Széchenyi 2020
Budapesti Corvinus Egyetem ×
Vissza a főoldalra

MTA doktora lett a Corvinus két professzora

2022-07-04 15:00:19

Nyolcvan kutató, köztük a Corvinus két egyetemi tanára, Benczes István és Benczes Réka vehette át június 28-án a Magyar Tudományos Akadémián tartott ünnepségen az MTA doktora címet.

Kapcsolódó hírek

Kapcsolódó események

Az MTA közleményében felhívta a figyelmet arra, hogy az egyik legjelentősebb hazai tudományos címet elnyerők között idén 26 nő volt, vagyis az Akadémia új doktorainak harmada női kutató. Az MTA doktora címet az Akadémia annak ítélheti oda, aki az általa művelt tudományterületet eredeti tudományos eredményekkel gyarapította, és kiemelkedő kutatói munkásságot fejt ki. 

Egy-egy pályázó beadott disszertációját rendkívül alaposan, másfél-két év alatt körülbelül 100 szakértő minősíti – nemzeti szinten, egységes alapelvek szerint, de az egyes tudományterületek sajátosságait szem előtt tartva, több szűrési folyamat keretében – idézi a közlemény Freund Tamást, az MTA elnökét, aki kiemelte: ez egyedülálló a magyar tudományos életben. 

 A tudományos fokozattal rendelkező bírálók véleménye nyomán alakul ki a pályázó teljesítményének értékelése. “Mindezek alapján kijelenthető, hogy az MTA doktori eljárása a magyar tudományos élet egyik legfontosabb minőségbiztosítási mechanizmusa – a kutatói kiválóság védjegye” – hangsúlyozta az akadémiai ünnepségen az MTA elnöke. 

Benczes István egyetemi tanár akadémiai doktori értekezése – korábbi magas szintű kutatási tevékenységével összhangban – két területen járul hozzá jelentősen a tudományszak fejlődéséhez. Az integrációelméletek oldaláról, illetve a válságkezelés és -rendezés témakörében. Az értekezés jelentős értéke és eredménye a kooperáció és a centralizáció dimenzióiban értelmezett négy fő szcenárió (mélyülés, inkrementális reform, hegemónia, dezintegráció) kimunkálása és kontextusba helyezése. A szerző rámutat arra, hogy a válságrendezés előmozdította az integráció mélyülését, azonban a tagállami érdekegyeztetésen alapuló inkrementális reformok jóval nagyobb szerepet játszottak. A szabályozás helyett a redisztribúció, a szakpolitikai egyeztetések helyett a politikai alkuk vették át a főszerepet. Mindezek a folyamatok a GMU gazdasági kormányzási rendszerét sokszínűbbé és innovatívabbá tették.

Benczes István műve hosszú, alapos és erősen motivált kutatási munka gyümölcse, amely igényes tudományos környezetben született. Gazdag gyakorlati és elméleti alapokra épülő, rendkívül eredeti megközelítése, az alkalmazott elemzési keretrendszer lehetővé tette az EU válságmenedzsmentjének, reformfolyamatának, illetve végeredményét tekintve integrációjának magas színvonalú, átfogó politikai gazdaságtani vizsgálatát és magyarázatát. Alapvető jelentőségű, újszerű eredményeket ért el különösen az inkrementális reformok, a hegemóniaelméletnek az EU-integrációra történő alkalmazása, a dezintegráció, illetőleg a bank- és költségvetési unió elemzése területén. 

Benczes Réka egyetemi tanár akadémiai doktori értekezése a fonológiai motivációnak általában a nyelvben és konkrétan az angol szóalkotásban játszott szerepét tárgyalja. A fonológiai motiváltság fogalma azokra a nem önkényes kapcsolatokra vonatkozik, amelyek a hangalak és jelentés, illetve a hangalak és hangalak között állhatnak fenn azokban a jelenségekben (hangszimbolika, onomatopoeia, rím, alliteráció, reduplikáció és ismétlés), amelyekben a szavak hangalakja befolyásolja a nyelvhasználatot. A szerző leíró vizsgálatait alapvetően kognitív nyelvészeti keretben végzi, ugyanakkor a magyarázat szintjén a jakobsoni kommunikációs modellből indul ki, azt módosítja. Mivel korábban csak részkutatások folytak ezen a területen, a disszertáció új, szintetizáló és integráló munka, amely számos konkrét új eredményt tartalmaz, többek között a fonológiai motiváltság szerepére, hatókörére és a kognitív sémákkal való kapcsolatára vonatkozóan.

Újdonságnak számít, ahogy a munka rávilágít a fonológiai motiváltság működésére az angol szóalkotásban, kitágítva a morfológia hagyományos keretét. Az értekezés részletesen bemutatja a korábban mellőzött reduplikáció szerepét az összetételek létrehozásában. A fonológiai motiváció bizonyítja, hogy a nyelv a diskurzusban alakuló, interakciós és emergens természetű, a kompetencia és a performancia nem választható szét. 

Forrás: mti.hu, mta.hu 

Vágólapra másolva
X
GEN.:2022.08.19. - 08:50:55