Ugrás a fő tartalomra
Vissza a főoldalra

Ebben az épületben ott van a Corvinus jövője

2023-09-05 10:30:00

A tavaszi félévtől már a hallgatók is birtokba vehetik a jelenleg építés alatt álló Ménesi Campus épületét. Barta Mártonnal, a Corvinus Egyetem stratégiai vezetőjével és Misovicz Tiborral, a fenntartó alapítvány titkárával az építkezésen jártunk, és megnéztük a Gellérthegy oldalában épülő tornyokat.
Budapesti Corvinus Egyetem

Kifejezetten nyüzsgő hely manapság a Corvinus Egyetem Ménesi úti campusa. Egyelőre nem oktatók és hallgatók sietnek órára vagy ülnek a kooperációra kitalált terekben, hanem minden emeleten kivitelezők véglegesítik az épület legfontosabb szerkezeti és gépészeti megoldásait. „A munkálatok most már az épületen belülfolynak, és sok szempontból tényleg az utolsó simítások zajlanak. Az épület szerkezetkész, mindkét tornyot be tudjuk járni, most a kivitelezőkön a világ szeme, hogy minden vezeték, áramkör, kapcsoló, padlóelem és egyéb részlet a helyére kerüljön. Úgy számolunk, hogynovemberközepén adják át számunkra műszakilag az épületet” – mondja a beszélgetés elején Misovicz Tibor arról, hogy áll az építkezés. 

J, mint Jövő és K, mint Közösség 

 

Az épület két tornya most már a pesti oldalról is jól látszódik. Barta Márton szerint ideje már most megtanulni, hogy J toronyként, illetve K toronyként hivatkoznak majd rá, és a választott betűpáros egyáltalán nem véletlen: „A J torony alatt a Jövőt értjük, itt kapnak helyet az oktatási tevékenységgel kapcsolatos emeletek. A K tornyot pedig legjobban a Közösség hívószó írja le, hiszen négy szintnyi kollégium mellett számos olyan helyszínt is terveznek ide, ahol valóban találkozhatnak egymással az egyetemi hallgatók”. 

A Ménesi Campuson hiába keressük majd a klasszikus értelemben vett oktatási termeket, inkább sok dinamikusan alakítható és rendezhető tanulási tér jön létre, ahol a kooperációt szeretnék minél inkább a fókuszba helyezni. 

Szakítanak a hagyománnyal és a klasszikus előadótermek és szemináriumi termek helyett máshonnan közelítik meg az oktatási tevékenységet. „Olyan szellemben szeretnénk demokratizálni az oktatást, hogy a tanulás ne arról szóljon, milyen előadást tart az oktató, hanem arról, hogy milyen közös eredményt hoznak létre partnerként a kurzus résztvevői” – magyarázza Barta Márton, milyen oktatási élményt lát a Corvinus előremutatónak. 

A földszinten lesz ugyan egy nagy auditórium, de ezen kívül dinamikusan átrendezhető kooperatív terek, projektterek és fókuszszobák töltik meg a campust. Sőt, Barta Márton még azt is kiemelte, hogy kültéren, a kertben is lehet majd órákat tartani, ami igazi különlegesség. 

Annak tervezték, aki még meg sem született 

Misovicz Tibor elmondta, hogy nagyon ritka egy ingatlanprojekt esetében, amikor megfelelő idő jut tervezésre, ez pedig a Corvinus számára a közösségi tervezési folyamat során maximálisan adott volt. Hozzátette, hogy az építészekkel közösen az eredeti épület szerkezetének megtartásáról döntöttek részben jó állapota miatt, részben pedig azért, mert egy bontás után ilyen tömegű épület már nem fért volna el a telken.  

„A statikai szakvélemény szerint ez a szerkezet további 25-50 évet kibír, így funkcionális szempontból is úgy kellett az épületet megterveznünk, hogy a következő generáció is tudja hasznosítani. Itt olyan emberek is tanulni fognak, akik még meg sem születtek” – emeli ki Tibor. Nem véletlen, hogy könnyen alakítható és átalakítható tereket álmodtak meg, és szeretnék, ha az épület a használattal együtt dinamikusan változna is. 

A fenntarthatóság is lényeges szempont volt a tervezés során, ezért a korszerű energetikai rendszert építenek ki talajszondával, napelemmel és hőszivattyúval. A cél, hogy minél inkább csökkentsék a két torony karbonlábnyomát. Sőt, olyan okos épületre hajazó megoldások is teret kapnak, mint az automatikus külső árnyékoló rendszer. 

„Azt fontos megjegyezni, hogy a campus értékei, a fenntarthatóság vagy akár a technológiaintenzitás nem üres hívószavak. Csak az itt tartózkodó egyetemi polgárok céljaira használunk technológiákat, vagyis azt szeretnénk, ha itt a technológia szolgálná az embert, valamint a humánum határozná meg a teret, és sohasem fordítva” – teszi hozzá Barta Márton. 

A tervek szerint februártól, vagyis a tavaszi félév kezdetétől veheti birtokba az egyetemi közösség az épületet. „Ez olyan, mint amikor az ember birtokba vesz egy új lakást. Megtervezi, mit hova tesz, és menet közben jön rá, hogy kicsi lett a könyvespolc, máshova kell tenni a fogast és a mosógép nem fér be, ahova szánták. Itt is arra számítunk, hogy a tényleges használat rengeteget alakít majd a terek elrendezésén.” – mondja Tibor, mire számít tavasszal. 

Találkozni és alkotni egyetemi órákon kívül 

Az épület kedvenc részleteként mindkét interjúalany rögtön az Adatteret említi. A K torony első emeletén nagy belmagasság mellett olyan magas minőségű infrastruktúrát álmodtak meg, ahol a legkorszerűbb informatikai eszközök mellett az asztalok, székek és minden egyéb körülmény is a lehető legmagasabb színvonalon támogatja majd az egyéni és csoportos munkát. De épül egy Makerspace is, egy olyan műhely, ahol fizikailag is létező tárgyakat lehet majd közösen megalkotni. 

Misovicz Tibor azt is kiemeli, hogy az épület bizonyos fokig kommunikál a múltjával. Az Adattérben például a régi épület 3×2 méteres, az elektromos hálózatot irányító tábláját is elhelyezik: „Ez a tábla leginkább egy nagyon régi klaviatúrára hasonlít, és nagyon jól mutat majd a modern térben egy hetvenes évekből itt maradt relikvia”. 

Ugyanerre példa a Mányoki útról nyíló korábbi uszodában található medence új élete, hiszen itt egy 3 dimenziós mászófal épül majd fel, amely színesíti a Corvinus által kínált sportlehetőségeket. 

Barta Márton azt is megjegyzi, hogy „a corvinusos szív nagyot dobban majd az itteni zöldterület miatt”, hiszen a pesti épületek körül egy-két fa is alig van. Ezen kívül pedig a J torony tetején található 170 négyzetméteres Panoráma előadót is nagyon várja, ahonnan 270 fokban lehet majd nézni a várost. „Itt igazán nagy kihívás lesz úgy órát tartani, hogy ne kalandozzon el a hallgatók figyelme” – mondja a Corvinus stratégiai vezetője. 

Az már biztos, hogy a tavaszi félévtől a Data Science in Business szak és a PPE, valamint néhány mesterszak és az executive képzések, valamint a most fejlesztés alatt álló tehetséggondozó program egyes óráit is ezen a campuson tartják, de mellette Barta Márton szerint azt is szeretnék elérni, hogy minden egyetemi polgár érezze magáénak az épületet: „Olyan közösségi terek lesznek itt, amelyek régóta hiányoznak a Corvinusról. Elég a hatalmas kertre gondolni, de a bejáratnál lesz egy lounge rész is, valamint egy rooftop kávézó is található majd az épületben egészen pazar kilátással. Abban bízunk, hogy a hallgatók valóban belakják majd ezeket a tereket, és elkezdik használni, hiszen itt tényleg minden adott lesz ahhoz, hogy jól érezzük magunkat, közben pedig együtt gondolkodva hozzunk létre dolgokat”. 

Vágólapra másolva
X
×
GEN.:2024.05.27. - 16:03:55