A március 8-i nemzetközi nőnap alkalmából olyan friss tanulmányokat ajánlunk, amelyek szerzői között ott vannak a Corvinus Egyetem oktatói, kutatói, akik különböző nézőpontokból vizsgálják a nők társadalmi szerepét, helyzetét és lehetőségeit. 

Pénzügyi szakos hallgatók pénzügyi műveltsége: nemek közötti viselkedésbeli különbségek 

Berlinger Edina, Dömötör Barbara, Megyeri Krisztina, Walter György: Financial literacy of finance students: a behavioral gender gap (2025)   

Berlinger Edina a Corvinus Pénzügy Intézetének egyetemi tanára, Dömötör Barbara Mária a Corvinus Pénzügy Intézetének egyetemi tanára, Megyeri Krisztina a Corvinus Adatelemzés és Informatika Intézetének adjunktusa. 

A kutatás a nemek és a pénzügyi műveltség kapcsolatát vizsgálta 229 magyar pénzügyi alapszakos egyetemi hallgató körében. Az eredmények szerint nincs különbség a férfi és női hallgatók pénzügyi tudása és attitűdjei között, ugyanakkor a női hallgatók mintegy 10%-kal kisebb valószínűséggel élnek a kiemelkedően előnyös pénzügyi lehetőségekkel, még azonos tudás, teljesítmény és háttértényezők mellett is. Ez a viselkedésbeli különbség a tehetséggondozó programban részt vevők körében is fennmaradt. A tanulmány szerint a pénzügyi képzésekben nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a pénzügyi döntések viselkedési aspektusaira, különösen nemi szempontból érzékeny oktatási megközelítések alkalmazásával. 

A tanulmány teljes terjedelemben ezen a linken olvasható.   

Nemi alapú különbségek az ökohatékony gazdálkodásban 

Fertő Imre, Baráth Lajos, Bojnec Štefan: Gender-based differences in eco-efficient farming (2025) 

Fertő Imre a Corvinus Vállalkozás és Innováció Intézetének egyetemi tanára. 

A kutatás a nemek közötti különbségeket vizsgálta a magyar szántóföldi gazdaságok öko-hatékonyságában a 2015–2020 közötti, a Farm Accountancy Data Network adatainak felhasználásával. Az eredmények szerint a női vezetésű gazdaságok következetesen magasabb öko-hatékonyságot érnek el, különösen a közepes teljesítményszinteken. Előnyük főként a hatékonyabb erőforrás-felhasználásból fakad, ugyanakkor a különbségek egy része eltérő gazdálkodási gyakorlatokra is utalhat. A tanulmány rámutat, hogy a női gazdálkodók gyakrabban alkalmaznak fenntartható megoldásokat, ami alapján fontos lenne olyan szakpolitikai intézkedések kialakítása, amelyek javítják a nők hozzáférését az erőforrásokhoz, tudáshoz és innovációhoz, elősegítve ezzel a környezeti fenntarthatóságot és a vidéki térségek fejlődését. 

A publikáció teljes terjedelemben ezen a linken érhető el.   

A nők megerősítésének dimenziói és a gyermekkori növekedési elmaradás Etiópiában: a Demográfiai és Egészségügyi Felmérések (2011–2016) többszintű elemzése  

Seyoum Teffera Mengesha, Berde Éva, Amare Zerihun Yohannes, Remsei Sándor: Women’s Empowerment Dimensions and Child Stunting in Ethiopia: A Multilevel Analysis of Demographic and Health Surveys 2011–2016 (2025) 

Berde Éva a Corvinus Közgazdaságtan Intézetének professzor emeritája, és affiliációval rendelkezik a Széchenyi István Egyetemen is, Mengesha Seyoum Teffera a Corvinus Közgazdaságtan Intézetének PhD-hallgatója. 

A kutatás az etiópiai nők felhatalmazottsága és a gyermekek alultápláltsága (stunting) közötti kapcsolatot vizsgálta több mint 18 ezer anya–gyermek páros adatai alapján a 2011-es és 2016-os Demográfiai és Egészségfelmérések felhasználásával. Az eredmények szerint az alultápláltság aránya csökkent ugyan, és a nők háztartási döntéshozatali szerepe nőtt, azonban a gyermekek jobb tápláltsági állapota elsősorban a nők alapvető képességeivel (például oktatáshoz és különböző erőforrásokhoz való hozzáférés) függött össze, nem pedig a döntési jogkörrel. A tanulmány arra is rámutatott, hogy jelentős regionális különbségek találhatók az eredményekben. A szerzők szerint a beavatkozásoknak elsősorban a nők iskoláztatására, valamint a helyi sajátosságokhoz igazított, több ágazatot összekapcsoló programokra kell épülniük az alultápláltság további csökkentése érdekében. 

A tanulmány teljes terjedelemben ezen a linken olvasható.