Út a Corvinusról az ENSZ római irodájába és Gázába

„Ha úgy érzed, hogy megdobban a szíved egy lehetőségtől, amit az élet felkínál, de kicsit félsz is tőle, na akkor szerintem mindenképpen érdemes belevágni. Pont azért, mert az igazi tanulás az egyetemen belül és kívül, de a szakmai életben is a komfortzónánkon kívül történik” – indokolja Darnay-Fitt Gergő, az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének nemzetközi szakértője, hogy miért mondott igent, amikor 2023-ban felajánlotta neki munkahelye, hogy áthelyezik gázai kirendeltségükre.
Gergő akkor már több éve az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének római irodájában dolgozott szaktanácsadóként, és titkon várta a lehetőséget, hogy ‘terepre’ küldjék. Nem is habozott, amikor jött az első hallásra nagyon kockázatosnak tűnő lehetőség. Végül 2023 tavaszától majdnem fél évig, egy különösen érzékeny időszakban, közvetlenül a 2023. október eleji események előtt irányította az ENSZ gázai irodáját, ahol csapatával különböző humanitárius és fejlesztési projekteken dolgoztak, napi szintű egyeztetéseket folytatva más szervezetekkel és hatóságokkal, valamint támogatva a helyi élelmiszer-ellátás és mezőgazdaság fejlesztését..
Gergő ekkoriban nagyon szigorú biztonsági szabályok között élte a mindennapjait, gyakorlatilag csak a szállása és a munkahelye között mozoghatott, azt is csak sofőri kísérettel, páncélozott autóban.
„Ha lelkileg el tudod fogadni, hogy ez most egy több szempontból korlátozottabb időszak az életedben, akkor szerintem be lehet rendezkedni rá. Egy zárt, blokád alatt lévő területről beszélünk, ahová már bejutni sem egyszerű. A turizmus nem létezik, a helyieken kívül maximum néhány nemzetközi segélyszervezet munkatársa van jelen, szabadon mozogni nem tanácsos. A munka után én általában visszamentem a szállásomra, főztem, mostam, pihentem. Hat hetente pedig biztonsági okokból áthelyeztek egy hétre egy másik bázisra az övezeten kívül”.
Gergő 2023 szeptember végén tért vissza a gázai megbízásról, azóta ismét a szervezet római irodájában dolgozik.
Hogyan lesz valakiből diplomata?
Az egykori Corvinus-hallgató az elsők között végzett az egyetem akkor indult angol nyelvű nemzetközi kapcsolatok mesterképzésén, diplomácia szakirányon. Saját megélése szerint az egyetem nyújtotta képzés és kapcsolatrendszer, illetve a gyakornoksága alatt megélt tapasztalatok ágyaztak meg későbbi nemzetközi karrierjének: „megtanítottak strukturáltan, rendszerben gondolkodni. Gyakorlatilag nemzetközi elemzőknek képeztek ki bennünket, ami a kapcsolatteremtésen túl az egyik legfontosabb készség a nemzetközi közszolgálatban” – emlékszik vissza corvinusos éveire Gergő.
Egyetemi évei alatt Gergő különböző nagykövetségeken szerzett szakmai tapasztalatot, majd fokról fokra haladt előre a nemzetközi karrierúton. Első állását a Corvinus karrierirodáján keresztül szerezte: „sokat köszönhetek az egyetemnek, éppen ezért alumnusként igyekszem én is segíteni a jelenlegi hallgatókat”.
“Az, hogy vezető ENSZ diplamataként dolgozhattam egy válságövezetben az nem a konkrét pozícióról szólt, hanem a kialakitott szemléletről: hogyan tudok összekötni, érteni, képviselni, és ezáltal valódi változást elérni. A nemzetközi közszolgálat rengeteg területet ölel fel – humanitárius munka, fejlesztési projektek, multilaterális szervezetek, háttérmunka és terepmunka egyaránt lehet része. A kulcs a folyamatos tanulás és alkalmazkodás.”
Ha éppen Budapesten tartózkodik, Gergő rendszeresen részt vesz egyetemi alumni eseményeken, mentorprogramokon. Egykori szaktársaival közösen megalapították a Budapesti Diplomáciai Fórumot, amelynek rendszeres networking eseményeibe igyekeznek becsatornázni a diplomáciai pályára készülő jelenlegi corvinusos hallgatókat is: „azt szoktam mondani a hozzám tanácsért forduló hallgatóknak, hogy az egyetemi éveket tekintsék egyfajta önéletrajzépítési időszaknak: vegyenek részt a diákszervezetek munkájában, mentorprogramokban, menjenek a vágyott karriercél szempontjából hasznos szakmai gyakorlatra. Szerezzenek értékes tapasztalatokat, amelyek egyúttal az önéletrajzukat is színesítik. Aztán pedig ne féljenek belevetni magukat a munkába az összes hibázási lehetőséggel együtt, és ne féljenek a kerülőutaktól sem, attól, hogy nem rögtön álmaik munkahelyén találják magukat. Sokszor csak utólag jövünk rá, hogy minden múltbéli tapasztalat hozzáadott valamit a jelenlegi tudásunkhoz, készségeinkhez, pozíciónkhoz is”.