Az ügyvezetői pozíciója mellett miért tartja fontosnak, hogy időt fordítson az oktatásra?
Egyrészt a cégünknek nagyon fontos az energiabefektetés a jövőbe. Hét egyetemen vagyunk jelen, például duális képzésünk is van, illetve középiskolákban és hátrányos helyzetű gyermekek oktatásában is részt veszünk. Rengeteg kollegánk tanít, aminek sokféle eredménye lehet. Mérjük például azt, hogy a programok egyenes következményeként hány diákot veszünk fel dolgozónak. Mivel mi vagyunk a legnagyobb IT munkáltató ma Magyarországon nagyjából 5500 fővel, állandóan szükségünk van a tehetségutánpótlásra. Emellett van egy nagyon erős branding hatása is annak, hogy megjelenünk az egyetemeken, és beszélünk a cégről.
Vezetőként én is szívesen részt veszek ebben. Elsődlegesen azért, hogy motiváljam a kollégákat, akik önkéntesen időt szánnak az oktatásra. Az elmúlt években a Corvinusszal elindult egy együttműködés, és dr. Marciniak Róbert óráin rendszeresen megjelentem vendégelőadóként. Amikor elindult a Nemzetközi projektmenedzser szakirányú továbbképzés, felmerült, hogy én is részt vegyek benne. Hiszen az alapvető szakmám a projektmenedzser, sokat dolgoztam benne. Nálunk van Magyarország legnagyobb projektmenedzsment csapata több mint 100 fővel, amit évekig én vezettem. Aktívan részt veszek emellett a magyar Project Management Institute (PMI) által szervezett szakmai életben is, előadok a konferenciákon. Mindezt félretérve, a háttérben lehet, hogy az húzódik meg, hogy mindkét szülőm tanár volt. Erdélyben nőttem fel, és gyermekkoromban a szabadidőmet gyakorlatilag iskolákban töltöttem, illetve van tanári képesítésem is.
Milyen különbségeket lát az oktatói és a vezetői szerep között?
Vezetőként megszokott dolog, hogy elő kell adni konferenciákon, rendezvényeken. De nyilván az egyetemi előadás más. Idén tanítottuk a második évfolyamot, és még mindig szokom a légkört. Meglepett, hogy a diákok felé támasztott elvárásaimat túl magasnak érzékelik és konfliktusokat okoz. Például a nemrég lezárult tavaszi szemeszterben az egyik csapat munkáját négyesre értékeltem, és a kiértékeléskor elmondtam nekik, hogy szerintem nagyon jól teljesítettek. Erre az egyik csapattag felháborodott, hogy a négyes nem jó jegy. Angliában, a Warwick Business School-ban csináltam az MBA képzést 2014 és 2017 között távoktatásban. Ott nagyon nehéz volt akár 70 százalékot elérni, jobbat pedig szinte lehetetlen. Meg is beszéltük a diákokkal, hogy itthon máshoz vannak szokva, mint amit én külföldön vagy a munkaerőpiacon tapasztalok. Azt érzem, hogy azok az elvárások, amiket az egyetemi hallgatók felé definiálok, összhangban vannak a való világgal, azokkal az elvárásokkal, amelyeket a kollégáim felé vezetőként teszek, mégis érzékelek hozzáállásbeli különbségeket. Sokat beszélgetünk erről dr. Klimkó Gáborral, akivel közösen oktatjuk a “Virtuális projektmenedzsment” nevű tárgyat.
Miről szól ez a tantárgy?
Igazából arról szól, hogyan kell a virtuális térben projekteket vezetni. A szakon vannak klasszikus tantárgyak, például arról, hogyan kell projekteket inicializálni, végigvezetni, dokumentálni, illetve lezárni. A miénk egy kicsit különlegesebb, mert azt járja körbe, hogy a virtuális térben, videokonferenciákban, hogyan lehet ezt jól csinálni. Azért fontos erről tanulni, mert sok cég dolgozik így. Nálunk is több mint tíz éve több millió eurós projekteket is online menedzselünk itthonról anélkül, hogy a projektmenedzser utazna.
A tantárgy jellegéből adódóan kaptam arra is engedélyt az egyetemtől, hogy a tárgy gyakorlati részét, amit én tartok, online oktassam. Hiszen a lényeg az, hogy rögtön ki is próbáljuk a virtuális térben azokat az eszközöket, szoftvereket, amik hasznosak. A technikai tudás bővítése mellett arról is beszélünk, hogyan tudjuk áthidalni azokat a kommunikációs és kulturális nehézségeket, amiket a virtuális tér fizikai korlátjai okoznak.
Milyen aktuális piaci trendekhez kapcsolódik ez a tárgy?
A virtuális tér ma már megkerülhetetlen az üzleti világban, és a projektmenedzsment is egyre jobban válik nemzetközivé. Projektmenedzserként meg kell tanulni kultúrákon átívelően, különböző nemzetiségű emberekkel, az online térben hatékonyan együtt dolgozni. Ebben csak akkor leszünk sikeresek, ha a virtuális teret faltól falig kihasználjuk. Például a hallgatóknak nagyon tetszett, amikor a digitális kollaborációs eszközöket ismertük meg az órán. Ha ezeket a digitális eszközöket használjuk a virtuális meetingeken, sokkal interaktívabbá, életszerűbbé tudjuk tenni az együttlétet, és jobban be tudjuk vonni a projekttagokat a megbeszélésekbe. Ha nem mozgatjuk meg a kollégákat, nagyon egyoldalú lesz a kommunikáció, és megoszlik a figyelem.
Ebből megmutatkozik a csapatmunka fontossága is, ami ugyancsak egy jelentős trend.
Ez így van. A mai világban már nagyon kevés olyan munkakör van, amiben egyedül dolgozunk. A projektmenedzsmentben minden a csapatmunkáról szól. Még ha valaki kap is egy részfeladatot, akkor is integrálódnia kell a többiek munkájába. Az egyetemen is gyakoroltatjuk ezt. Például az előző félévben egy videót kellett készíteniük a hallgatóknak a virtuális megbeszélések etikettjéről. Vagyis csapatokban jártak utána annak, hogyan illik egy online megbeszélésen részt venni, mire kell odafigyelni közben. Hogy még izgalmasabb legyen, kicsit megtekertük a feladatot, és azt mondtuk, legyen ez a megbeszélés a metaverzumban.
Miért vették be a tananyagba a metaverzumot? Az üzleti világban már találkozik ezzel a megoldással?
Még nem jelentős az üzleti világban, de a Gartner előrejelzései szerint három év múlva már az emberek 25%-a legalább naponta egy órát a Metaverzumban fog tölteni. Bármennyire hihetetlenül is hangzik most még, hogy pár év múlva egy VR szemüveggel a fejünkön fogunk ücsörögni, és egy virtuális térben megállapodásokat kötni mások digitális karakterével, de ezt jósolják. Egy klasszikus projektmegbeszélés esetén ma még nem látom, hogy lenne létjogosultsága, de az üzleti világban biztosan. Ahogyan az AI is hirtelen az életünk egyértelmű részévé vált a ChatGPT betörésével, a metaverzum elterjedése is pár éven belül megtörténhet. Most pont azon töröm a fejem, hogy a jövő évi kurzusra hogyan fogjuk az AI témáját behozni. Fontos lenne megbeszélni a projektmenedzsmentre gyakorolt hatásait.
Írta: Taxner Tünde
Borítókép forrása: Behaviour Magazin