Több mint 350 munkatárs vett részt a Corvinus jövőjéről szóló konzultációkon – Összefoglaló
A magyar választópolgárok április 12-én erős felhatalmazást adtak egy új politikai erőnek, hogy újraszervezze a társadalom fontos alrendszereit, köztük a felsőoktatás működését is. A Corvinus vezetése aktív részese szeretne lenni a megfelelő modell kidolgozásának, ezért párbeszédre hívta az egyetemi közösség meghatározó csoportjait külön-külön, és minden munkavállalót közösen.
A cél, hogy minden érintett szempontja megjelenjen
A Corvinus vezetése, illetve Bruno van Pottelsberghe rektor széles körű egyeztetést kezdeményezett az oktatói-kutatói közösséggel, a szolgáltató területekkel, az intézetvezetőkkel, a Szenátussal, a Professzori Testülettel, a munkatársi érdekképviseletekkel, valamint a hallgatói és doktorandusz önkormányzat képviselőivel.
A közös gondolkodást a Corvinus Future Talks belső konzultációsorozat is támogatta, amely minden munkatárs számára lehetőséget biztosított, hogy megosszák gondolataikat, véleményüket, feltegyék kérdéseiket. A személyesen és online zajló három eseményen összesen több mint 350 kolléga vett részt.
A javasolt hibrid irányítási modellről röviden
Bruno van Pottelsberghe rektor a fórumokon egy prezentációban adott átfogó értékelést a Corvinus azon időszakának fejlődéséről, amelyben az intézményt vezette. Bemutatta azokat az összefüggéseket, amelyek álláspontja szerint kimaradtak a szakszervezet helyzetértékeléséből, és ismertette az egyetem vezetésének elképzeléseit is. Hangsúlyozta, hogy a várható kormányzati reformok sebessége és mélysége még nem ismert, ahogy az sem, hogy mennyi mozgástér marad az egyes intézményeknek, de az Egyetem minden esetben meg fog felelni a törvényi előírásoknak.
Az általa bemutatott javaslat, az új működtetési modell átmenetet jelentene a Magyarországon hagyományosként ismert és a jelenlegi „modellváltott (KEKVA)” rendszer között. A modell fő elemei:
- Akadémiai szabadság és autonómia: minden akadémiai ügy kizárólag a Szenátus hatáskörébe tartozna, amelyet jogszabályi garanciáknak kellene biztosítaniuk.
- Erősebb szenátus: A javasolt változtatás tovább növelné a választott tagok arányát , miközben nagyobb képviseletet adna a hallgatóknak, a kutatóknak, a nem akadémiai (szolgáltatói) területeknek, a szakszervezetnek és állandó meghívotti státuszt a Corvinus Alkalmazotti Tanácsnak.
- Egyetemi Fenntartói Testület (EFT): Az eredeti javaslat szerint a jelenlegi kuratórium helyét egy öttagú testület venné át, amely négy egyetemen kívüli tagból, köztük egy nemzetközi tapasztalattal rendelkező akadémiai vezetőből vagy tudósból, három üzleti, illetve társadalmi vezetőből, valamint a rektorból állna, de az egyeztetések során felmerült a testület hat-héttagúra bővítése is. A testület összetételében mindkét nem legalább 25 százalékos arányban képviseltetné magát.
- Operatív irányítás: A napi operatív működés a rektor és a Vezetői Bizottság hatáskörében maradna, összhangban a Corvinus jelenlegi gyakorlatával.
A vezető európai egyetemek többsége ma már ebben a hibrid (kettős) vezetési struktúrában működik, ahol az akadémiai testület (szenátus) mellett külső tagokat is magában foglaló testület (board vagy council) is szerepet kap.
Ez a modell teljes mértékben összeegyeztethető az uniós elvárásokkal (14 EU-tagállamban működik), biztosítja az akadémiai szabadságot és az elszámoltathatóságot, miközben megőrzi a működési kiválóságot, az innovációt és a fenntartható pénzügyi működést.
A rektor többször hangsúlyozta, hogy a bemutatott koncepció nem végleges álláspont, hanem vitaanyag és javaslat, amivel kapcsolatban minden érintett véleményét gyűjtik, a szöveget módosítják és több körös egyeztetést folytatnak róla az egyetemen.
A vitaanyag elérhető az Intraneten és az egyetem weboldalán is.
A konzultációkón elhangzott kérdések és válaszok
Az alábbiakban a fórumokon elhangzott kérdéseket és válaszokat foglaljuk össze, nagyobb témakörök szerint csoportosítva. Az ismétlődő kérdéseket egységesítettük, és összevont formában közöljük.
Az egyeztetés folyamatáról és a várható irányokról
Az EU pontosan milyen kifogásokat fogalmazott meg a magyar modellváltó egyetemekkel kapcsolatban?
Bruno van Pottelsberghe szerint a kifogások nem magát az alapítványi modellt vagy a kettős irányítást érintik, hanem elsősorban a kuratóriumi tagok határozatlan idejű kinevezését, valamint a tagok kiválasztási módját és működését. Úgy véli, hogy ezeknek a szabályoknak a módosításával Magyarország viszonylag gyorsan megfelelhet az uniós elvárásoknak.
Az egyetem próbál kapcsolatba lépni az új felsőoktatási vezetéssel?
Az illetékes minisztérium egyelőre még nem kezdte meg az egyeztetéseket az egyetemi vezetőkkel, ugyanakkor a rektor mielőbbi találkozót kezdeményezne az új felsőoktatási államtitkárral. Kiemelte, hogy a Corvinus finanszírozási, reputációs és irányítási szempontból is sajátos helyzetben van, ezért fontosnak tartja, hogy személyesen is képviselje az egyetem érdekeit a saját és az egyetem egészének tapasztalatai és meglátásai alapján.
Nem lenne célszerűbb egy közös egyetemi álláspontot kialakítani, és csak ezt követően részletes reformtervekről beszélni?
A rektor hangsúlyozta, hogy jelenleg is számos informális egyeztetés zajlik a különböző szereplők között, ezért fontosnak tartja, hogy ő maga is bemutassa saját, illetve a vezetés elképzeléseit. Hozzátette, hogy a javaslatok nem véglegesek, hanem a beérkező visszajelzések alapján folyamatosan alakulnak. A cél éppen az, hogy egy konszenzusos javaslattá formálódjanak.
Hogyan tudnak állást foglalni azok, akik támogatják a rektor és az egyetemi vezetés javaslatát?
A rektor elsősorban egy hosszabb konzultációs folyamatban látja a megoldást, amelynek során a Corvinus munkatársai közösen határozhatják meg azokat az alapelveket és elemeket, amelyekben széles körű egyetértés alakulhat ki. Amennyiben bizonyos kérdésekben nem születik konszenzus, akár egyetemi referendum megtartását is elképzelhetőnek tartja.
Miért érzik sokan úgy a szervezetben, hogy nem számít a véleményük?
Több kérdező szerint az egyetemen sokan elvesztették a hitüket abban, hogy a véleményüknek érdemi hatása van, és lassabb változásokat, valamint több párbeszédet tartanak szükségesnek.
A rektor válaszában hangsúlyozta, hogy nyitott a kritikára és a szakmai vitára, sőt ezeket kifejezetten hiányolja az egyetemi működésben. Elmondta, hogy több szereplővel – köztük szakszervezetekkel, kutatókkal és hallgatókkal – is folytatott és folytat egyeztetéseket, amelyek nyomán a kezdeti javaslatok már most is jelentősen módosultak.
Az egyetem jövőbeni irányítási modellje
Mi történik, ha a kormány megszünteti a kuratóriumokat? A döntések teljesen visszakerülhetnek a szenátushoz?
A rektor szerint több forgatókönyv is lehetséges, az egyetem pedig minden esetben a jogszabályok szerint jár el. Személy szerint azonban a szenátus hatókörének kiterjesztését az operatív működésre nem tartaná szerencsés megoldásnak, mivel úgy véli, a szenátusnak az akadémiai és stratégiai kérdésekben van kulcsszerepe, míg a működtetés és finanszírozás inkább menedzsmentalapú irányítást igényel, és fontos, hogy a felülvizsgálatot egy bizonyos mértékben az egyetem mindennapi működésétől független testület lássa el.
Ha a kormány megtartja az alapítványi rendszert, akkor is bevezetnék az előadásban ismertetett hibrid modellt?
A vezetés célja, hogy a változtatások illeszkedjenek a jövőbeli jogszabályokhoz, és a közösségi visszajelzések alapján kialakított koncepció valósuljon meg. Ha a szabályozás más irányt enged, az egyetem természetesen alkalmazkodik hozzá. A rektor hozzátette, hogy önmagában egyik működési modell sem jelent garanciát a sikerre; szerinte a meghatározó tényező az, hogyan működik együtt az intézmény vezetése és közössége.
Milyen nemzetközi irányítási modellek szolgálhatnak példaként a Corvinus számára?
A vezető európai egyetemek többsége hibrid (kettős) irányítási struktúrában működik, ahol az akadémiai testület (szenátus) mellett külső tagokból álló testület is szerepet kap – ilyen például a Copenhagen Business School, a Bocconi Egyetem vagy a WU Vienna. A rektor nyitott arra, hogy nemzetközi tapasztalatú tudósok és üzleti, társadalmi vezetők is részt vegyenek az egyetem irányításában. Ugyanakkor hangsúlyozza, hogy az oktatás és a kutatás szakmai irányításának továbbra is az akadémiai testületeknél kell maradnia.
Mennyi ráhatása van az egyetemnek a folyamatokra, ha a végső döntések várhatóan kormányzati szinten születnek? Várható a Kuratórium lemondása, ahogy az más intézményeknél is történt?
Bruno van Pottelsberghe elmondta, hogy mivel nem tagja a Kuratóriumnak, erről a kérdésről nincs közvetlen információja. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az egyetem javaslatainak sorsa végső soron attól függ, milyen modellt fogad el a kormány. Szerinte elképzelhető, hogy bizonyos elemek – például a kettős irányítás – megmaradnak, de az is, hogy a kormány ettől eltérő megoldást választ.
Ha létrejön egy új egyetemi irányító testület, hogyan választanák ki a külső tagokat?
Az eredeti javaslat egy „Bölcsek Tanácsára” épült volna, amelyet a szenátus választott volna korábbi rektorokból, de ez nem kapott széles támogatást. Felmerült az is, hogy az egyetem különböző testületei – például az egyetem nemzetközi üzleti tanácsadói testülete (International Corporate and Institutional Council, IC2) és a nemzetközi akadémiai tanácsadó testület (International Advisory Board, IAB) – tegyenek javaslatot a tagokra. Más modellekben létezik kooptált kinevezés is, amikor a meglévő tagok választják be az újakat, illetve olyan gyakorlat is, ahol a rektor és az elnök tesz javaslatot, amelyet a teljes testület szavaz meg – erre példaként egyik korábbi munkahelyét, az Université Libre de Bruxelles-t (ULB) hozta fel. Ezenkívül több nyugat-európai országban (pl. Hollandia, Ausztria) előfordul, hogy a kormány nevezi ki a felügyelő vagy irányító testületek tagjainak mindegyikét vagy részét. A rektor szerint a Corvinus esetében is több megoldás elképzelhető, de fontosnak tartja, hogy a végső összetétel ne egyetlen érdekcsoportot tükrözzön, hanem az oktatók, hallgatók, kutatók és a nem akadémiai munkatársak szempontjai is egyszerre megjelenjenek.
Amennyiben a szenátus szerepe megváltozik, a rektor hogyan kívánja megerősíteni saját legitimációját az új struktúrában?
A rektor elmondta, hogy a szenátus átalakítása a közelgő választások miatt már napirenden van, és természetesnek tartja, hogy felmerülhet egy bizalmi szavazás lehetősége is. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy jelenlegi mandátumát a szenátus 98%-os támogatásával nyerte el, vezetői pozíciója teljesen legitim.
Az egyetem jövőbeni finanszírozása
Milyen pénzügyi modellek jöhetnek szóba az egyetem működtetésére a következő időszakban?
A Corvinus a magyar felsőoktatásban kivételes helyzetben van, finanszírozása stabil, de a jövőbeni feltételek még nem ismertek. Az egyetem minden esetben a jogszabályokhoz igazodik, és a pénzügyi stabilitás megőrzésére törekszik. A rektor három forgatókönyvet említett: a jelenlegi modell fennmaradását, amelyben a fenntartó jelentős részvényvagyonnal rendelkezik, a teljes állami finanszírozást, illetve egy fokozatos átmenetet, amelyet a legvalószínűbbnek tart. A teljes állami finanszírozást nem tartaná jó megoldásnak, mert az komoly forráscsökkenést eredményezhet, különösen, ha a többi magyar egyetem példája lebeg a szeme előtt. Hozzátette azt is, hogy a hallgatói létszám és az oktatói állomány aránya még nem áll fenntartható pályán. Ezért tartja szükségesnek a növekedési stratégiát, amely a hallgatói létszám emelését is célozza.
Az egyetem vezetése készített forgatókönyveket a különböző finanszírozási helyzetekre?
Részletes szcenáriótervezés még nem indult el, de a vezetés tisztában van azzal, hogy a működési feltételek jelentősen változhatnak. A rektor szerint a jövőbeli finanszírozás nemcsak a hallgatói létszámtól függ, hanem a kutatási teljesítménytől, a nemzetköziesedés szintjétől és a tudományos publikációktól is, amelyekben a Corvinus egyre erősebb eredményeket mutat. Hozzátette, hogy az európai kutatási forrásokhoz való hozzáférés is javulhat, ami új növekedési lehetőségeket teremthet. Ideálisnak azt tartaná, ha az esetleges finanszírozási változások fokozatosan történnének, hogy az egyetemnek legyen ideje alkalmazkodni.
Milyen szempontok alapján állapították meg a rektor javadalmazását, és pontosan mekkora összegről van szó?
A rektor elmondta, hogy a munkaszerződése szerint akár két hónapos felmondási idővel, indoklás nélkül is megszüntethető a jogviszonya, ezért jelentős személyes kockázatot vállalt, amikor a Corvinushoz csatlakozott. Hozzátette, hogy a bértárgyalások során a külföldről történő teljes családi áttelepülés költségeit is figyelembe vették, ahogy azt is, hogy a megbízatása alatt – a Corvinus akadémiai állományától eltérően – az intézményen belüli és kívüli jövedelemkiegészítési lehetőségei korlátozottak.
A Híd-stratégiában kijelölt célok megvalósítása
Az új kormányzati tervek mellett megvalósítható lesz az egyetem nemzetköziesítési stratégiája?
Jelenleg semmi nem utal arra, hogy a kormány korlátozná a nemzetközi hallgatók jelenlétét vagy az egyetem nemzetközi kapcsolatait. A nemzetköziesítés továbbra is stratégiai cél.
Hatással lehet a bizonytalan finanszírozási helyzet az EQUIS-akkreditációra?
Az időzítés nem kedvező, hiszen az akkreditációs vizsgálat éppen zajlik. A vezetés ugyanakkor bízik abban, hogy az intézmény fenntartói háttere, stabil működése, stratégiai tervei és professzionális irányítása meggyőző lesz a nemzetközi bírálók számára. Az akkreditáció elhalasztásának negatív következményei elkerülése érdekében vállalja az egyetem a folyamat folytatását ebben az átmeneti időszakban is.
A Corvinus vezetése milyen szerepet szán a jövőben a vezetőképzési (executive) programoknak?
Ez stratégiai jelentőségű terület. A demográfiai trendek miatt Európa-szerte várhatóan csökken a hagyományos hallgatói létszám, ezért az egyetemeknek az egész életen át tartó tanulás felé kell nyitniuk. A rektor azt is kifejtette, hogy a különböző képzési szintek eltérő pénzügyi eredményt hoznak: az alapképzések alacsonyabb, a mesterszakok magasabb, az executive programok pedig a legmagasabb árréssel működnek. Ezek a bevételek a jövőben hozzájárulhatnak az oktatói bérek emeléséhez és az egyetem pénzügyi önállóságának erősítéséhez.
A hallgató–oktató arány számításánál pontosan kiket vesznek figyelembe? A Corvinus Institute for Advanced Studies (CIAS) oktatói és kutatói beleszámítanak?
A rektor elmondta, hogy egy nemzetközileg használt mutatóról van szó, amelyet a főállású oktatók alapján számítanak. Hozzátette, hogy amennyiben a hallgatói létszám növekedése indokolttá teszi, a jövőben elképzelhető a külső, vállalati szakemberek és alumni oktatók szélesebb körű bevonása is az oktatásba.
Oktatás, hallgatói élet és AI-használat
A Corvinusnak milyen szerepet kellene vállalnia a jövőben a magyar nyelvű és a társadalomtudományi képzések területén?
A rektor nyitott arra, hogy egyes képzések ismét magyar nyelven induljanak, ugyanakkor a kétnyelvűséget továbbra is egyértelmű előnynek tartja. A Corvinust továbbra is társadalomtudományi és multidiszciplináris egyetemként képzeli el, és támogatja új, innovatív mesterszakok indítását is. Példaként említette a korábban tervezett Diverzitásmenedzsment mesterszakot (Diversity Management Master’s program), amelyet szerinte érdemes lenne elindítani, amennyiben a jogi környezet ezt lehetővé teszi.
A nemzetközi hallgatók számának növekedését le tudja követni az egyetem a hallgatói támogató szolgáltatásokkal (például pszichológiai segítségnyújtással)?
A rektor elmondta, hogy a hallgatóközpontúság az intézményi stratégia egyik kulcseleme, ezért a hallgatói ügyeknek dedikált vezetője is van az egyetemen. Egyetért azzal, hogy a külföldről érkező, fiatal hallgatók számos kihívással szembesülhetnek — például a családtól való távolság, illetve a kulturális és nyelvi különbségek miatt —, ezért indokoltnak tartaná több angolul beszélő pszichológus és támogató szakember bevonását. Ugyanakkor a költségvetési korlátok miatt a szolgáltatások gyors bővítése nehéz, ezért a vezetés jelenleg azt vizsgálja, hogyan lehet a meglévő erőforrásokat hatékonyan átszervezni úgy, hogy más területek működése ne sérüljön.
Várható a korábban megszüntetett idegennyelvi képzések visszaállítása a várható modellváltás kapcsán?
A rektor pontosította, hogy nem szüntettek meg nyelvi programokat, hanem azok oktatási formáját alakították át. A legnépszerűbb, angol és német nyelvi képzéseket továbbra is főállású oktatók tartják, míg más nyelvek oktatása külső oktatók bevonásával történik. Hangsúlyozta, hogy az egyetem számára továbbra is kiemelten fontos a minőségi nyelvoktatás, beleértve a magyar nyelv tanítását is a nemzetközi hallgatók számára.
Hogyan lehetne a nemzetközi hallgatók számára ösztöndíjat biztosítani?
A rektor elmondta, hogy már sikerült forrást biztosítani néhány kiemelt mesterképzés (pl. Pénzügy, Vezetés és szervezés, MBA) esetében, ugyanakkor hosszú távon maga is indokoltnak tartja az ösztöndíjrendszer további fejlesztését.
Milyen szerepet tölthet be a mesterséges intelligencia a felsőoktatásban?
A rektor szerint a mesterséges intelligencia fontos eszköz lehet a tanítási élmény fejlesztésében. Úgy véli, hogy az AI lehetőségeit elsősorban azok az oktatók tudják hatékonyan kihasználni, akik eleve erős pedagógiai készségekkel rendelkeznek, és tudatosan törekednek az oktatás minőségének javítására.