Ugrás a fő tartalomra
Vissza a főoldalra

Szinte minden második egyetemista drogozott már, egyharmaduk hetente iszik

2024-02-27 15:20:00

Többet isznak, több drogot használnak, de kevesebbet dohányoznak az egyetemisták mind a középiskolás, mind a 18-34 éves korosztály átlagához képest – állapította meg egy friss reprezentatív felmérés, amelyet a Budapesti Corvinus Egyetem kutatói végeztek.

Budapesti Corvinus Egyetem

Elekes Zsuzsanna, a Corvinus egyetemi tanára vezetésével kutatócsoport térképezte fel a fiatalok rizikómagatartását országos reprezentatív felmérésben. A HUN-REN Társadalomepidemológiai Kutatócsoport 1385 egyetemi hallgatót kérdezett meg 2022-ben, fele-fele arányban lányokat és fiúkat, illetve fővárosiakat és vidékieket.  

Az eredmények alapján az egyetemistáknál a dohányzás kevésbé elterjedt, mint az átlagnépességnél: a megkérdezettek 43,6 százaléka fogyasztott dohányterméket a megkérdezés előtti héten, 17,9 százalékuk napi rendszerességgel dohányzik. A naponta dohányzó magyarok átlagos aránya 24,5 százalék volt 2019-ben a KSH adatai szerint. Érdekesség, hogy az egyetemisták között még mindig a hagyományos cigaretta a népszerű; az e-cigarettát, illetve a hevített dohánytermékeket kevesebben kedvelik. 

 

Kétszer annyit iszik egy egyetemista egy átlagos alkalommal, mint egy átlagfiatal 

Ami az alkoholt illeti, a diákok egyharmada heti rendszerességgel fogyasztja, a heti ivás a fiúknál kétszer elterjedtebb, mint a lányoknál, ugyanakkor a fogyasztásuk több mint kétszerese a középiskolások által megivott mennyiségnek. A megkérdezettek 94 százaléka fogyasztott alkoholt a megelőző egy évben, 27%-uk havonta nagy mennyiséget. Kiderült az is, ha az egyetemisták isznak, akkor sokkal többet fogyasztanak, mint a felnőttek vagy a középiskolások: tisztaszeszre átszámítva több, mint kétszeresét a középiskolásoknál mért értékekhez képest.  

A leggyakoribb ital a hallgatók körében a sör és a bor, a tömény nem dominál, és a középiskolásoktól eltérően jellemzően nem otthon, hanem kocsmákban, bárokban isznak. A kérdésre – tapasztaltak-e már másnaposságra utaló jelet – 41 százalék számolt be valamilyen gondról, ez az érték egy korábbi országos felnőtt mintán 10,3% volt. A budapesti és a természettudományi egyetemek hallgatói többször és többet isznak, mint a vidéki és a társadalomtudományokat oktató intézményeké.  

Egyik fontos célunk a magyarországi alkoholhelyzet feltárása, hiszen erről gyakran bizonytalanok az adatok. A fiatalok a legveszélyeztetettebbek ebből a szempontból, de sajnálatosan ritka az ilyen kutatás, ezért is hiánypótlóak a mostani eredmények” – hangsúlyozta Elekes Zsuzsanna, a Corvinus egyetemi tanára, a HUN-REN Társadalomepidemológiai Kutatócsoport vezetője. 

 

Csaknem minden második egyetemista kipróbált már valamilyen drogot, a leggyakoribb a kannabisz (36,3%), az orvosi recept nélkül bevett altató vagy nyugtató (14,3%), valamint az Ectasy (8,2%) használata. Több mint negyedük többszöri használó, és a fiúk, illetve a Budapesten tanulók érintettebbek. A kannabisz több mint 3,5-szer elterjedtebb az egyetemisták körében a 18-34 éves korosztályhoz képest, és több mint kétszer a 9-10. évfolyamos korosztályhoz képest. Viszonylag elterjedtek még amfetaminok (6,6%), az orvosi javaslatba beszedett altató, nyugtató (6,1%), a gyógyszerre ivott alkohol (5%), a varázsgomba (4,8%), a kokain (4,4%), a hangulatjavításra használt fájdalomcsillapító (4,3%), a szintetikus kannabinoid (4,1%) és az LSD (3,4%) – a sor végén a heroin áll 0,2%-kal. Rizikófaktor a tanulmányok melletti munka: a jelenleg dolgozó egyetemisták nagyobb arányban próbáltak ki valamilyen drogot, mint akik nem dolgoznak.  

Az egyetemistáknak naponta 6,6 órájuk online telik 

A kutatócsoportban a Corvinus egy másik munkatársa, Kutrovátz Kitti azt kutatta, mivel töltik az egyetemisták szabadidejüket. Az eredmények szerint a legnépszerűbb szabadidős tevékenység az egyetemisták körében a barátokkal való találkozás, ezt követi a „csak úgy elvagyok otthon vagy máshol”, majd a hagyományos tévénézés; a sportolás egyharmadukra jellemző. A kérdést a nem is befolyásolja, a lányokra jellemzőbb a cél nélküli időtöltés, a fiúk gyakrabban sportolnak. A budapestiek szintén többször töltik idejüket sporttal. A hosszabb és gyakoribb online jelenlét a vidékiekre, a munkaerőpiaci szempontból inaktívakra és a párkapcsolat nélküliekre jellemzőbb.  

„Védőfaktor a párkapcsolati státusz és a munka: a problémás internet- és közösségioldal-használat rizikója kisebb azok körében, akiknek stabil párkapcsolata van. Akik dolgoznak a tanulmányaik mellett, azok több kulturális eseményen vesznek részt” – mondta Kutrovátz Kitti, a Corvinus Egyetem munkatársa. 

Az egyetemisták az online térben leginkább a közösségi médiát használják, zenét hallgatnak, illetve videókat és filmeket néznek. A megkérdezettek körében napi 6,6 óra a képernyő előtt átlagosan eltöltött idő. A fiúk körében gyakoribb az online játék, míg a lányokra jellemzőbb a csetelés, és a közösségi oldalak használata. Az egyetemisták körülbelül egynegyedére jellemző a problémás internethasználat, de a közösségi médiát csak 6 százalékuk használja aggályos módon.  

Vágólapra másolva
X
×
GEN.:2024.04.14. - 01:55:32