Valamennyien unatkoztunk már véget érni nem akaró előadások és prezentációk figyelése közben egy konferencián. Nos, két fiatal japán építész még 2003-ban kitalálta az ún. PechaKucha módszert: 20 képet kell bemutatni, mindegyikről 20 másodpercet kell beszélni, így a prezentáció nem tart tovább, mint 6 perc 40 másodpercig. A módszer célja, hogy az unalmas, lassú és érdektelen prezentációk helyett izgalmas, pörgő, a figyelmet lekötő bemutatót hallgathasson a célközönség.  

A Corvinus Idegen Nyelvi Oktató- és Kutatóközpont november 21-ére versenyt írt ki az egyetem hallgatóinak angol nyelvű PechaKucha prezentációk bemutatására. A versenyzők 12 aktuális, érdekes téma közül szabadon választhatták ki a prezentáció témáját. Lehetett beszélni az ún. gig economyről (platformgazdaság), hogyan formálja ez az egyre nagyobbá váló munkavállalási forma a munkaerőpiacot, az egyén biztonságát, karrierjét. A témák közt előkelő helyett kapott a környezetvédelem és különböző aspektusai, a fenntarthatóság (ez népszerű téma volt), lehetett beszélni a személyiségről, arról, mi minden formálja az embert azzá, amivé válik, a digitális diplomáciáról, hogyan határozza meg a digitalizáció a globális kommunikációt, hogyan csinálják ezt a kormányok, az NGO-k és az állampolgárok. De választhatták a hallgatók témaként azt is, hogyan élnek az ún. digitális nomádok, mit jelent ez az utazás, az életstílus és a kulturális kapcsolatok területén. 

Mint megtudtam, mindenki jelentkezhetett, aki az egyetemen tanul és angol nyelvtudása B2+, illetve efölött van. A versenyt a Toastmasters International támogatta, zsűritagokat delegált és első díjat is adott. 

Amikor a versenyre nézőként beülök, éppen egy különleges szépségű fiatal lány tart prezentációt arról, mi minden alakította személyiségét: bolíviai származása, az, hogy itt tanul Magyarországon, a Corvinuson. A prezentációban képeket láthatunk a családjáról és barátairól – mint mondja, kettős identitása van. Fontos szerepet játszik életében a zongora, legjobb barátjának nevezi, nagyon szeret játszani rajta. Ha nem tudnám, milyen versenyen vagyok, akár azt is hihetném, épp a Vogue címlapfotója készül, hiszen a hallgató nemcsak szép, de divatos narancsvörös kezeslábasa és hozzá remekül illő cipője alapján akár modell is lehetne. 

„Valójában az élményért jöttem” 

Hasonló témáról készített prezentációt Szőllőssy Fanni is, hogyan befolyásolja a személyiséget az öröklés, a családi környezet, a kíváncsiság, a saját privát univerzumunk, hogyan tudja megtalálni valaki a saját online világát. 

Ezután egy üzbég származású lány, Tlepbergenova Maryam következik. Kimagasló színvonalon beszél angolul, mint később megtudom, üzleti informatikát tanul az egyetemen. Kérdésemre, hol tanult meg ilyen jól angolul, azt feleli, Üzbegisztánban. 

Miután a 16 jelentkező bemutatta prezentációját, a zsűri rövid időre visszavonul tanácskozni. A szünetben Szőllőssy Fannival beszélgetek. Ő is elsőéves hallgató, nemzetközi tanulmányokat folytat a Corvinuson, és azt meséli, két tannyelvű iskolában tanult korábban, így szerezte meg a jó angol nyelvtudását. „Nehezebb volt a prezentáció gondolatmenetét kitalálni, mint aztán hozzáválogatni a képsort. Úgy csináltam, hogy otthon gyakoroltam a gép előtt, figyelve arra, hogy ne lépjem túl a megadott időt (hiszen a gép automatikusan továbbviszi a képet), és azt is, hogyan kell átvezetnem egyik témát a másik után” – meséli. Hozzáteszi, azért is jött, mert a prezikre minden tantárgynál nagy szükség van, „én már elégedetten megyek haza, bármi is lesz a végeredmény, valójában az élményért jöttem” – állítja Fanni. A beszélgetés idején persze még egyikünk sem tudta, hogy ő kapja a megosztott 3. díj egyikét. 

Személyre szóló tanácsok 

Ezután következik az eredményhirdetés. A versenyt az üzbég származású hallgató nyeri, ő kapja az első díjat: egy szemeszterre ingyen csatlakozhat a Toastmasters klubhoz, ennek értéke 60-70 USD. Minden résztvevő kap egy, a részvételt igazoló oklevelet és egy apró corvinusos ajándékot, s talán ami még ennél is fontosabb: bárki írhat és kérheti saját, személyes értékelését teljesítményéről. Mint a díjkiosztón Henter Zorán, a Toastmasters volt elnökségi tagja elmondja, izgalmas volt a verseny abból a szempontból, hogy nagyon erős volt a mezőny, vagyis közel azonos, magas színvonalú prezentációkat mutattak be a hallgatók. Ezért adtak ki megosztott második és harmadik díjat – nehéz volt a döntés. 

Rövid értékelésre mi is leülünk a Toastmasters képviselőjével, valamint Erdei Józseffel, az Idegen Nyelvi Oktató– és Kutatóközpont vezetőjével. Megtudom, a díjazás szempontjai a prezentáció struktúrája és tartalma, a vizuális megjelenítés, az előadásmód, a kreativitás és az, hogyan tud az előadó kapcsolatot teremteni a közönséggel. Megerősíti, amelyik hallgató ezt e-mailben kéri, elemzi majd teljesítményét, és személyre szóló visszajelzést és tanácsot kaphat tőle. Mint megtudom, a Toastmasters International már 1924-ben megalakult, persze akkor még az analóg világban beszédeket tartottak a résztvevők. Ma Magyarországon Budapesten és vidéken is vannak magyar és angol nyelvű Toastmasters klubok. A Toastmaster szó itt egyébként házigazdát jelent, a klubokban ő adja a témát a tagoknak, amit azután előadnak. Van olyan prezentáció, beszéd, ahol felkészülhetnek az előadók, és tanítanak improvizációs beszédet tartani is, itt 1-2 perces beszéd elmondásához nagyon rövid gondolkodási időt kap a szónok. 

Erdei Józsefet arról kérdezem, tanítható-e a közönség előtti beszéd, prezentáció. Azt feleli, természetesen igen, a „jó előadó” nem feltétlenül születik, hanem leginkább kialakul, gyakorlással és tudatos fejlesztéssel. A mostani versenyen egyébként többségben voltak a nem magyar diákok, pedig akik anyanyelvükön tanulnak a Corvinuson bármilyen szakon, szükségük lesz a munkahelyükön arra, hogy lényegre törően és ugyanakkor inspiráló módon tudjanak – idegen nyelven is – prezentációt tartani. 

„Terveink szerint rendszeressé tesszük ezt a versenyt minden ősszel az egyetemen, miként immár hagyományosan tartunk tavasszal egyrészt a „kis” nyelvekből, mint az olasz, a francia, orosz, spanyol, német, másrészt az English for Academic Purposes tárgyunk hallgatói számára prezentációs versenyeket különböző nyelvi szinteken. Természetesen a „kis” jelző nem az anyanyelvi beszélők számára utal, hanem arra, hogy ezeket a nyelveket kevesebben tanulják, mint az angolt” – mondja Erdei. 

Külön szívmelengető érzés, hogy a versenyen Domján Andrea, a Corvinus egyik nyelvtanára is megjelent. Kérdésemre elmondta, azért jött el, mert három tanítványa is szerepel, drukkolni, buzdítani szeretné őket. Ezt a gesztust a hallgatók is nagyra értékelték, mint megtudtam tőlük. 

A versenyt a Budapest Toastmasters, a Toastmasters International tagklubja támogatta. 

Török Katalin