Search
Budapesti Corvinus Egyetem ×
Akadálymentesített nézet
Vissza a főoldalra

„Merni kell mást csinálni, és nem törődni azzal, a többiek mit gondolnak rólunk”

2022-10-03 14:19:29

KOVÁSZ lapszámbemutató és egy meglepetés

Kapcsolódó hírek

Kapcsolódó események

„Merre tovább ökológiai közgazdaságtan?” címen rendeztek lapszámbemutatót szeptember utolsó napján a Budapesti Gazdasági Egyetemen (BGE) a Kovász című corvinusos folyóirat legfrissebb számáról. Évtizedek óta vitatott kérdés, hogy a GDP kizárólagos mutatója-e egy társadalom, egy gazdaság állapotának, vagy pedig figyelembe kell venni mellette az ökológiai szempontokat is, óriási hiba-e kihagyni a természet hozzájárulását a termelésről szóló elméletekből.

A lapszámbemutatón mintegy félszázan vettek részt, többnyire az ökológiai közgazdaságtannal foglalkozó kutatók, egyetemi oktatók és hallgatók. Dr. habil Csillag Sára dékán (BGE-PSZK) megnyitójában Robert Owenre, az utópisztikus szocializmus „atyjára” hivatkozva elmondta: a skót nemes a XIX. századi Angliában örökölt egy posztógyárat, ahol nem alkalmazott tíz év alatti gyerekeket, megnövelte a fizetéseket, így csökkent a nyomor, és óvodát, iskolát működtetett a gyárban. Kortársai azt lesték, mikor fog belebukni ebbe, de nem így lett. „Merni kell mást csinálni, és nem kell törődni avval, hogy más ostobának néz minket!” – biztatta az ökológiai közgazdaságtannal foglalkozókat. Dr. Radácsi László, a BGE stratégiai rektorhelyettese köszöntőjében elmondta: a Kovász 1998-as első számában övé volt az első külsős cikk, ő azért szereti nagyon ezt a folyóiratot, mert itt a publikációk azért születnek, hogy mások elolvashassák, senki nem az akadémiai előmenetele miatt ír itt, s ami fontos: a Kovász mer nem főáramú lenni, ez nemcsak egy folyóirat, hanem egy közösség is.

Dr. Kocsis Tamás főszerkesztő (Budapesti Corvinus Egyetem, Fenntartható Fejlődés Intézet) a lap múltjáról és jelenéről beszélt. A lap az Altern csoport kiadványaként jött létre – e csoport célja elsősorban a gazdasági elmélet és gyakorlat kifejezetten alternatív szempontból történő kritikai vizsgálata volt –, amely néhai Kindler József professzor kezdeményezésére jött létre 1996-ban a Corvinus jogelődjén, a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen. A Kovász feladatául mindig is igényes környezettudományi, közgazdasági kutatások publikálását tűzte ki. 2019-ben jelent meg az utolsó nyomtatott példány, azóta online olvasható, de mindenki számára ingyenesen hozzáférhető. A folyóiratnak 2013-ban Sólyom László volt köztársasági elnök is interjút adott, a köztudottan ökológiai érdeklődésű akadémikus nagyon mély, emberi gondolatokat közölt az olvasókkal.

Dr. Kocsis Tamás főszerkesztő

Az ökológiai szempontok és a döntéshozók

A Kovász legfrissebb számában hazai kutatók reflektálnak Herman Dalynek az ökológiai közgazdaságtan elmúlt és elkövetkező harminc évének kulcstémáiról írott cikkére.

A szerzők többsége írásának legfontosabb mondanivalóját emelte ki rövid összefoglalójában, a hallgatóság pedig kérdezhetett a kutatóktól. Szó esett arról, hol tart a különböző országokban az ökológiai lábnyom és a GDP szétválása – a GDP és a társadalmi jóllét (well-being) közti kapcsolat jelenleg meglehetősen gyenge. Gébert Judit, a Szegedi Tudományegyetem oktatója ismertetőjében arról beszélt, a GDP-n kívül nagyon fontos azt is figyelembe venni, hogy egy országban milyen az adózás, milyenek az egészségügyi intézmények, még az is előfordulhat, hogy egy országban a GDP növekedése mellett csökken a jóllét. Felhívta a figyelmet az igazságos elosztás fontosságára, arra, hogy senkit sem hagyhatunk az út szélén, azért, hogy valaki megtölthesse a medencéjét. Honlapunk kérdésére – vajon mennyire képes az egyetem az ökológiai, a fenntarthatósági szempont fontosságát a leendő közgazdászoknak megtanítani, hiszen ők lesznek majd a vállalatok, cégek vezetői, fontos döntések meghozói, Gébert Judit azt felelte, már érzékelhető valamennyire az, hogy az országok elmozdulnak az ökológiai közgazdaságtan irányába. Hozzátette: 17 országban már külön foglalkoznak azzal a kérdéssel, hogy az egyetemekről kijövő fiatalok milyen szemlélettel rendelkeznek.

A hozzászólásokban többen boncolgatták azt a kérdést, mennyire veszik figyelembe a döntéshozók az ökológiai és fenntarthatósági szempontot a GDP mellett (ez utóbbit egyébként 1937-ben fejlesztették ki és 1944-ben fogadták el Bretton-Woodsban indikátornak): ebben a kérdésben több hozzászóló nem volt túlságosan optimista. „A probléma nem a jó indikátorok hiánya, hanem az, hogy nem ezekre alapozzák a döntéseket” – hangzott el. „Több mint fél évszázada tudjuk, hogy a világban jön az ökológiai válság, és abban reménykedünk, hogy majd lesz olyan hatalom, ami figyelembe veszi ezt a szempontot. A nagytőke támogatása nélkül ez nem megy, viszont ők ellenérdekeltek, így ez a szempont gyakran nem érvényesül” – fogalmazott dr. Köves Alexandra (Budapesti Corvinus Egyetem, Operációs és Döntés Intézet). „Mindannyian benne vagyunk a gazdasági növekedés rendszerében, az inflációtól való félelemben, nem lehet ebből olyan könnyen kilépni. Sehol a világon nem lehet azzal választást nyerni, hogy az emberek keressenek kevesebbet” – íme egy másik oktatói vélemény.

Több tudományos diskurzust!

A meghívóban csak meglepetésként jelzett programpont egy izgalmas bejelentést takart: megalakul a Magyar Ökológiai Közgazdasági Társaság (MÖKT). Szakmai nyilvánosságot, nagyobb ismertséget és elismertséget szeretnének az ökológiai közgazdaságtannak, több tudományos diskurzust, széleskörű párbeszédet javasolnak. Olyan kutatók, oktatók, hallgatók jelentkezését várják, akik transzdiszciplináris szemlélettel rendelkeznek, és egyetértenek avval, hogy figyelembe kell venni a fenntarthatóság szempontjait. Mint bejelentették, elhatározták, hogy a női elnökségi tagok aránya legalább 40 százalék lesz. A program befejezése után többen jelezték, hogy szívesen lennének tagjai az egyelőre informális szervezetként működő társaságnak.

A konferencia szünetében (ahol a témához méltóan kizárólag vegán ételeket és italokat fogyaszthattak a résztvevők) arról beszélgettem dr. Kocsis Tamás főszerkesztővel, mennyire ismerik a Corvinus jelenlegi hallgatói az ökológiai közgazdaságtant. A főszerkesztő szerint gyakran előfordul, hogy „jön a hallgató és beszélgetést kezdeményez, mert érzi, hogy ebben az ügyben valami nagyon nem stimmel a világban. Ilyenkor beszélgetünk vele a témáról, s a diák esetleg úgy dönt, ebből a témakörből írja a szakdolgozatát. Fontosnak és jónak tartom azt is, hogy a jövő év februárjában kétéves kurzus indul gyakorló tanárok számára a fenntarthatóság témájából, ahol a pedagógusok elsajátíthatják, hogyan taníthatják meg ezt a gyerekeknek az iskolában” – mondta dr. Kocsis Tamás.

                                                                                         Török Katalin

A Kovász legfrissebb száma itt érhető el: http://kovasz.uni-corvinus.hu/2022/index.php

Vágólapra másolva
X
GEN.:2022.11.29. - 05:05:43