Ugrás a fő tartalomra
Vissza a főoldalra

Van-e esélye bekerülni egy szegényebb családból érkező diáknak egy elitképző szakkollégiumba?

2022-02-02 09:55:51

A ma ismert szakkollégiumi mozgalom az 1970-es években indult el Magyarországon, de évszázados múltból építkezik: megtalálhatjuk benne az angolszász college-ok és a magyar neveléstörténetben fontos kollégiumok hagyományát. Jelenleg mintegy 50 úgynevezett minősített szakkollégium működik Magyarországon, ezek jellemzően az egyetemektől némiképp független, önszerveződő, diákönkormányzatiságra épülő intézmények. Többek, mint egy lakóközösség: a kollégisták az egyetemek képzési rendszerét kiegészítve elmélyült tanulást és kutatást végeznek az őket érdeklő témákban, erős a közösségi élet, fontos a társadalmi felelősségvállalás. Elitképző intézmények, jellemzően jelentős a túljelentkezés is. Vajon kinek van lehetősége bekerülni egy ilyen intézménybe? Jár-e plusz költséggel a szakkollégiumi lét? És mégis, milyen pluszt ad, miért érdemes jelentkezni? Ennek jártunk utána.

Kutatások sora igazolja, hogy a kiterjedtebb kapcsolatrendszerrel rendelkezők magasabb bérre és több előlépési lehetőségre számíthatnak karrierjük során, sőt, nagy valószínűsséggel könnyebben tudnak elhelyezkedni is, mint aki erre nem fordít kiemelt figyelmet. A felsőoktatás az első terepe a kapcsolatépítésnek, a legtöbb egyetemen sok lehetőség kínálkozik networkingre, de mégsem ez van a fókuszban, hanem értelemszerűen az oktatás. Jó lehetőség azonban a hallgatók számára a szakkollégiumi lét.

Ez egy egyedülálló rendszer, a hazai tehetséggondozás és elitképzés egyik fontos eleme, sajátos intézménytípus a magyar felsőoktatási rendszerben: teljességgel a diákönkormányzatiságra épít

– mondta a Portfolio-nak Barta Márton, a Budapesti Corvinus Egyetem stratégiai vezetője, a Rajk Szakkollégium társigazgatója. A szakkollégium több, mint egy lakóközösség, jellemzően hasonló érdeklődési körű hallgatók szakmai közössége is, kurzusokkal, előadásokkal, workshopokkal, afféle mini köztársaság, amiben maguk a szakkollégisták igazgatják a saját életüket. A szakkollégiumok működésének három pillére van: a szakmaiság, a közösségiség és a társadalmi érzékenység.

A Corvinuson jelenleg hét szakkollégium működik: az EVK Szakkollégium (korábbi nevén: Egyetemi Vállalkozói Kollégium), a Fiatal Autonóm Közgazdászok Társasága, a Gyakorlati Diplomácia Szakkollégiuma, a Heller Farkas Szakkollégium, a Rajk Szakkollégium, a Széchenyi István Szakkollégium és a Társadalomelméleti Kollégium. Már a nevük is sejteti, néhány ezek közül sajátos profillal rendelkezik, egy-egy szakterülethez kötődnek, így az ottani kollégisták szakmai érdeklődési köre is egyezik, de például a Rajk és a Széchenyi Szakkollégiumnak nincs kitüntetett szakmai profilja, közgazdasági, üzleti, társadalomtudományi érdeklődésű hallgatóknak egyaránt szólnak a lehetőségek.

“Jellemzően az első egyetemi tanév tavaszi félévében lehet jelentkezni, egy évfolyamra átlagosan – szakkollégiumtól függően – 15-20 ember kerül be, a túljelentkezés viszont két-háromszoros” – mondta Barta Márton, hozzátéve, elsősorban nem az addigi tanulmányi eredmény a mérvadó, bár azért azt is nézik, de a felvételinél elsősorban a motiváció, kreativitás, gondolkodásmód számít. Vagyis alapvetően tehetséges, tanulni, fejlődni vágyó hallgatókat keresnek, akik szeretnének aktívan részt venni a közösségi életben és érdeklődik a társadalmi kérdések iránt.

A szakkollégiumot az aktuális tagok mellett az alumni hálózat is támogatja. Az egykori kollégisták eltérő mértékben és formában, de támogatják a jelenlegi kollégistákat: kurzusokat tartanak a szakterületükről, részt vesznek a mentorprogramokban, szakmai lehetőségeket biztosítanak.

“Erős, az egész hátralévő életre kiható kapcsolatrendszer épül ki, ami hatalmas segítséget jelenthet a későbbi karrierépítés szempontjából. Emellett óriási lehetőség az, hogy a hallgatók sok, különböző szerepben próbálhatják ki magukat, sok, különféle projektben vehetnek részt, megtanulnak konstruktívan együtt dolgozni, vitatkozni, ez pedig a javukra válik, amikor munkába állnak” – jegyezte meg a Rajk társigazgatója.

Csak a tehetős családokból érkező diákok kiváltsága a szakkollégiumi lét?

A szakkollégiumi lét azzal is jár, hogy az egyetemi órákon felül a kollégiumban is kurzusokon, előadásokon kell részt venni, fontos a teljesítmény, aki nem jól teljesít, az ugyanis kieshet. Épp ezért nehéz is a kollégisták számára plusz munkát vállalni, mert a rengeteg elfoglaltság mellett nem marad dolgozni idejük.

“A kollégiumi díj néhányak számára anyagilag megterhelő. Épp ezért például a Rajkban van egy olyan lehetőség, hogy aki tehetősebb, az vállalja, hogy az átlagos kollégiumi díjnál valamivel magasabb összeget fizet, aki pedig nehezebb anyagi helyzetben van, az pedig az átlagosnál kevesebbet. Emellett van egy ösztöndíjprogram is, egykori szakkollégisták ösztöndíjjal támogatják a nehéz anyagi helyzetű kollégistákat” – jegyezte meg Barta Márton. A szakkollégiumok emellett külföldi tanulási lehetőségeket is biztosítanak különböző ösztöndíjprogramokkal.

Az egész életet meghatározó élmény

Csite András, a HÉTFA Kutatóintézet és Elemző Központ ügyvezetője 1988-ban került be a Széchenyi István Szakkollégiumba.

“Felnőtté válásomnak, világnézetemnek a formálásában a szakkollégiumi lét meghatározó volt. Az ottani kapcsolatok, az ott szerzett szakmai és közösségszervezési tapasztalatok máig befolyással vannak az életemre, a HÉTFA vezetői közül hárman is a Széchenyi Szakkollégiumba jártunk. Mély, bizalomteljes barátságok születtek, amik egy életre szólnak” – mondta a Portfolio-nak, hozzátéve, a szakkollégiumi évek alatt megtanulta, hogyan lehet asszertívan, szakmai megalapozottsággal vitatkozni, hogy valójában nincs olyan téma, ami ne lenne megvitatható.

Ezeknek a folyománya az, hogy nőtt az önbizalom, kialakult egy magabiztosság, ami elengedhetetlen a sikeres életpályához

– jegyezte meg a szakember. Beszélt arról is, hogy a szakkollégium lehetővé tette, hogy a tömegképzésből kiemelkedve a legkiválóbb szaktekintélyekkel alakuljon ki személyes, szoros kapcsolat, ezek pedig hatással voltak a szakmai és egyéni fejlődésére is. Olyannyira, hogy ő például a szakkollégiumi éveknek köszönhetően módosított pályát és fordult a tudományos kutatói pálya felé.

“A szakkollégiumok működésének meghatározó sajátossága az egyéni teljesítmény tisztelete, a szakmai kiválóság egyfajta kultusza. Ezek alatt az évek alatt magas színvonalú, igényes munka folyik, egyfajta elit-tudat alakul ki, az ehhez kapcsolódó társadalmi felelősségvállalással” – tette hozzá.

Forrás: Portfolio.hu

Vágólapra másolva
X
×