Ugrás a fő tartalomra
Vissza a kutatásokhoz2025.09.25.

Hat ország szakértői fogtak össze, hogy a regionális fejlesztési szakpolitikák ne menjenek a természet rovására 

A Budapesti Corvinus Egyetem vezeti azt az 1,4 milliós eurós európai kezdeményezést, amely zöldebbé tenné a regionális fejlesztési befektetéseket. A zöld finanszírozás legjelentősebb nemzetközi szakértője üdvözli a NATUREFIN projektet.

Vízhiány, a hasznosítható szabad földterületek zsugorodása és a biológiai sokféleség csökkenése – csak néhány példa azokra a környezeti kihívásokra, amelyekkel ma már nemcsak az állami és önkormányzati szereplők, hanem a vállalatok is egyre gyakrabban szembesülnek, amikor beruházási vagy működési döntéseket hoznak.  

A Corvinus Egyetem vezette nemzetközi NATUREFIN projekt azért jött létre, hogy előmozdítsa a fenntartható pénzügyek térnyerését a régiókban a szakpolitikai eszközök fejlesztésén keresztül, valamint a helyi vállalkozások aktív bevonásával. A törekvés nem csupán támogatja a vállalatokat a fenntarthatósági átállásban, hanem megteremti a jogi és szabályozási összhangot is a regionális fejlesztéspolitikai eszközök és az Európai Unió fenntartható finanszírozási szabályozása között.  

Híd a természet és a szabályozás között  

A fenntartható finanszírozás vezető nemzetközi szakértője, Andrew Karolyi professzor, a Cornell Egyetem SC Johnson Üzleti Főiskolájának emeritus dékánja és a Corvinus Egyetem Nemzetközi Tanácsadó Testületének tagja is üdvözölte a NATUREFIN kezdeményezés előremutató szakpolitikai törekvéseit. 

Karolyi professzornak köszönheti az akadémiai közösség, hogy bevezette a klímafinanszírozás kifejezést, még 2020-ban. 2023-ban megjelent, John Tobin-de la Puente jogtudóssal közösen írt, nagy hatással bíró cikkében továbbfejlesztette a tudományágat azzal, hogy megalkotta a biológiai sokféleség finanszírozása kifejezést. Ez a gyorsan fejlődő terület a természethez kapcsolódó kockázatok és értékek pénzügyi döntéshozatalba való integrálásával foglalkozik.   

Támogató videóüzenetében Karolyi hangsúlyozta: „a politikai döntéshozók nem tudják kezelni azt, amit nem tudnak mérni és megérteni”. Kiemelte, hogy a regionális fejlesztési stratégiák és a természetvédelem összehangolása kritikus fontosságú, és a NATUREFIN projektet „kulcsfontosságúnak tartja a pénzügyek, a természet és a szabályozás közötti komplex szakadék áthidalásában”. Üzenete egyértelmű jelzés a politikai döntéshozók és az akadémikusok számára egyaránt, hogy a helyi szintű szakpolitikai változások, amelyek szilárd, fenntartható pénzügyi módszereken alapulnak, központi szerepet játszanak a biológiai sokféleség válságának kezelésében. 

„A célunk az, hogy a meglévő szakpolitikai eszközök továbbfejlesztésével a gazdasági fejlődés ne a természet kárára, hanem annak megőrzésével, fenntartható pénzügyi forrásokra támaszkodva valósuljon meg. A NATUREFIN innovatív megközelítése épp ebben hoz újat: a fenntartható pénzügyek eszköztárát használja fel arra, hogy összhangba hozza a környezeti és gazdasági célokat. Nemcsak arról szól, hogyan árazzuk be a természet értékeit, hanem arról is, hogyan tanuljuk meg másként látni és értékelni azt a mindennapi döntéseinkben” – mondta Naffa Helena vezető kutató, a Corvinus egyetemi docense, az egyetem Fenntartható Pénzügyek Kutatóközpontjának vezetője.  

Eszközök a céges természeti kockázatok felismerésére  

A kezdeményezést az Interreg Europe uniós program támogatja. 2025 májusában indult, és négy évig tart, összköltségvetése mintegy 1,4 millió euró. A konzorciumban hét partnerintézmény vesz részt hat európai országból: Magyarországról, Albániából, Görögországból, Spanyolországból, Finnországból és Portugáliából. A kívánt eredmények közé tartozik, hogy a vállalatok – függetlenül attól, hogy az EU fenntarthatósági rendeletének hatálya alá tartoznak, beszállítóként szerepelnek egy nemzetközi értékláncban, vagy fenntartható tőkét kívánnak bevonni – ne ütközzenek eltérő elvárásokba, hanem egységes szabályozási környezetben, világos követelmények mentén tudjanak megfelelni a “ne okozz jelentős kárt” elvnek és más fenntarthatósági előírásoknak. 

Az együttműködés különlegessége, hogy nem csupán szakpolitikai ajánlásokat fogalmaz meg, hanem konkrét változtatásokat vállal a részt vevő régiók fejlesztéspolitikai eszköztárában. A partnerek arra törekszenek, hogy a természetre gyakorolt hatások és ökológiai kockázatok beépüljenek a regionális stratégiákba, és a szabályozási környezet összhangban legyen a fenntartható finanszírozás kritériumaival. Mindez segíti a régiókban működő vállalkozásokat abban, hogy jogszerűen, de egyben versenyképesen működjenek. 

A NATUREFIN gyakorlati támogatást is nyújt a magánszektornak: a vállalatok olyan eszközökhöz és tudáshoz jutnak, amelyek segítik őket abban, hogy felismerjék természeti kockázataikat, és megfeleljenek a befektetők fenntarthatósági elvárásainak – például annak bizonyításában, hogy tevékenységük nem okoz jelentős környezeti kárt. A regionális hatóságok pedig új lehetőségeket kapnak arra, hogy környezeti céljaik mentén zöld pénzügyi eszközökhöz – például zöld kötvényekhez vagy fenntarthatósághoz kötött hitelekhez – férjenek hozzá. 

Az első eredmények 

A programindító találkozót és az első tanulmányutat 2025 júniusában tartották Budapesten és Kaposváron. A Budapesti Corvinus Egyetem FinLab pénzügyi laborjában a konzorciumi partnerek hat európai vállalat biodiverzitási kockázatait elemezték műholdfelvételek és pénzügyi adatok segítségével. Azt vizsgálták, hogy olyan környezeti tényezők, mint a vízhiány, az erdőtüzek, a biológiai sokféleség állapota vagy a természetbarát vállalatirányítás, miként hatnak a befektetési döntésekre, a szabályozási megfelelésre és a fenntarthatósági értékelésekre. Az elemzett cégek erősen függenek az ökoszisztéma-szolgáltatásoktól, ami a természethez kapcsolódó fizikai kockázatok egyik legfontosabb indikátora. 

A rendezvényen emellett workshopokra, szakmai prezentációkra és helyszíni látogatásokra is sor került, többek között fenntartható élelmiszeripari vállalkozásoknál.  

A kutatók hangsúlyozták: a fenntartható pénzügyek előmozdítása érdekében elengedhetetlen a párbeszéd az érintett szereplőkkel, és a szakpolitikákat azok visszajelzéseihez kell igazítani. 

További információ a projekt LinkedIn oldalán vagy honlapján érhető el. 

Vágólapra másolva
×