Ugrás a fő tartalomra
Vissza a főoldalra

Otthonos és inspiráló Campust terveztek a Ménesi útra

2023-10-13 13:34:00

Milyen terek tudják becsábítani a fiatalokat az egyetemre, és hogyan lehet egy hatalmas épületegyüttest egy zöld domboldalba beilleszteni? A Corvinus Egyetem új, Ménesi úti Campusának építészével, Kis Péterrel, a PLANT – ATELIER PETERKIS vezető tervezőjével és Tóth Anikó belsőépítésszel beszélgettünk.
Budapesti Corvinus Egyetem

„Ez egy olyan egyetemi épület lesz, amire még nincsen példa Magyarországon” – vonta le a következtetést Tóth Anikó belsőépítész, amikor az egyetem munkatársai felvázolták neki az elképzeléseiket. „A brief legfontosabb üzenete az volt, hogy a Corvinus Egyetem campusának non-triviális új épülete lesz, és ez nagyon sok megközelítésre, köztük az éptészetre és belsőépítészetre is érvényes” – kezdi Kis Péter, aki szerint a belső és a külső terek egyaránt próbálnak szakítani a hagyományos egyetemi struktúrákkal. „Azt szerettük volna, hogy az itt tanuló hallgatók egy olyan térrendszert használjanak, ami szokatlan megoldásokkal segíti őket a közösséghez való kapcsolódásban. Az anyag- és a színösszeállítások el fognak térni a megszokott levárásoktól, az oktatói terek pedig hibrid, kisebb csoportos oktatásra és projektmunkára lesznek alkalmasak. Ez önmagában még nem lenne különleges, de a terek struktúrája, egymásra épülése, a térhasználat dramaturgiája fogja azzá tenni. 

„A Gellért-hegy oldalában, egy gyönyörű ősfás parkban, egy viszonylag nagy, zárt tömegekből álló, meglévő épületegyüttest kellett humanizálni. Korábban zárt, zöldeskék üveg tömbökként megjelenő tornyokat megnyitjuk az épületet egy áttört vázszerkezetként mutatjuk meg”  

Az eredeti épületekből szinte csak a tartószerkezetek maradtak meg, és transzparens, világos tereket hoztak létre sok üvegfelülettel. Az interjú helyszínén, a kisebb torony harmadik emeletén egy olyan oktatói co-working iroda lesz, ahonnan messze ellátni a város irányába. A park fáinak köszönhetően az utcáról mindig csak egy-egy részletet láthatunk a kubusokból.  

A nagytorony tetején (a jövőben K torony) korábban a gépészet zárt dobozai voltak, ez is fel szabadult, új funkciót kapott. „Úgy gondoltuk, hogy ez a legkülönlegesebb tér, és ahhoz méltóan kell használni.” – magyarázza Péter. Oktatói klub, vendégprofesszori szálláshely lesz ebben az épület tetejére koronaként illeszkedő tömegben, amely a város sok pontjáról látszik, ezért különlegessé formáltuk, hogy megragadja a figyelmet.  

 

A mérnöki munkákat a Generáltervező LEAN-TECH Kft. fogta össze. Az egyik legnagyobb kihívást a gépészeti rendszerek elhelyezése és a megfelelés a legújabb energetikai szabványoknak jelentették a tervező csapat számára. 

A PLANT műterem munkatársai új utakat próbáltak bejárni a belsőépítészeti tervezés során is. Olyan tereket hoztak létre, amelyek becsábítják az online térben szocializálódott fiatalokat az egyetemre. „Olyan épületbelsőket kellett létrehozni, amelyek otthonosak lesznek a számukra, amelyek vonzóak, kényelmesek. Kicsit úgy érezhetik, mintha egy nagy baráti közösségben lennének, hiszen ez a campus lényege. Egy középület mindig élhet azzal, hogy monumentális tereivel ámulatba ejthet, lenyűgözheti látogatóit. Ezek a terek egyszerre emelkedettek és otthonosak.”  

 Ebbe a koncepcióba illik bele a sportépület is, ahol lesznek boulder, kosár-, tenisz- és röplabdapályák, illetve mozgásstúdiók is. A közösségépítés legjobb példája azonban a kollégium, ahol mind a négy szinten egy nagy közösségi tér helyezkedik el középen. „Ezeket például belsőépítészetileg úgy formáltunk, hogy egy nagy konyhasziget köré szervezve, közös tere legyen a főzésnek, az együttlétnek. Az együtt étkezés így a kollégiumi élet szíve lehet” – magyarázta Anikó.  

 

Az egyetem elképzeléseire építve, Péter és Anikó azt is szem előtt tartották a tervezés során, hogy a külső és belső téregyüttes igazi agóra legyen.  „Az volt az elv, hogyha két ember összefut, nagyjából pár méteren belül találjanak egy olyan helyet, ahova le lehet ülni és kényelmesen váltani pár szót, ne kelljen ácsorogni, megbeszélni, hogy majd valamikor hívják egymást, a terek maguk is kínálják fel a kollaboráció lehetőségét.” – magyarázza Péter. A tervek kidolgozása során különböző egyetemi helyzeteket képzeltek el, hogy a közösségi tervezésben kialakult megrendelői igényeknek megfelelő tereket hozzanak létre. „Azt szeretnénk, hogyha kilépnek az előcsarnok előtti teraszra, lenéznek a városra, vegyenek egy nagy levegőt és azt érezzék, hogy jó itt létezni.”  

Ha szeretnéd megtudni, hogyan zajlott az építészeti munkát megelőző közösségi tervezés, amiben egyetemi hallgatók is részt vettek, olvasd el korábbi cikkünket! 

Régebben az épület egy zárt, védett objektum volt, amelyet egy zsákutca felől, egy eldugott, szigorúan őrzött bejáraton át lehetett megközelíteni. Ezzel szemben most egy nyitott, átjárható, sok átmeneti teret tartalmazó, modern egyetem született. „Ezt az ellentmondást kellett feloldanunk az épület múltja és a jövője között egy nyitott, befogadó köztér kapcsolattal” – magyarázza Péter. Egy impozáns tereplépcsőt és egy fórumot alkottak meg a bejáratnál, ahonnan a sport- és az oktatási épületeket egyaránt el lehet majd érni a jövőben. Az építészek ezt a teret találkozóhelyként alakították ki, ahol be lehet várni egymást, vagy csak ücsörögni és magunkba szívni az egyetem atmoszféráját.  

 

Ráadásul itt kerül elhelyezésre Csörgő Attila világhírű magyar szobrász öt műalkotása, amelyeket a Market Zrt. ajánlott fel az egyetemnek, és Péterék a művésszel közösen tervezték meg az elhelyezésüket. A szobrok a főbejárati lépcsőre kerülnek, le lehet melléjük ülni, vagy körbe sétálva gyönyörködni az azonosságukban és különbözőségükben.   Az építész szerint a szobrok geometriája visszautal arra, ami a campus egyik legfontosabb üzenete:  

„Ahhoz, hogy izgalmas dolgokat tudjon az ember felfedezni, néha új utakat kell bejárni.” 

Taxner Tünde 

 

  

 

 

Vágólapra másolva
X
×
GEN.:2024.05.21. - 20:26:47