Ugrás a fő tartalomra
Vissza a főoldalra

A Ménesi úton épülő campuson minden a közösségről szól 

2023-09-29 13:36:00

Az egyetemi közösség, többek között a hallgatók bevonásával készültek el a Ménesi úti campus tervei. Bemutatjuk, hogyan élték meg a résztvevők a folyamatot, és arra is fény derül, miért nem lesznek mikrók a kollégiumi szobákban. 
Budapesti Corvinus Egyetem

Munkások és lógó kábelek között, pallókon keresztül sétálunk be a Corvinus új campusára a Ménesi úton. Először egy nagy, nyitott térbe érünk be. A hatalmas üvegfelületen keresztül látni lehet a pesti háztetőket, az épület körül tevékenykedő markolókat és a napelemeket a sportcsarnok tetején. Ez a közösségi tér lesz az első, ahová az egyetem munkatársai és hallgatói belépnek majd, amikor átsietnek a Fővám térről. Papik Réka és Petri Zsolt látták megszületni azt az ötletet, hogy szükség van egy tágas, világos térre, ami a befogadás és a közösségi lét szimbóluma.   

 „Hihetetlen, ahogy a mai napig látom, hogy az A3-as lapokról és a post-it-ekről kinő a campus, amit együtt elképzeltünk” – meséli Papik Réka volt hallgatónk a Ménesi úti új campusunkról. 

A közösségi tervezés végtermékeként létrejött 30-40 oldalas dokumentum volt az építészeti tervezés tartalmi kiindulópontja. Döntési helyzetben a mai napig ehhez nyúlnak vissza a campusfejlesztésen dolgozó munkatársak. Köztük Papik Réka volt hallgatónk is, akinek annyira meghatározó élménnyé vált a közösségi tervezés, hogy benne maradt a folyamatban, és már az Egyetem munkatársaként dolgozik a projekten. A közösség és az együttműködés mellett a campus épülete progresszív szakmai tartalommal is bír. Petri Zsolt szolgáltatástervezőként és szervezetfejlesztőként tevékenykedik, már számos campusfejlesztési projektben részt vett, de úgy véli, a magyar felsőoktatásban példa nélküli az a bátorság és nyitottság, amivel a tervezőcsapat és az őket támogató egyetem hozzáállt a projekthez, és az, hogy az ingatlanegyüttes tulajdonosa, az egyetemet fenntartó alapítvány erre lehetőséget és erőforrást biztosított.  

Réka hallgatói képviselőként 2020 novemberében csatlakozott a „Belső Világ” munkacsoporthoz, ahol az új campus megtervezésén dolgozott más hallgatókkal, oktatókkal, egyetemi vezetőkkel, építészekkel és üzemeltetési szakemberekkel együtt. Közel 30 workshopon vettek részt háromnegyed év leforgása alatt, amíg kidolgozták, milyen campust szeretnének. Réka az első alkalmon találkozott Zsolttal, aki a design gondolkodás lelkes és hozzáértő képviselője is. „A campustervezési folyamatot mint szakértő kísértem végig, a workshopokon facilitátor voltam” – meséli Zsolt a szerepéről.   

Az új campus egy közösségi tervezési folyamat során jött létre, amibe minden érintetti csoport képviselőjét bevonták. Az egyetem közösségét képviselő hallgatók, oktatók és vezetők mellett felsőoktatási és építészeti szakértők dolgoztak közösen azon, hogy válaszokat találjanak a legfontosabb kérdésekre: mire van szükségetek, milyen campust szeretnétek, és milyen jövőt képzeltek el magatoknak? „A design módszertan és a bevonó tervezés azt próbálja felszínre hozni, hogy a felhasználóknak, az érdekelteknek milyen igényei, ötletei vannak, és ezeket próbálja olyan koncepcióvá gyúrni, amit aztán az építészek és maga az egyetem tovább tudtak gondolni” – magyarázza Zsolt az eljárást, melynek során sosem az a feladat, hogy a résztvevők egyszerűen mondják meg, hogy milyen legyen, hanem hogy vitatkozzanak, beszélgessenek az ötleteikről, és minél több nézőpontot próbáljanak meg figyelembe venni.   

„Az elején ez nyilván egy ijesztő helyzetnek tűnt, mert sok felsővezető is részt vett a folyamatban, és akkor még nem ismertem őket. Aggódtam, hogy nekem mint hallgatónak mennyire lesz beleszólásom, de a csapat és a módszertan is annyira jó volt, hogy partnerségi viszony tudott kialakulni az érintettek között.”   

„Végig nagyon figyeltünk arra, hogy elsődlegesen a hallgatóknak épüljön ez a campus” – emlékszik vissza Réka.  

„Rékának hallgatóként a történetalakító ereje ugyanakkora volt, mint egy vezetőé” – teszi hozzá Zsolt, és elmagyarázza, hogyan teszi ezt lehetővé az alkalmazott módszertan. A workshopokon minden asztalnál helyet foglalnak különböző képviselők, akik a közös metszeteket keresik. Amikor megszületik egy kompromisszum az asztalon belül, az egész teremben megvitatják azt. „Sokkal jobb minőségű ötleteket kaphatunk, mint például csak egy kérdőíves felmérés során, mivel reprezentatív és aktivitásra épülő a módszer” – mondja Zsolt.  

A tervezés kiindulópontját azok az értékek képezik, amiket a résztvevők közösen meghatároznak. Ezek sokszor elvontnak tűnhetnek, ezért érdemes megnézni egy példát. Zsolttal és Rékával az olvasótérben beszélgettünk, ahol már a polcok is készen vannak. „Az egyik fő érték, amit a folyamat elején megfogalmaztunk az volt, hogy a campus támogassa a személyes, minőségi pillanatok létrejöttét és a különböző partnerek közötti kollaborációt. Néha azonban szükség van az elmélyült, csöndes munkára is, amit ebben a térben lehet megtenni” – magyarázza Réka. Ezért sok projekt- vagy csapatmunkára alkalmas, rugalmasan alakítható helyet jelöltek ki a közösségi tervezés során.  

Ha kíváncsi vagy, a tavaszi félévtől melyik szakok veszik birtokba az épületet, olvasd el előző cikkünket.  

Az építészek eredetileg az épületek rácsszerkezetéből kiindulva keskeny, hosszú, elsődlegesen frontális oktatásra alkalmas tereket javasoltak, azonban a közösségi tervezésben kiderült, hogy a az egyetem közössége korszerűbb oktatási módszerekben gondolkodik, ezért jöttek létre változatosan alakítható terek. „Az volt az egyik feladat, hogy olyan tereket hozzunk létre, amik nem a mostnak szólnak, hanem tudnak valamilyen módon reagálni a jövőre” – mondja Zsolt. Réka egy másik jövőálló példát is említ, ami reflektál a legújabb trendekre. A kollégiumi szobákban a gépészet úgy van kialakítva, hogyha a jövőben szeretnék, a két-három fős szobákat egyszemélyessé lehet alakítani. „Azt gondolom, hogy ehhez az épülethez, ha majd később másképp akarja használni a közösség, hozzá lehet úgy nyúlni, hogy alapvetően nem kell megbontani az egész struktúráját” – teszi hozzá Zsolt.  

A kollégium kialakításakor fontos szerepet játszott az a cél is, amit elsődlegesen a hallgatók hangsúlyoztak a tervezés során: a közösségépítés.   

„Itt tulajdonképpen minden a kooperációról és a találkozásokról szól.”  

„A cél az, hogy a lehető legtöbb olyan helyzetet hozzuk létre, ahol az oktatásban, a kutatásban, a sportban és a szabadidőben tudunk egymáshoz kapcsolódni” – fejtette ki Zsolt. A tervezőcsapat részletekbe menően komolyan vette ezt a célkitűzést. Például azért sem helyeznek el mikrókat a kollégiumi szobákba, hanem egy 150 négyzetméteres amerikai konyhás nappali lesz minden szint közepén. „A cél az, hogy mindenki jöjjön ki a szobájából, és közösen folyjon az élet” – magyarázza Réka a koncepciót.   

Taxner Tünde  

 

Vágólapra másolva
X
×
GEN.:2024.05.29. - 06:41:34