Ugrás a fő tartalomra
Vissza a főoldalra

„A doktorin sokkal több vagy, mint diák” – Bagi Alexandra PhD-története 

2023-04-21 09:37:47

A PhD-történetek sorozatunkban sikeres doktoranduszainkkal beszélgetünk. Ezúttal Bagi Alexandrát, a Szociológia és Kommunikációtudomány Doktori Iskolánk másodéves hallgatóját mutatjuk be.

Kapcsolódó hírek

Kapcsolódó események

Bagi Alexandra doktori kutatásában a szociológia nézőpontjából szeretne többet megtudni a nemzetközi diákmobilitásról, kutatói munkáját sok személyes élmény inspirálja. Miután szerzett egy kommunikáció szakos alap-, majd mesterdiplomát, az Erasmus+ programmal Vietnámba utazott. Fél éven át tanított ott angolul gyerekeket önkéntesként. „A tanítás és az ázsiai kultúra nagyon inspirált, szóval utána elmentem egy évre Kínába, és ott folytattam” – mondja Alexandra. Amikor 2019-ben úgy határozott, hogy haza jön, az ELTE kulturális antropológia mesterszakára iratkozott be. Egy olyan kollégiumban lakott, ahol nagyon sok külföldi hallgató szállt meg, így sok nemzetközi barátot szerzett.  

„Amikor a szakdolgozatomhoz kerestem témát, elkezdtem puhatolózni, hogy milyen irányba mehetnék. A személyes élményeim miatt felismertem, hogy a diákmobilitás érdekes kutatási terület. Az a kérdés merült fel először bennem, hogy miért jön ennyi külföldi diák Magyarországra tanulni”.

Ahogy Alexandra elkezdett többet beszélgetni erről külföldi barátaival, azt tapasztalta, nagyon lelkesednek az ötletéért, és nyitottak válaszolni a kérdéseire. Végül Magyarországon tanuló pakisztáni hallgatók tapasztalatairól írta a szakdolgozatát, és hasonló témával jelentkezett a doktori képzésre is. 

Két helyre is felvették, de ő a Corvinust választotta. „Kíváncsi voltam erre az egyetemre is, hiszen ide még korábban nem jártam” – meséli mosolyogva. A Szociológia Doktori Programban nem tapasztalja, hogy hátrány lenne, hogy mást tanult korábban. „Szerintem a társadalomtudományi területek szorosan összefüggenek egymással. Úgy érzem, a végzettségeim összekapcsolódnak a doktori programmal és a kutatásommal.” 

A képzés kezdete óta főleg a kutatási témája, illetve a tanítás szeretete motiválja. „Nagyon szeretem látni, amikor a hallgatók megértenek valamit, és együtt fejlődünk” – meséli nekünk. Az egyetem mellett is oktat, külföldi diákokat tanít magyarul. „Azt érzem, ha befejeztem a doktorit, akkor vállalkozó szemlélettel szeretnék tovább menni, és esetleg saját céget alapítani. Ehhez a doktori egy nagyon jó alapot nyújthat, mert a képzés során megtanuljuk az önállóságot.”  

Alexandra szerint ez nagy felelősséget is jelent, ami nehézségeket is okozhat. A kihívásokkal teli pillanatokban az a felismerés segít neki, hogy saját magáért csinálja a képzést. Úgy gondolja, ha erős belső motivációval vág valaki neki a doktorinak, sokkal egyszerűbb kitartani. Fontos számára a konzulensével kiépített kapcsolat is. „A nyílt kommunikáció a konzulenssel kulcsfontosságú. Meg kell tanulni kérdezni és segítséget kérni.” Alexandra ezeket a helyzeteket, ahogy az egész doktorit is fejlődési lehetőségként éli meg. „Amikor az ember jelentkezik, azt gondolja, csak diák lesz. A doktorin sokkal több vagy, mint diák.”  

Ez jól látszik abból is, hogy a négyfős évfolyam mennyit fejlődött az elmúlt két év során. Alexandra szerint a témájuktól függetlenül sokat alakultak a kutatások. Az ő témája is változott a kezdetek óta. Jelenleg a kelet-ázsiai származású egyetemi hallgatók helyzetével foglalkozik. Elsődlegesen az érdekli, hogy amikor Magyarországra jön tanulni egy diák, kikkel kerül kapcsolatba, hogyan alakul a kapcsolati hálója, és milyen hatások befolyásolják a döntéseit. 

A kutatás Pierre Bourdieu tőkeelméletéből indul ki, és arra a feltételezésre épül, hogy akinek több tapasztalata van mobilitással, migrációval, utazással, nagyobb eséllyel megy bárhová a világba. „Például azt feltételezem, hogy ha valaki gyermekkorában sokat utazott, akkor nagyobb eséllyel megy külföldre tanulni” – magyarázza Alexandra. Érdekes aspektus az is, hogy a kelet-ázsiai fiatalok miért választják a magyar egyetemeket, illetve mennyire tekintik ugródeszkának az itt tartózkodást, mennyire és hová szeretnének tovább menni innen.  

Kutatását Alexandra hamarosan bemutatja az egyik legnagyobb nemzetközi, migrációval foglalkozó konferencián, az IMISCOE (International Migration Research Network) éves konferenciáján, és közben folytatja a téma mélyebb megismerését. „Amikor olvasok a témáról, gyakran találom meg más kutatók írásaiban a hiányzó láncszemet, ami összefüggést teremt a gondolataim között. A kutatás során számomra az egyik legjobb érzés megismerni nálam okosabb emberek gondolatait” – mutatja be nekünk a mindennapjait.  

Vágólapra másolva
X
×
GEN.:2024.03.01. - 18:43:50