Az éltető víz és az ember kapcsolata a hónap fenntarthatósági témája szeptemberben
_20250917102730.jpg)
Víziónk szeptemberben
„Az univerzumban rengeteg víz van élet nélkül, de sehol sincs élet víz nélkül.”
– Sylvia A. Earle, Sea Change: A Message of the Oceans (1995)
Ezt az ötven évvel ezelőtti idézetet olvasom íróasztalom felett, miközben feltekintek a képernyő nézését megszakítva. Évek alatt szoktattam erre magam, mert hamar kiszáradt a szemem, ha nem váltottam a fókuszon. A fókuszváltásra a szememnek és a vízzel való kapcsolatunknak is nagy szüksége volt.
Mellettem egy pohár víz emlékeztet, hogy kétharmad arányban vízből vagyunk. Szerencsés vagyok, mert vízvédelmi mozgalmainknak hála sikerült megőriznünk készleteink egy részét, így most sem kell szomjaznom. Sajnos vannak még helyek a Bolygón, ahol rosszabb a helyzet, de nemzetközi összefogással dolgozunk azon, hogy minden emberi és nem-emberi társunk ivóvízhez juthasson. A tiszta ivóvíz mára, 2045-re egyetemes alapjog, védelme korunk legfontosabb prioritása lett, amit nem határozhatnak meg a profitérdekek.
Voltak évek, amikor a szennyezettség miatt energiaigényes tisztításra volt szükség, de a természet tisztítóberendezései sokkal hatékonyabbnak bizonyultak. A műanyaghasználat már a múlt, ami pedig mikroműanyagként az ivóvizeinkben maradt, azt különleges mikroorganizmusok vették kezelésbe.
Távolabbra nézve az ablakon keresztül látom az aláhulló esőcseppeket. Volt, amikor ez ritka volt, de összefogásunknak hála egyszerre javítunk és alkalmazkodunk. A szélsőség még mindig gyakoribb, mint az évszázad elején, de a természet leleményes megoldásait alkalmazva ezzel már összhangban tudunk élni. Az ereszen keresztül esőkertbe* gördülnek le a vízmolekulák, majd a talajban és a növényekben tárolódnak aszályos időkre.
A messze távolban a helyreállított ártér hatalmas fáit látom, ahová a menetrendszerűvé vált ősz eleji mediterrán ciklonok hoztak feltöltő és éltető áradást a nyári aszály után, idén szeptemberben is. Ezek az árterek, helyreállított lápok és mocsarak lettek vízbázisunk legértékesebb tározói, társadalmunk és a regenerálódó vadvilág számára is. Megértettük azt, amiről az idézet szólt: nincs élet víz nélkül, nekünk pedig mindkettő védelmére szükségünk van.
A fotó a Vérmező parkban készült az I. kerületben, ahol több esőkert is található.
Fókuszban a víz – miért fontos a vizeink védelme?
A víz az élet alapja – nélkülözhetetlen az egészséges ökoszisztémák, a mezőgazdaság és a mindennapi élet számára. Magyarországot sokáig vízben gazdag országnak tartották, de valójában egyre nagyobb kihívást jelent a víz megőrzése és a vízhiányos időszakok kezelése, különösen az aszályos Alföldön.
A klímaváltozás miatt egyre szélsőségesebbé válik a csapadékeloszlás: míg időszakosan hirtelen, nagy mennyiségű eső esik, máskor hosszabb aszályos periódusok jellemzőek. A felszíni vizek gyors levezetése és a vízszabályozási gyakorlatok sok esetben nem segítik a talajban és a tájban való vízmegtartást. Emellett a talajok leromlott állapota tovább nehezíti a fenntartható vízgazdálkodást.
Az öntözés gyakran felmerülő megoldás, ami helyi viszonyokhoz igazodva, kisléptékben jelenthet változást – a nyár folyamán például Budapest számos pontján locsolták a mélyebb vízrétegekhez még nem hozzáférő csemetéket önkéntesek, melyhez továbbra is lehet csatlakozni a Beeco platformján.
Nagyobb léptékben, a mezőgazdaságban azonban az öntözés jelentős korlátokba ütközik: a KSH 2022-es adatai alapján Magyarország mezőgazdasági területeinek mindössze 2,2 százaléka ténylegesen öntözött, és alig több mint 4 százaléka volt vízjogilag engedélyezett öntözési terület egy elemzés szerint. Ezek a rendszerek elsősorban felszíni és talajvizeket használnak, ezek a készletek pedig épp jelentősen lecsökkennek egy aszályos periódusban, ráadásul az öntözés jelentős párolgási veszteséggel is jár. Tehát az öntözött területek érdemi növelése nemcsak óriási befektetéseket követel meg, hanem környezetileg is kérdéses, és nem is feltétlenül megvalósítható.
Az összetett problémára persze nincs egyszerű megoldás, sok szereplő együttműködésére van szükség. Általánosságban elmondható, hogy a víz megtartása, a tájban és a talajban történő eltárolása jelentheti a jövő fenntartható vízgazdálkodását. Kisebb, városi léptékben egyre több helyen létesülnek esőkertek, nagyobb léptékben pedig a korábban lecsapolt vizes élőhelyek, például árterek, lápok és mocsarak, kisvízfolyások helyreállítása jelenthet megoldást. Ezzel kapcsolatban a WWF “Eltékozolt vizeink” című rövid dokumentumfilmjét ajánljuk.
A hasonló levált folyómedrek, holtágak alkalmasak lehetnek a víz időszakos megtartására is. A kép Lakiteleken készült a Tisza korábbi medrében, ami már a folyószabályozások előtt természetes módon fűződött le.
Az elöntött, vízzel és növényzettel borított területeken több idő van a beszivárgásra, a helyreállított ökológiai rendszerek pedig a biodiverzitás megőrzése miatt is fontosak. Arról nem is beszélve, hogy e rendszerek a víz megtisztításában is kulcsszerepet játszanak. A helyreállításban vannak szövetségeseink is: a hódok igazi ökoszisztéma-mérnökök, akik gátjaikkal tartják meg a vizet és lassítják a vízfolyásokat, így az egész rendszerre jelentős hatással vannak.
Megoldások kisléptékben: mi az az esőkert?
Az esőkertek olyan, növényekkel beültetett sekély mélyedések, amelyek összegyűjtik és beszivárogtatják az esővizet, így csökkentik a csapadék gyors elfolyását és a városi csatornarendszer terhelését. Emellett élőhelyet biztosítanak rovaroknak, madaraknak, növényeknek, és javítják a mikroklímát.
A Corvinus Gellért Campusán is található egy esőkert, amely a hallgatók és látogatók számára élő példaként mutatja be a természetes vízmegtartás és a biodiverzitás támogatásának lehetőségeit.
A Corvinus Gellért Campusának kertjében is találhatók már esőkertek, melyek a vízmegtartás mellett a domboldalt is védik az eróziótól.
Kihívások szeptemberben
-
Hozd el saját kulacsod a Corvinusra és töltsd újra a szűrt vizet kínáló vízvételi pontok egyikén! A PET-palack elhagyása kevesebb mikroműanyagot jelent számodra és a vizeink számára is. Amikor csak teheted, válaszd a csapvizet!
-
Számold ki, hogy egy nap alatt mennyi vizet használsz el (ivás, tisztálkodás és személyes higiénia, mosás, főzés, mosogatás, locsolás stb.). Vesd össze ezt a magyar átlaggal (103 liter/fő/nap). Van, ahol csökkenteni tudnád a fogyasztást?
-
Mérd le, hogy mennyi ideig zuhanyzol. Egy átlagos zuhany 8 percig tart, ami kb. 65–80 liter vizet jelent. Mennyit spórolsz, ha csak 3–4 percig tart a zuhanyzásod?
-
Írd fel, hogy milyen élelmiszereket fogyasztottál egy nap, és nézd meg az előállításukhoz szükséges víz mennyiségét a Water Footprint Calculator honlapján! A napi étrendedhez mennyi vízre volt szükség?
-
Ha van kerted és rendszeresen öntözitek, becsüld meg az egy évben elhasznált víz mennyiségét! Mit gondolsz, szükséges ez az öntözés vagy csökkenthető lenne?
-
Csatlakozz a Beeco önkéntes vízadók programjához az alábbi applikáció segítségével. Van olyan fa a lakóhelyed közelében, akinek te is segíthetsz?
Események
Gyere el a szeptember 24-én, szerdán 17 órakor kezdődő kertbejárásunkra, ahol megismerheted a Gellért Campus ökológiai elvek mentén megújuló kertjét és az esőkerteket.
Vegyél részt ezután a szeptember 24-én, 18 órától megrendezett Zöld Filmklub első vetítésén, ahol Szendőfi Balázs Sződ-Rákosi lápnyomok című dokumentumfilmjét mutatjuk be egy beszélgetés mellett (az első film és a beszélgetés még magyar nyelvű lesz, a későbbi alkalmakat viszont már angolul szervezzük majd.)
Gyere el a kutatók éjszakájára szeptember 26-án, ahol 18 órától a talajban történő vízmegtartásról és a Corvinus Science Shop LOESS – Talajegészség az oktatásban kutatási projektjéről beszélgetünk.
Ismerkedj meg a Kutatók Éjszakáján a mesterséges intelligencia karbon és vízlábnyomával is, ez a foglalkozás 19 órakor kezdődik, a talajos program után.
+1 Járj utána, milyen vízzel kapcsolatos probléma jellemző lakóhelyedre! Vízhiány, aszály, villámárvizek, nyáron elfogyó ivóvíz, víztisztasági problémák? Van olyan civil szervezet, melyhez csatlakozva te is segíthetsz a probléma megoldásában?
A Hónap Fenntarthatósági Témája projekt 2025 őszén is folytatódik a Corvinuson, melyben minden alkalommal egy-egy kiemelt témát járunk körbe fókuszáltan. Bármilyen témafelvetést, kapcsolódó projektet, ötletet, megjegyzést szívesen fogadunk a dean.sustainability@uni-corvinus.hu címen.