a Cambridge-i és Oxford-i Egyetemeken is tanított, így rendkívül széles nemzetközi kapcsolatrendszerre tett szert.

Ezt a kapcsolati hálót aktívan használja, mert minden kutatása innen indul. Közösen gondolkodik rangos egyetemeken tanító professzorokkal a tudományos diskurzusba illeszkedő újszerű témákon: „Jól ismerjük egymást a nemzetközi kollégákkal, együtt írunk tanulmányokat, könyveket, rendszeresen beszélgetünk és inspiráljuk egymást”.

Beleszagolni a tudomány levegőjébe

Szerinte ilyen jellegű tudás elsajátítására két út van. A fiatal kutatóknak rangos külföldi egyetemeken érdemes tanítani és kutatni 1-2 félévet, ismerkedni, konferenciákra kell járni. A Corvinus Egyetemnek pedig minél inkább törekednie kell arra, hogy meghívjon olyan külföldi vendégelőadókat, akik ezt a szemléletet és intellektuális kihívást hozzák ide Budapestre. „Bele kell szagolni a nemzetközi tudományos levegőbe, beszélgetni és együttműködni külföldi kollégákkal, mert ebből születnek értékes és életre szóló szakmai kapcsolatok.”

Szintén lényeges szempont, hogy nemzetközi kapcsolódás nélküli téma választása esetén legfeljebb periférián lévő folyóiratokba lehet bekerülni: „Lehet Kelet-Közép Európáról szóló témát választani, de érdemes nemzetközi szinten is releváns problémával foglalkozni. Meg kell találni az újszerű, univerzális témákat, ami Magyarországon, Oxfordban és az USA-ban egyaránt érdekes lehet.”

Többszintű verseny zajlik

A professzor szerint sosem volt könnyű publikálni, de az utóbbi 10-15 évben azt tapasztalja, hogy egyre nehezebb a kutatók dolga. A tudományos világot elárasztották fiatal, nyugati egyetemeken végzett kínai és indiai kutatók, akik ontják magukból a publikációkat. „Egyszerűen növekedett a verseny” – foglalja össze a lényeget Zsolnai László.

A Corvinus Kutatási Kiválóság ösztöndíj szerinte nagyon jó kezdeményezés, a számítási módszer pedig transzparens, így bárki számára egyértelmű, milyen szempontrendszer alapján osztják ki a díjakat. A zsűriben helyet foglaló angol és kanadai professzorok is emelik a díj rangját Zsolnai László szerint. „Egy ilyen versenyben azért is érdemes elindulni, hogy megmérettesse magát a kutató. Érdemes látnia, hol tart nemzetközi mércék alapján a többiekhez képest.”