Ugrás a fő tartalomra
Vissza2025.09.17.

Új korszakba lépett a turizmus és ez a Corvinuson már tanulható

Hogyan lesz egy eredetileg kimondottan drága koppenhágai kajak-kenus városnézésből ingyenes alkalom, ha a résztvevők vállalják, hogy a túra közben begyűjtik a vízen úszó szemetet? Mit profitálnak ebből a látogatók, a helyi lakók és a környezet? A Corvinus Turisztikai fejlesztési menedzser/szakközgazdász képzésén is egyre hangsúlyosabb tárgyként oktatott újturizmus megközelítés vezető hazai szakértőjével és a szak óraadó oktatójával, Kovács Balázzsal beszélgettünk a turizmus újfajta megközelítésében rejlő potenciálról.
Budapesti Corvinus Egyetem

Kovács Balázs, a Corvinus Turisztikai fejlesztési menedzser/szakközgazdász képzésének óraadó oktatója 2002 óta dolgozott állami turisztikai területen, jelenleg pedig saját turisztikai tanácsadó céget vezet Ausztriában, amely többek között Linz városától is rendszeresen kap megbízásokat. Tagja volt az első nemzeti turizmusfejlesztési stratégiát összeállító munkacsoportnak, később pedig Magyarország bécsi turisztikai képviseletét vezette. Ausztriában, a Covid-19 utáni időszakban tapasztalta meg erőteljesen az újturizmusban rejlő potenciált, azóta pedig óráin, Dunakavicsok című turisztikai podcastjában és cége tevékenységével is elkötelezett képviselője az újturizmus irányzatának.  

Miről szól az újturizmus?  

Az újturizmus fogalma sokkal többet foglal magában annál, mint hogy a turisták elutaznak megnézni bizonyos attrakciókat, majd hazamennek. Ennek az újfajta megközelítésnek az az elsődleges célja, hogy egyszerre javítsa az ágazatban dolgozók, a helyi lakosok és a különböző desztinációkra ellátogatók életminőségét. Éppen ezért ebben az irányzatban már nem is turistákról, hanem látogatókról beszélünk és nem idegenvezetők, hanem a találkozások moderátorai kalauzolják őket az egyes desztinációkonmagyarázza a szakember.  

Kovács Balázs azt is hozzáteszi: az újturizmus nagy előnye, hogy a segítségével lokálisan és fenntartható módon oldhatóak meg a különböző közösségeket érintő problémák.  

Bécsben például olyan közösségi kávézót hoztak létre, ahol magányos idős emberek sütik a finomabbnál finomabb süteményeket. Így egyszerre foglalkoztatják az időseket, és kapnak egyedi gasztronómiai élményt a Bécsbe látogatók. A másik kedvenc példám, hogy Koppenhágában az amúgy elég drága, 70 korona körüli összegbe kerülő kajak-kenus városnézés ára váltható ki, ha a résztvevők vállalják, hogy a túra közben szemetet szednek a víz felszínéről. Ezzel egyszerre járnak jól a helyi lakosok, a túra résztvevői és a környezet is. Van olyan  dán falu is, amelyen az áthaladó biciklisek pontokat gyűjthetnek, ha különböző tevékenységekben segítenek az idősöknek a ház körül. Ezeket a pontokat aztán a helyi fagyizóban és étteremben tudják beváltani sorolja az Európában már működő jó példákat Kovács Balázs.  

A szakember szerint az újturizmus fontos eleme a ‘live like a local’ életérzés, azaz hogy egyre meghatározóbb igényé válik a turisták részéről a helyi mindennapok kézzel fogható megtapasztalása, megélése az utazás során.  

Az újturizmus nagy előnye, hogy az általa kínált megoldásokkal nem kizárólag látogatószámban és profitban lehet gondolkodni, hanem ennél sokkal komplexebb módon: például helyi problémák megoldásában és a helyi lakosok életminőségének javításában. Emellett pedig a turistáknak is sokkal maradandóbb élményt ad, mintha csupán egy helyi attrakciót néznének meg” – tette hozzá a Corvinus óraadó oktatója és turisztikai szakembere.  

Mivel a szak oktatója tagja a Fenntartható Turisztikai Világtanácsnak (GSTC) és az EU Climate Pact kezdeményezés ausztriai nagykövete is egyben, így a hallgatók számos első kézből származó nemzetközi példát is kaphatnak  az előadások során.

Vágólapra másolva
×