Másodlagos városok és a közép-európai egyensúly kérdése – SECPOLYC zárórendezvény a Corvinuson
Ezekre a kérdésekre kereste a választ a Budapesti Corvinus Egyetemen megrendezett nemzetközi szeminárium, amely a SECPOLYC projekt záróeseményeként a policentrikus fejlődés lehetőségeit vizsgálta.
A Fővárosokon túlmutató városfejlesztés – A visegrádi országok policentrikus fejlődésének lehetőségei című nemzetközi szemináriumot 2026. március 17-én rendezték meg a Budapesti Corvinus Egyetem főépületében. Az eseményt a Budapesti Corvinus Egyetem és a Magyar Urbanisztikai Társaság szervezte, együttműködésben a Wrocławi Egyetemmel, a kassai Pavol Jozef Šafárik Egyetemmel és a Dél-csehországi Egyetemmel, a Nemzetközi Visegrádi Alap támogatásával. A rendezvény a SECPOLYC projekt zárókonferenciája volt, amely a közép-európai városhálózatok szerkezetének és fejlődési lehetőségeinek vizsgálatára fókuszált.
A konferenciát Bartus Tamás, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanára és rektorhelyettese, valamint Alföldi György, a Magyar Urbanisztikai Társaság elnöke nyitotta meg. Kiemelték, hogy a visegrádi országok térszerkezetét erősen meghatározza a fővárosok dominanciája, miközben a másodlagos és harmadlagos városok gyakran népességcsökkenéssel és erőforráshiánnyal szembesülnek. A monocentrikus fejlődési pálya hosszú távon gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségeket is erősíthet, ezért egyre sürgetőbb a kiegyensúlyozottabb városhálózati struktúra kialakítása.
Salamin Géza, a Budapesti Corvinus Egyetem doktori programjának vezetője, a Magyar Urbanisztikai Társaság alelnöke előadásában rámutatott, hogy a rendszerváltás utáni időszakban a külföldi működőtőke elsősorban a nagyvárosokba koncentrálódott, ami tovább erősítette a fővárosok szerepét. Hangsúlyozta, hogy a policentrikus fejlődés előmozdításához célzott fejlesztéspolitikák szükségesek: a regionális központok megerősítése, az egyetemek fejlesztése, a közlekedési és digitális kapcsolatok javítása, valamint a határon átnyúló együttműködések ösztönzése.
Robert Szmytkie, a Wrocławi Egyetem professzora és intézetvezetője A visegrádi régió városhierarchiái és policentrikussága című előadásában a visegrádi országok városhálózatainak összehasonlító elemzését mutatta be. Kutatásuk 81 funkcionális várostérség vizsgálatán alapult, és több indikátor – köztük népesség, gazdasági teljesítmény, foglalkoztatás, felsőoktatási jelenlét és vállalati aktivitás – alapján értékelte az egyes városok pozícióját.
Az eredmények szerint a régió egészében erős fővárosi dominancia figyelhető meg: Varsó, Budapest és Prága első szintű központként emelkedik ki, mellettük pedig egy másodlagos városi kör rajzolódik ki. A kutatás azt is kimutatta, hogy még a látszólag policentrikusabb lengyel modell mögött is erős hierarchikus szerkezet áll.
A magyar esettanulmányt Tarnóczi Bence, az EDC Debrecen Nonprofit Kft. vezető gazdasági elemzője mutatta be. Előadásában részletes adatokat ismertetett Debrecen gazdasági fejlődéséről: az elmúlt évtizedben mintegy 12 milliárd euró működőtőke érkezett a városba, ami több mint 20 ezer új munkahely létrejöttéhez járult hozzá. A város gazdasági teljesítménye dinamikusan bővült, és egyre inkább regionális központként működik, jelentős ingázási vonzáskörzettel. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a gyors növekedés komoly kihívásokat is generál, különösen a közlekedési infrastruktúra, a lakhatás és a közszolgáltatások területén.
Stanislav Kraft, a Dél-csehországi Egyetem dékánhelyettese A városi rendszerek hatása a térbeli igazságosságra – Az oktatási sivatagok esete a visegrádi régióban című előadásában az úgynevezett „oktatási sivatagok” jelenségét mutatta be. Elemzése a napi iskolába járási távolságok és a térbeli hozzáférés vizsgálatára épült, és rámutatott arra, hogy a városhálózat szerkezete közvetlen hatással van az oktatási egyenlőtlenségekre. A hosszú ingázás különösen a periférikus térségekben élők számára jelent hátrányt, így a policentrikus fejlődés társadalmi igazságossági kérdésként is értelmezhető.
A rendezvényt kerekasztal-beszélgetés zárta, amelyen Tarnóczi Bence, Ladislav Novotný, a kassai Pavol Jozef Šafárik Egyetem professzora és intézetvezetője, Péti Márton, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet kutatója és a Pannon Egyetem egyetemi docense, valamint Mayer Gábor, az Északnyugat-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna fejlesztéséért felelős kormánybiztos vett részt, a moderátor Salamin Géza volt.
A résztvevők Debrecen, Győr, Veszprém és Kassa példáin keresztül vitatták meg a regionális központok szerepét. Egyetértettek abban, hogy a másodlagos városok megerősítése elengedhetetlen, ugyanakkor a fejlesztéseknek funkcionális térségi megközelítésben kell megvalósulniuk, hogy a kisebb települések ne kerüljenek még kedvezőtlenebb helyzetbe.
A konferencia egyik fő tanulsága, hogy a visegrádi országok városhálózatai sok közös szerkezeti problémával küzdenek, ezért a megoldások is csak részben lehetnek nemzeti szintűek. A policentrikus fejlődés előmozdítása összehangolt regionális gondolkodást, célzott szakpolitikákat és erősödő nemzetközi együttműködést igényel. A SECPOLYC projekt zárórendezvénye ezt a közös szakmai párbeszédet erősítette tovább Budapesten.
A projekt részleteiről itt lehet olvasni.