A Spin-off Klub őszi programsorozatának részeként valósult meg a „Mesterséges intelligencia és vállalkozás” kerekasztal beszélgetés a Corvinus Gellért Campuson.  

A kerekasztal vendégelőadói Gaál Norbert a First Principle Innovation Zrt. ügyvezetője, BKIK és MKIK mesterséges intelligencia szakértő és üzleti innovációs stratéga; Mérő László matematikus, pszichológus és publicista, az ELTE Pszichológiai Intézetének professzora; valamint Balogh Péter, aki több évtizedes katonai szolgálattal a háta mögött jelenleg az Óbudai Egyetem ügyvivő szakértője. 

A beszélgetés kezdeti szakaszában az AI definícióját, illetve a technológiai intelligenciát érintő diskurzuson keresztül határolódott körül a téma. Fontos, hogy egy általános célú, az élet valamennyi területére begyűrűző, iparfüggetlen technológiáról van szó. Gaál Norbert kiemelte, hogy jellemzően ritka az ilyen technológia az elmúlt évszázadokban, de hasonlíthatjuk a robbanómotor, az elektromosság vagy az internet megjelenéséhez. Jellemzően három életfázist különböztetünk: az infrastruktúra kiépülését, a felhasználói adaptációt, valamint a piaci szektor implementációját. Jelenleg a ChatGPT felhasználói a bolygó populációjának hozzávetőleg 10%-át teszik ki világszerte. Mérő László – aki az 1970-es évektől foglalkozott mesterséges intelligencia kutatással a SZTAKI munkatársaként – hogy közel 50 éve ismerjük már az alapjait jelenkorunk úttörő innovációjának. A múlt kihívás valójában abban rejlett, hogyan lehet sok milliószor gyorsabb egy-egy háttéralgoritmus.  

Izgalmas felvetés, hogy az AI ma már valójában egy önálló műszaki diszciplína, amely számos különböző alkalmazást ölel fel, és a hozzáértők problémaspecifikusan választják meg az alkalmas AI eszközt. A mesterséges intelligencia decentralizálja a technológiához való hozzáférést, így már nem csak a hozzáértő programozók, szakemberek számára hozzáférhető. A vibe codeingjelensége, amikor valaki gyorsan, intuitívan hoz létre AI-megoldásokat, anélkül, hogy minden technikai részletet tökéletesen ismerne vagy formális fejlesztési folyamatokat követne. 

Balogh Péter az MIT egy korábbi kutatására reflektálva említette, hogy világszerte hat kulturális klaszter különböztetünk meg, így feltehetően a világ különböző pontjain született mesterséges intelligenciák esetében sem mindegy, hogy milyen kulturális közegben fejlesztették ki őket. Filozófiai aspektusokat feszegetve nem csak a ChatGPT empátiája, de a felhasználók pontenciális elkényelmesedése és az emberi kreativitás, kritikai gondolkodás háttérbeszorulása is előkerült a beszélgetés során. Feltehetően az emberi intelligencia és kreativitás fogalmunk is átalakul majd és azok a dolgok, amik igazán emberré tesznek minket felértékelődnek az idő előrehaladtával. Szemléletes példa, hogy elképzelhető, hogy az intelligencia tesztek részeként az AI generált tartalmak azonosítása. 

A beszélgetés záró gondolataiban a résztvevők a jövő perspektíváira koncentráltak. Gaál Norbert kiemelte, hogy a jelenlegi trendek szerint 2027-re a GPT-modellek akár emberi közreműködés és fejlesztés nélkül is képesek lesznek önállóan fejlődni, ami a mesterséges intelligencia és az emberek közötti együttműködés, a co-produkció fontosságát erősíti: egy bolygón egyszerre nem tud két domináns faj fennmaradni, így az együttműködés nem csupán lehetőség, hanem maga a kitűzött cél. 

 A fiatal vállalkozók számára is értékes tanácsokra hívták fel a figyelmet az előadók, hiszen a jövő vállalkozói számára a gyors validációs ciklus, a gyors cselekvőképesség és a releváns problémák megtalálása a kulcs. Balogh Péter hozzátette, hogy például a döntéstámogatás és a kiberbiztonság olyan területek, ahol az AI folyamatosan új kihívásokat és lehetőségeket teremt. A lényeg, hogy az AI-t ne csak eszközként használjuk, hanem a kreatív innováció szolgálatába állítsuk. Valamennyi felhasználási területet illetően az óvatosság és etikus használat elengedhetetlen. 

Amennyiben a mesterséges intelligencia képes emberi közreműködés nélkül tanulni és fejlődni, vajon átformálódik majd emberi kreativitásról vagy a vállalkozói attitűdről alkotott értékfogalmunk és hol találjuk meg a helyünket egy olyan világban, ahol az AI egyre önállóbb szereplőként van jelen? 

Az esemény az Ifjúsági Vállalkozásélénkítő Egyesület (IVE) szervezésével a Hungarian Innovation Week programjaként valósult meg a BKIK partnerségével, moderátori szerepben Egri Dóra, műsorvezető Dr. Szabó Krisztofer voltak.  

Az eseménnyel újabb mérföldkőhöz érkezett a BKIK Egyetemi Partnerség Programja. A BKIK egyik célkitűzése, hogy erősítse a vállalkozások és a tudásközpontok együttműködését. Ennek egyik kiemelt pillére a BKIK Egyetemi Partnerség Program, amely összekapcsolja a felsőoktatási intézményeket és a vállalkozói szektort. A program révén a hallgatók valós piaci tapasztalatokhoz juthatnak, a vállalkozások pedig közvetlenül kapcsolódhatnak a legfrissebb tudományos és technológiai eredményekhez. A mostani kerekasztal-beszélgetés is bizonyította a BKIK azon stratégiai szerepét, hogy hidat képezzen a jövő generációi és a vállalkozói ökoszisztéma között, elősegítve, hogy a jövőben a mesterséges intelligencia a fenntartható és versenyképes üzleti innováció kulcsszereplőjévé váljon.