Ugrás a fő tartalomra
Vissza a főoldalra

Utazás a tudományban: az adatvezérelt turizmusé a jövő

2024-03-05 08:25:00

Hogyan függ össze a turizmus a közlekedéssel, az utazók életkorával, milyen utazásra vágyódik a baby boomer vagy éppen a legfiatalabb generáció? Ezekre a kérdésekre kereste a választ a Budapesti Corvinus Egyetem idei turizmuskonferenciája.

Budapesti Corvinus Egyetem

Hetedik alkalommal rendezték meg a Corvinuson az Utazás a tudományban konferenciát március 1-jén a Mobilitás és Turizmus Kutatóközpont (Fenntartható Fejlődés Intézet) szervezésében. Köszöntőjében Szabó Lajos megbízott rektor kijelentette, valójában az egyetem is bizonyos módon érintett az utazásban, hiszen lassan öt éve, hogy új fejlődési pályára állt az intézmény. Mint a rektor hangsúlyozta, az egyetem előtt álló feladatokat három szakaszra bontották, sok a tennivaló még 2030-ig. „Mi a jövő felelős vezetőit szeretnénk itt képezni, 9 alapszakunk az országos top 10-ben van a ponthatárok alapján” – mondta a megbízott rektor. Beszélt még a mesterszakok és a szakirányú továbbképzések fontosságáról, ezekből már sok az angol nyelvű. Szintén lényeges cél az, hogy az egyetemen kutatók színvonalas lapokban publikálják tudományos eredményeiket, jó dolog, hogy sok a külföldi vendégoktató és örvendetes, hogy akad, aki itt is marad a Corvinuson. Az egyetemen a múlt, a jelen és a jövő találkozik, hiszen a tradicionális, Ybl Miklós által tervezett épületben is, az „új” épületben is folyik az oktatás, amelyet most már nem is lehet újnak nevezni, hiszen ez a jelző a múlt héten felavatott Gellért Campust illeti meg, ahol az új alapszakokat oktatják. 

Ezután Bói Lóránd, a közlekedésstratégiáért felelős helyettes államtitkár (Építési és Közlekedési Minisztérium) is üdvözölte a jelenlévőket (140-nél is többen regisztráltak a konferenciára), és elmondta: jó, hogy ezen a napon a hallgatók, doktoranduszok és emeritus professzorok találkozhatnak és tanulhatnak is egymástól. A helyettes államtitkár kijelentette, a nemzeti közlekedési stratégia újragondolása elindult, hiszen a 2014-ben kialakított stratégia óta sok fontos tényező változott: a covidot, a háborús helyzetet és azt említette, hogy korábban bőséges uniós források érkeztek. A közlekedés a turizmust befolyásoló tényező, a cél az, hogy egységes, homogén úthálózat jöjjön létre az országban – ez a közúton igen, a vasúton még nem alakult ki. Beszélt arról is, hogy az éppen a konferencia napján életbe lépő új tarifahálózattal az utasok 98 százaléka jól jár, s ez élénkítheti a turizmust. 

Több adat, célzottabb marketing 

Könnyid László, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vezérigazgatója előadásában arról beszélt, hogy 2023-ban Magyarországon a vendégéjszakák 57 százalékát a külföldiek töltötték nálunk, a többi a belföldi turizmus. A szálláshelyi árbevétel 6 százalékkal nagyobb növekedést mutatott a korábbinál. A szálláshelyek összbevétele is nőtt, és elérte a 860 milliárd forintot, ami 23%-kal magasabb, mint 2022-ben. Az adatok szerint közel azonos mértékben utaztak hozzánk a legkülönbözőbb generációk. A vezérigazgató az adatvezérelt turizmusról szólva elmondta, az MTÜ már 2019-ben elindította adatgyűjtő rendszerét. A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ felügyelete alatt áll egy olyan digitális platform, amelyen valós időben lehet látni az ország összes szálláshelyének adatait, a szolgáltatókat ellátják szoftverekkel. Így azután, mint fogalmazott, pontosan látni lehet például azt, hogy mondjuk egy meghatározott napon hány német turista töltötte Budapesten az éjszakát. (Természetesen ezek anonim adatok). Mint a vezérigazgató kijelentette, az adatvezérelt turizmus, a digitalizáció most már alapvető a turizmusban, hiszen ennek segítségével jobb döntéseket lehet hozni. Például a döntéshozók látják az előfoglalásokat, azt is, honnan érkeznek a vendégek, valamint azt is, hol valósulnak meg turisztikai beruházások. Így ennek tükrében célzottan lehet kampányolni, és a marketingre elköltött pénz jobban megtérül.  

Az információk segítségével azt is jobban el lehet dönteni, mi legyen a „termék”, amit Magyarország felkínál. Például 2 éjszaka Hajdúszoboszlón, utána budapesti látogatás, vagy éppen a Balaton legyen a célpont. Az adatok segítségével azt is pontosan tudják, hogy aki mondjuk 4 napnál többet tölt Balatonfüreden, az biztosan ellátogat a közeli Tihanyba – így a helyi szolgáltatási szektort is segíteni lehet, valamint a helyi közlekedést is ennek megfelelően lehet alakítani. Az adatbázisból a Budapesten költő vendég „DNS-ét” is ismerik a döntéshozók, látják, hogy a turista mondjuk a Parlamentet és a Széchenyi fürdőt látogatja meg. Az is cél persze, hogy a Bécsben vagy Prágában időző turisták átjöjjenek Budapestre. Az adatokat a szállásadóknak is érdemes figyelniük, hiszen ebből levonhatnak olyan következtetéseket, hogy a vendégeknek mire van igényük, s így fejleszthetik saját kiadó tulajdonukat, de az árak is fontos információk a nyaralókat kiadóknak. 

 

Fizikai, mentális és spirituális jóllét 

2019 rekordév volt a turizmusban, és elsősorban (45-46 százalékban) a 15-35 év közti fiatalok látogattak hozzánk – ezt Irimiás Anna egyetemi docens (Corvinus, Fenntartható Fejlődés Intézet, Turizmus tanszék) mondta „Régi/új turizmus: merre tovább” című előadásában. Irimiás Anna rámutatott, a demográfiai helyzet is befolyásolja a turizmust, hiszen számít, hogy adott országokban mekkora a fiatalok aránya. Például Afrikában a Száhel övezetben a lakosság 45 százaléka fiatal, míg az európai országokban inkább a társadalmak elöregedése jellemző, ezért Németországból, Olaszországból az idősebbek jönnek. Mindez azért is fontos, mert az utazás természetesen mást jelent az idősebb korosztálynak, mint a fiataloknak, sőt, az utóbbi csoportban is vannak különbségek. Kutatásaiban a docens arra fókuszált, hogy az utazók közt – születési időpontjuk szerint – is vannak különbségek, mit szeretnének látni, csinálni egy út során. A legidősebbek (az 1928 és 1945 közt születettek például a szervezett utazásokat részesítik előnyben. A baby boomerek a hűséges turisták, az Y generáció már többet utazik, mint elődei, a Z generációnak pedig már prioritás az utazás. Az alfa generáció tagjai (a 2012 után születettek) már megtapasztalták a Covidot, a lezárásokat, gyakran utaznak szüleikkel. Irimiás tanulmányozta a fiatal turisták utazási élményeit: számukra az utazás elsősorban fizikai, mentális és spirituális jóllétet jelent, identitásuk az út alatt formálódik, jobban megismerik önmagukat. 

Nagyon jelentős a fiatalok körében az ún. FOMO (Fear of Missing Out) érzés, hiszen gyakran pörgetik a telefonjukat és figyelik, társaik milyen utazós képeket töltöttek fel. Irimiás egy szakdolgozatból idézett, ahol egy fiatal így jellemzi saját FOMO érzését: „A megjelenő Instagram storyk nagyon erős FOMO érzést váltottak ki belőlem, szinte fizikálisan rosszul éreztem magam. Gyomorgörccsel és kihagyottság érzésével ültem az órámon és néztem a lakóautós videókat, a Velencében készült felvételeket és a reggelizős videót.” 

Jellemző még a fiatalokra az ún. utazási sóvárgás, (főleg a Covid, a bezártság idején jelent ez meg), valamint az, hogy fontos nekik a természet, az állatok jólléte. Ahogy az is, hogy közös élményeket szerezzenek: fotóikon elsősorban az szerepel, hogy „együtt vagyunk és bulizunk” – hallhattuk az előadótól. Jellemző rájuk még a környezettudatosság, ezért (is)szívesen utaznak vonaton. Fontos szerepet kap a társas kapcsolatok fejlődése is az utazás során, ezért nagy a koncertek, sportesemények vonzereje. Mindezt érdemes a szállásadóknak is tudniuk, hiszen az igények változására nekik is reagálniuk kell. Gyakori például, hogy a fiatalok egy csoportja a foglalás után 2 óra múlva már meg is érkezik a szálláshelyre, ehhez pedig a tulajdonosnak is alkalmazkodnia kell. 

Ezután dr. Hörcher Dániel tudományos munkatárs (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Imperial College London) tartott előadást a közlekedési projektértékelés fejlődési irányairól. Mint elmondta, a költség-haszon elemzés már 30 éve velünk van. Nincs olyan közlekedés-szervezési beavatkozás, ami mindenkinek jó lenne, ezért van szükség közgazdasági elemzésre. A jó elemzés összehasonlítja a hasznokat, azt, hogy a változtatás milyen hatással van az infrastruktúrára, a környezetre és a szolgáltatások költségeire, viszont nem tudja megmondani, mi az igazságosság, a döntés felelősségét nem tudja átvenni a politikától. Fontos, hogy a közlekedés fejlesztésénél újabb és újabb modellekkel kell próbálkozni, hiszen a közlekedési változások hatással vannak a vállalkozásokra, az ingatlanpiacra, a környezetre, a fogyasztásra, térszerkezeti változások is bekövetkezhetnek és fontos tényező az utazás időértéke is. Az új generációs költség-haszon elemzési módszer létrehozása ezért nagyon lényeges – vélte az előadó. 

A konferencia a továbbiakban magyar és angol nyelvű szekcióülésekkel folytatódott. 13 szekcióban több mint 70 prezentáció hangzott el. 

 

Török Katalin 

Vágólapra másolva
X
×
GEN.:2024.04.14. - 02:27:11