A társadalmi és a környezeti fenntarthatóság nem választhatók el egymástól
Számokban – Elméleti háttér
A világ szegényeinek közel 80 százaléka – 887 millió ember – olyan régiókban él, amelyek szélsőséges hőhullámoknak, árvizeknek és egyéb éghajlati veszélyeknek vannak kitéve, ez derül ki az ENSZ és az Oxfordi Egyetem kutatásából. A hatások aránytalanul sújtják a sérülékeny csoportokat az IPCC jelentése szerint, különösen az alacsony jövedelmű közösségeket és a globális dél országait.
A társadalmi egyenlőtlenségek az alkalmazkodóképességet is meghatározzák. Az éghajlatváltozás akár csaknem 100 millió, más becslések szerint akár 132 millió embert taszíthat extrém szegénységbe 2030-ig. Azok a közösségek, melyek kevésbé ellenálló infrastruktúrával, alulfinanszírozott oktatási rendszerrel, a globális ellátási láncok felé nagyobb kitettséggel vagy instabil intézményi háttérrel rendelkeznek, kevésbé képesek reagálni a környezeti sokkokra. Ez visszacsatolási hurkot hoz létre: a környezeti problémák mélyítik a társadalmi különbségeket, amelyek tovább növelik a sérülékenységet.
A természeti erőforrások túlhasználata és az olcsó munkaerő kizsákmányolása gyakran ugyanazon gazdasági logika mentén történik, a globalizáció és a modern ipari gazdaság működése tehát jelentős tényezők. A globális ellátási láncok következtében a fogyasztás és annak környezeti-társadalmi költségei térben elkülönülnek. Erre jó példa az élelmiszer-rendszer: a világon megtermelt élelmiszer mintegy egyharmada (kb. 1,3 milliárd tonna évente) kárba vész a FAO szerint, ami a globális üvegházgáz-kibocsátásának 8-10 százalékáért is felelős lehet. Miközben világszerte 783 millió ember szenved éhínségtől, és több mint 3,1 milliárd ember nem engedheti meg magának az egészséges táplálkozást.
Ezek az összefüggések az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljaiban (SDG-k) is megjelennek. A társadalmi célok – mint a szegénység felszámolása (SDG 1), az éhezés megszüntetése (SDG 2) és az egyenlőtlenségek csökkentése (SDG 10) – szorosan kapcsolódnak a környezeti célokhoz, például a klímavédelemhez (SDG 13) és az ökoszisztémák védelméhez (SDG 14, 15). Az ENSZ hangsúlyozza, hogy ezek a célok integráltak: egyik sem érhető el a másik nélkül.
A “fánkgazdaság” (Doughnut Economics) koncepciója jó példa lehet olyan rendszerszintű megoldásra, melyben a környezeti kihívások mellett a társadalmi fenntarthatóság is egyenrangú szerepet kap. A modell lényege, hogy a gazdasági működés célja nem a folyamatos növekedés, hanem egy olyan „biztonságos és igazságos tér” megteremtése, amelyben az emberiség jól élhet anélkül, hogy túllépné a bolygó ökológiai határait.
A „fánk” belső gyűrűje a társadalmi alapokat jelöli – ide tartozik többek között az élelemhez, ivóvízhez, egészségügyi ellátáshoz, oktatáshoz és méltó megélhetéshez való hozzáférés. Ha ezek közül bármelyik hiányzik, az emberek „a lyukba esnek”, vagyis alapvető szükségleteik nem teljesülnek. A külső gyűrű ezzel szemben a bolygó ökológiai határait jelenti (például klímaváltozás, biodiverzitás-csökkenés, talajromlás). Ha ezeket túllépjük, az a környezeti rendszerek összeomlásához vezethet.
A két gyűrű közötti tér az ideális működési zóna: itt egyszerre érvényesül a társadalmi igazságosság és a környezeti fenntarthatóság. Kate Raworth modellje és társadalmi mozgalma rámutat arra, hogy e két dimenzió nem választható el egymástól: egy gazdaság akkor tekinthető sikeresnek, ha mindenki számára biztosítja az alapvető életfeltételeket, miközben tiszteletben tartja a Föld eltartóképességének korlátait.
Gyakorlatban – Jó példák
A szociális farmok jó gyakorlati példák a környezeti és a társadalmi felelősségvállalásra. Kisléptékű, fenntartható mezőgazdasági tevékenységet folytatnak (például ökológiai gazdálkodást vagy permakultúrát), miközben társadalmi célokat is szolgálnak: munkalehetőséget, közösségi élményt és fejlesztő környezetet biztosítanak hátrányos helyzetű csoportok, például megváltozott munkaképességű emberek vagy akár fiatalok számára.
A modell lényege, hogy a termelés nem pusztán gazdasági tevékenység, hanem szociális és pedagógiai eszköz is. A résztvevők készségeket sajátítanak el, erősödik az önállóságuk és a közösségi beágyazottságuk, miközben a gazdálkodás a természeti erőforrásokkal való felelős bánásmódra épül.
Magyarországon erre jó példa a Diverzitás Alapítvány, amely a fenntarthatóság és a társadalmi befogadás összekapcsolásán dolgozik. A szervezet tevékenységei között megjelenik az ökológiai szemléletű gazdálkodás, az oktatás és a közösségépítés is, különös hangsúlyt fektetve a sérülékeny csoportok bevonására. A Corvinus Science Shop közösségi partnereként hallgatói önkénteseket is várnak.
Az adományboltok szintén jól szemléltetik, hogyan függ össze a környezeti és a társadalmi fenntarthatóság, miközben használt, de még jó állapotú termékeket – ruhákat, könyveket, használati tárgyakat – gyűjtenek és értékesítenek. Ezzel hozzájárulnak a hulladék csökkentéséhez és a körforgásos gazdaság erősítéséhez: meghosszabbítják a termékek életciklusát, és csökkentik az új termékek iránti keresletet, a környezeti terhelést is.
Eközben fontos társadalmi funkciót is betöltenek. Megfizethető árú termékeket kínálnak, ami alacsony jövedelmű vásárlóknak nyújt lehetőséget. Másrészt a bevételüket általában jótékony célokra fordítják, vagy közvetlenül is támogatnak rászoruló csoportokat. Gyakran biztosítanak munkalehetőséget is hátrányos helyzetű emberek számára, így hozzájárulnak a társadalmi integrációhoz és a közösségek erősítéséhez.
Tettekben – Kihívások a hétköznapokban
1. Önkénteskedés – Vegyél részt a Corvinus Science Shop és a Diverzitás Alapítvány gödöllői önkéntes programján, május 8-án pénteken!
Miről szól az esemény? “Vonattal együtt utazunk Gödöllőre, ahol a Diversity Foundation csapata irányításával paradicsompalántákat ültetünk, miközben első kézből ismerhetjük meg munkájukat és küldetésüket, és élvezhetjük a biogazdálkodással foglalkozó közösségi farm tavaszi szépségét. Ezt követően az alapítvány csapata egy rövid, interaktív műhelymunka keretében bevezet minket a biológiai sokféleség alapjaiba.”
A “Do Good Through Gardening” című eseményről itt olvashatsz részleteket. Ha nem tudsz csatlakozni, kereshetsz más, lakóhelyedhez közeli civil szervezetet is.
2. Helyi termelők – Vegyél részt a májusi Corvinus Termelői Piacon, május 12-én, kedden! Vásárlásoddal helyi termelőket támogathatsz, és a környezeti lábnyomod is csökkentheted szezonális termékek választásával. Részletek ebben az eseményben.
3. Ne vásárolj újat: Egy héten keresztül csak használt, kölcsönzött vagy megosztott termékeket vásárolj! Mennyire függ össze a fogyasztásod a környezeti terheléssel és a társadalmi egyenlőtlenségekkel?
4. Adományozás és tudatos vásárlás: Válogasd át a felesleges tárgyaidat, és add le egy adományboltban. Próbálj meg onnan beszerezni valamit, amire valóban szükséged van!
5. Láthatatlan munka: Vizsgáld meg egy napod során, kik és milyen körülmények között járulnak hozzá a mindennapi életedhez (ételtermelők, takarítók, szállítók), és gondold végig ezek társadalmi és környezeti vonatkozásait!
6. Fenntartható étkezés: Egy héten keresztül próbálj helyi, szezonális és lehetőség szerint növényi alapú étrendet követni, miközben utánanézel az élelmiszer-termelés társadalmi hatásainak (például munkakörülmények és bérezés).
7. Energia és igazságosság: Nézd meg a saját lakhatásod energiafogyasztását, és gondold végig: mennyire hozzáférhető ez más társadalmi csoportok számára? Készíts javaslatokat, hogyan lehetne igazságosabb és fenntarthatóbb rendszer.
8. Közösségi esemény szervezése: Szervezz eseményt (például közösségi főzést) hallgatói közösségedben, ahol a fenntarthatóság és a társadalmi kapcsolatok egyszerre jelennek meg.
9. Történet a termék mögött: Válassz ki egy hétköznapi terméket (például póló vagy kávé), és térképezd fel annak teljes ellátási láncát: honnan jön, kik dolgoznak rajta, és milyen környezeti hatásai vannak?
10. Reflexiós napló: Vezess egy rövid naplót arról, hogy a napi döntéseid (vásárlás, közlekedés, étkezés) hogyan hatnak más emberekre és a környezetre. Ez segít felismerni az összefüggéseket és tudatosabb döntéseket hozni.
+1 munkatársaknak: Vegyél részt a Corvinus munkatársaként a Májusi Garden Party-n!
Az esemény témája: felelős fogyasztás. Új catering-partnerünk hazai, szezonális, nagyrészt ökogazdálkodásból származó alapanyagokból készült ételekkel vár. A Corvinus Science Shop partnere, a Felelős Gasztrohős gondolatébresztő játékokkal támogatja a programot, az egyetem minden résztvevő után adományt ajánl fel a Gasztrohős iskolás gyerekeknek szóló edukációs programjainak támogatására. Részletek és regisztráció az Intraneten érhető el.