A háztartások fűtése a teljes európai energiafogyasztás mintegy 17 százalékát adja, így fontos többet tudni arról, hogy tudjuk ezt csökkenteni. A Corvinus vizsgálatában a résztvevőket négy csoportba sorolták, és azt kérték tőlük, jelöljék meg, hány Celsius-fokot állítanának be otthonukban a következő hetekre. A Sustainable Futures decemberi számában megjelent tanulmányban Szántó Richárd, Szüle Borbála és Gáspár Judit 266 egyetemista válaszait elemezte.  

A kutatócsoport külön és kombinálva is tesztelte két tényezőnek a hatását: az egyik szerint azt kérték tőlük, hogy a válaszadáshoz tekintsék úgy, mintha az otthonuk alapértelmezett hőmérséklete 18 fokos lenne, a másik szerint közöltek velük egy rövid tájékoztatást arról, hogy mik a nemzetközi egészségügyi ajánlások a biztonságos beltéri hőmérsékletre.  

Kevesebb energia, több tudás 

Az eredmények alapján a legnagyobb változást a diákok döntésében az információközlés hozta, míg az alapértelmezett hőmérséklet megadása önmagában nem befolyásolta érdemben a döntéseket. A résztvevők átlagosan majdnem 1 Celsius-fokkal csökkentették az általuk kívánatosnak tartott hőmérsékletet, amikor szakértői ajánlásokra hivatkozó tájékoztatást kaptak (a kontrollcsoportban regisztrált 21,5 fokos átlag helyett átlagosan 20,5 fokot jelöltek meg). A kutatók szerint ennek egyik oka, hogy a fiatal felnőttek csak akkor hajlandók alacsonyabb hőmérsékletet elfogadni, ha biztosnak érzik, hogy az nem jár egészségügyi kockázattal. 

Meglepő eredményként a kombinált beavatkozás — amikor az információ mellé alapértelmezett értéket is beállítottak — nem működött, a résztvevők ilyenkor átlagosan magasabb hőmérsékletet választottak ahhoz a csoporthoz képest, amelyik csak tájékoztatást kapott. A szerzők szerint ez összhangban áll azokkal a kutatásokkal, amelyek arra mutatnak rá, hogy egyes ösztönzők ellenérzést válthatnak ki, ha az emberek úgy érzik, kívülről próbálják befolyásolni a döntéseiket. 

Biztonság mindenekelőtt 

A vizsgálat azt is kimutatta, hogy akit erősebben aggaszt az energiaellátási biztonság, az hajlamos alacsonyabb hőmérsékletet választani. A klímaváltozással kapcsolatos félelmek viszont nem befolyásolták érdemben a beltéri hőmérséklettel kapcsolatos döntéseket. 

“Az információközlés akkor hatékony közpolitikai eszköz, ha a lakosság érthető és hiteles tájékoztatást kap, és körültekintően kitér az energiabiztonságra is. A túlzott aggodalomkeltés ugyanakkor visszaüthet, és ellenállást válthat ki” – mondta Szántó Richárd, a tanulmány első szerzője.   

A kutatók figyelmeztetnek arra, hogy a 18 Celsius-fokos javaslat többek számára túl alacsony lehet, különösen kisgyermekek és idősek esetében. A tanulmány összegzése szerint sokszor elég világosan elmondani, miért éri meg a csökkentés, nem feltétlenül kellenek drasztikus beavatkozások.