„Hitelminősítési és dinamikus árazási technológiák az ingatlanpiacon” című kutatási projektje azt vizsgálja, miként alakította át a technológiai fejlődés a jelzáloghitelezést, és hogyan hatnak ezek a mechanizmusok a mai lakhatási válságra. 

Luque professzor az ESCP Business School madridi campusának ingatlanpiaci tanszékvezető egyetemi tanára, az Európai Bizottság Tanácsadó Testületének tagja és a monacói Real Estate Technology Program igazgatója a 2025–26-os tanévre érkezett Budapestre a Corvinus Institute for Advanced Studies (CIAS) vendégkutatójaként. A professzor nyílt pályázaton keresztül csatlakozott a CIAS-hoz. Tíz hónapot tölt Budapesten, teljes munkaidőben kutatva, és szorosan együttműködve elsősorban a Pénzügy Intézet kutatóival. Célját egyszerűen fogalmazza meg: „Az eredmény tanulmányokban fog megmutatkozni, és egy új együttműködési hálózat is kialakul a Corvinusszal.” 

A CIAS-on végzett kutatásának címe „Hitelminősítési és dinamikus árazási technológiák az ingatlanpiacon”. Elmondása szerint a projektet a 2008-as pénzügyi válság előtti és alatti események inspirálták, különösen az adatvezérelt hitelezés gyors terjedése. Alaptézise szerint az 1990-es évek közepén bekövetkezett technológiai változások, mindenekelőtt az internet megjelenése, a személyi számítógépek elterjedése és a nagy adatbázisokhoz való hozzáférés tették lehetővé, hogy a hitelezők először alkalmazzanak automatizált hitelminősítést. Ez alapvetően formálta át a jelzálogpiacot. 

Az új technológiák lehetővé tették a bankok és az úgynevezett „távoli hitelezők”, vagyis az árnyékbankok számára, hogy hatalmas adatbázisokat építsenek, és az adósokat kemény, számszerű adatok alapján értékeljék. Bár ezek az eszközök javították az előrejelzések pontosságát, egyben arra is ösztönözték az árnyékbankokat, hogy nagymértékben bővítsék a hitelezést. Üzleti modelljük részeként a jelzáloghiteleket gyorsan értékpapírosították és világszerte értékesítették. Luque professzor kutatása bemutatja, miként járult hozzá ez az átalakulás a 2008 előtti hitelboomhoz, és hogyan vezettek a rendszer gyengeségei a globális pénzügyi válsághoz. A levont tanulságokról így fogalmaz: „A bankok kevesebb hibát követnek el, mint korábban, de még mindig követnek el hibákat.” 

A CIAS-on Luque professzor az információ minősége és az árazás közötti kapcsolatot vizsgálja. „Valaminek az ára attól függ, milyen információd van az adott eszközről” – mondja. „Ha jobb információd van, pontosabb árat határozol meg.” Az ingatlanfinanszírozásban ez az „ár” a jelzáloghitel kamata. A jobb információ, például egy pontos hitelminősítés, megváltoztatja a kockázatértékelést, és ezen keresztül az árazást is. Érvelése szerint e mechanizmusok megértése kulcsfontosságú ahhoz, hogy biztonságosabb és ellenállóbb lakásfinanszírozási rendszereket lehessen kialakítani. 

Projektje nemcsak tudományos szempontból jelentős, hanem a szakpolitikai vitákhoz is hozzájárul. Luque professzor több mint egy évtizede dolgozik ezen az elméleten, a CIAS pedig teret ad számára, hogy befejezze és továbbfejlessze a kutatását: „A Corvinuson töltött idő lehetővé teszi, hogy végigvezessek ötleteket és újakra bukkanjak.” 

Kutatásának gyakorlati hatásai messze túlmutatnak az akadémiai világon. Luque professzor tagja az Európai Bizottság Lakhatási Munkacsoportjának tanácsadó testületének, és rendszeresen felszólal a megfizethetőségi válság kapcsán. „A legtöbb országunkban lakhatási válság van. Spanyolország gyakorlatilag működésképtelen. Magyarországon is jelentősen emelkedtek a lakásárak” – mondja. 

Legfontosabb javaslata egy európai lakásfinanszírozási befektetési platform létrehozása, amely az állami és magántőkét egyesítené. „Tőkét szeretnénk biztosítani a fejlesztőknek… hogy a piaci ár alatti bérleti díjakkal kínáljanak lakhatást” – érvel. Hangsúlyozza, hogy ez különösen a munkavállalói rétegek számára létfontosságú: „Nem mindenki tud lakást vásárolni. Szükség van egy védőhálóra a bérből és fizetésből élőknek, akik nem jutnak saját tulajdonú lakáshoz, de megfizethető bérleti díjra van szükségük.” 

Kiemeli az európai megtakarítások hatalmas volumenét is. „Az Európai Unióban a megtakarítások összege 33 ezer milliárd euró. Ennek a fele Európán kívül van” – jegyzi meg. Jobb intézményi struktúrákkal és alacsonyabb érzékelt kockázattal ezek a források a megfizethető lakhatást is támogathatnák. „Ha a kockázat csökken, akkor ez nagyon jó befektetéssé válik” – teszi hozzá. 

A CIAS és a Corvinus számára Luque professzor jelenléte mélyebb nemzetközi együttműködést és egyértelmű társadalmi relevanciával bíró kutatási irányt jelent. Projektje rávilágít arra, miként formálják az adatok, a technológia és a szabályozás azoknak az otthonok a lehetőségeit és tulajdonságait, amelyeket az emberek megengedhetnek maguknak. Ahogy ő maga fogalmaz: „Minden mindennel összefügg.” A CIAS-on végzett kutatása éppen ezen a metszésponton bontakozik ki, ötvözve az alapos tudományos munkát a sürgető, valós társadalmi kihívásokkal.