Széchenyi 2020
Budapesti Corvinus Egyetem ×
Vissza a főoldalra

Keleti Múzeum

Egyetemünk elődintézményében, a Keleti Kereskedelmi Akadémián működött a Keleti Múzeum.

Egyetemünk elődintézményében, a Keleti Kereskedelmi Akadémián működött a Keleti Múzeum. De mi is volt valójában ez a különös nevű intézmény, és miért tartott fenn „múzeumot” a Keleti Akadémia?

Budapesti Corvinus Egyetem

  A Keleti Múzeum nem egyfajta régiségtárvolt, hanem egyszerre néprajzi gyűjtemény és áruminta-gyűjtemény is. A korabeli akadémiai oktatás erősen gyakorlatorientált volt: a tantervnek része volt a közel-keleti, balkáni terepen végzett tanulmányi kirándulás, tanévenként akár több alkalommal is.Természetesen tartozott az oktatás módszertanához a megfelelő szemléltetőeszközök összegyűjtése, bemutatása. Így kezdődött el még az 1890-es években a múzeumi anyag ad hoc gyűjtése, ami egyaránt állt néprajzi jellegű használati tárgyakból (szőnyegek, terítők, étkezési eszközök, dísztárgyak, kisebb bútorok stb.) és a „keleten” előállított gyári termékekből (szövet- és anyagminták stb.), vagy egyéb, romlandó termékekből (pl. dohány).
Sőt, ezen felül még a nyugat-európai országokban a „kelet” számára előállított termékekből is szereztek mintákat, ugyanis az volt a korábbi tapasztalat, hogy a keleti ízlést– színvilág,nonfiguratív ábrázolások, ornamentika – messzemenően ki kell szolgálni, mert az ettől eltérő árut nemszívesen, vagy egyáltalán nem vásárolják meg. Jól felfogott üzleti érdek is megkívánta e gyűjtemény gyarapítását. Az, hogy nemcsak az áruminta-gyűjtemény,hanem a még értékesebb néprajzi gyűjtemény is gyarapodott, illetve megfelelőrendszerezést és elhelyezést nyert, az Akadémia meghatározó személyiségének,Kunos Ignác tudós igazgatónak az érdeme.

Az első tárgyakat a kirándulások alkalmával a tanárok és a hallgatók gyűjtötték össze és hozták haza. Kunos igazgató megkereste a magyar kereskedelmi kirendeltségeket és cégeket,amelyektől vásárlás útján szerezte be a szükséges cikkeket. A Kereskedelmi Minisztérium évi 500 és 1000 korona közötti összeget biztosított az intézmény költségvetésén belül a Keleti Múzeum gyarapítására. Más csatorna is rendelkezésre állt a beszerzésekre, így például az akkor osztrák-magyar fennhatóság alatt álló Bosznia-Hercegovinából az azt igazgató Közös Pénzügyminisztérium segítségével érkeztek az áruminták.

Az évek során többezresre duzzadt gyűjtemény helyzetében akkor állt be minőségi fordulat, amikor 1910-ben a Keleti Kereskedelmi Akadémia az Alkotmány utcából az Esterházy – ma Puskin – utcai nagyobb épületbe költözött. (A Műszaki Egyetem a budai campusra költözött, az üresen maradt épületeket pedig a Tudományegyetem – ma ELTE –,illetve a KKA kapta meg.) Az Esterházy utca 1/b alatti épület második szintjén 3 termet kapott a Keleti Múzeum, a negyedik terem előadóterem volt, ahol vetítőgép (!) is rendelkezésre állt.

Budapesti Corvinus Egyetem

  
Meg kell még említeni a múzeumi anyagot kiegészítő fonetikai gyűjteményt, amelyet Balassa József nyelvész vezetett.1909-től alkalmazták Győrffy Istvánt, a későbbi néprajzkutató akadémikust a muzeális gyűjtemény rendezésére és katalogizálására. Győrffy tervezte meg a múzeumi tárlókat is, amelyeket a szobákon kívül a folyosón is elhelyeztek. A tárlókban – a mai gyakorlattól eltérően – zsúfoltan voltak elhelyezve a tárgyak.

A Keleti Múzeum hivatalos megnyitására éppen 104 évvel ezelőtt, 1913. november 15-én került sor. Az eseményjelentőségét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy két miniszter is jelenvolt: Dr. Jankovich Béla vallás- és közoktatásügyi, valamint báró Harkányi János kereskedelemügyi miniszter. A múzeum jelentős gyűjteményei voltak ekkor: 

  • keleti hímzések és szőttesek,
  • kerámiagyűjtemény,
  • fémipari termékek,
  • balkáni népviseletek.


A Nagy Háború idején a gyűjteménygyarapítását nagyban segítette, hogy az elfoglalt balkáni területeken szisztematikus begyűjtés indult meg, sőt, a hadifoglyokat felhasználták a múzeumi anyag kiegészítésére. 1916-ban főként tatár foglyoktól szereztek be tárgyakat az egeri (Csehország) és az Esztergom melletti hadifogolytáborban,mégpedig úgy, hogy ott készíttették el azokat; a falujuk épületeiről pedig maketteket csináltattak. A Keleti Múzeum anyagát nem csak helyben lehetett megtekinteni, hanem 1917-ben, a Margitszigeten rendezett hadikiállításon is bemutatták a nagyközönség előtt. Itt a tatár anyag részére külön pavilont is állítottak.

Ezután kezdődött el a gyűjtemény felbomlása: a kiállításról nem érkeztek vissza hiánytalanul a tárgyak, az 1918-19-es zűrzavaros időben a Keleti Kereskedelmi Akadémia is átalakult

A Keleti Múzeum anyagát a Tanácsköztársaság idején a Magyar Nemzeti Múzeum Néprajzi Osztályába szállították be, majd 1920-ban onnan visszaadták. Átadás-átvételi jegyzék sajnos egyik alkalommal sem készült. A Keleti Kereskedelmi Akadémia ugyanebben az évben beolvadt az újonnan alakult Tudományegyetemi Közgazdaságtudományi Karba. Teleki Pál professzor 1924-ben beleegyezett abba, hogy a Keleti Múzeumanyagát a Magyar Nemzeti Múzeum Néprajzi Osztálya (ma Magyar Néprajzi Múzeum)kapja meg véglegesen, tehát a gyűjteményt ismét beszállították a Nemzeti Múzeumba. A Keleti Múzeum anyagának egysége ezután megszűnt, más szisztéma szerint került szétosztásra a különböző gyűjteményekbe. 1981-ben 14 darabtextil került be a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum kollekciójába.Ezek ma is teljes bizonyossággal azonosítható anyagok az egykor több mint 4000 darabot számláló Keleti Múzeum tárgyai közül.

Zsidi Vilmos
levéltárvezető
Megjelent: Corvinus Kioszk 11. szám – 2017. november





Budapesti Corvinus Egyetem

 

Vágólapra másolva
GEN.:2022.07.01. - 04:34:41