Ugrás a fő tartalomra
Vissza a főoldalra

Kutatói sztorik: „Leültünk egy gép elé, hogy kézzel írjuk össze az iWiW adatbázisát”

2022-11-04 08:00:00

Szeptembertől minden héten bemutatunk egy-egy kiváló corvinusos kutatót, aki a közelmúltban kapott elismerést a munkájáért. Lengyel Balázs kalandos életútja az MIT-n keresztül vezetett a Corvinusra.

Kapcsolódó hírek

Kapcsolódó események

„Az MIT sok szempontból fordulópont volt. Egy ilyen bekezdés az önéletrajzban ajtókat nyit meg. Olyan pályázatot nyertem el az MIT után, ami az ANET kutatócsoport alapját jelentette” – mondja Lengyel Balázs az interjú felénél a kutatói életének az egyik mérföldkövéről, de rögtön hozzá kell tenni, mennyire sok munka, ismeretség és inspiráció kellett ahhoz, hogy idáig eljusson.

Balázs tudományos karrierjének első példaképe saját édesapja volt, aki a Szegedi Tudományegyetemen regionális gazdaságtannal foglalkozik. Lengyel Imre a régiók versenyképességét kutatja Magyarországra és a környező országokra vonatkozóan egyaránt, Balázs pedig már gyerekkorában figyelte, ahogy édesapja elmélyülten dolgozik: „Igazából mindig a saját kíváncsiságát elégítette ki, és ez nagyon tetszett”.

Arccal a kutatás felé

Követve apja nyomdokait, a Szegedi Tudományegyetemen végzett közgazdász-gazdálkodási szakon, ahol a különböző tudásfogalmakról, illetve ezek felsőoktatással való kapcsolatáról írt TDK-dolgozatot, majd a témát továbbfejlesztve az akadémiai és üzleti szektor közötti tudásmegosztás témájában kezdte el a PhD-t a Budapesti Műszaki Egyetemen 2005-ben.

A doktori iskola megkezdésekor adott elő témájáról egy prágai konferencián, ahol több kutató érdeklődését is felkeltette, így egy amerikai professzorét is, akin keresztül megismerkedett Loet Leyersdorffal. A University of Amsterdam elismert kutatójának Balázs témája alapján támadt egy ötlete, és azt mondta, ha tud hozzá Magyarországról adatot szerezni, akkor írhatnak belőle egy közös cikket. „Rákaptam a témára, de öt éven keresztül készült a cikk, 2010-ben jelent meg.

“Nagyon sokat tanultam belőle, elsősorban azt, hogy „egy nemzetközi publikáció készítése sokkal nehezebb és hosszabb folyamat, mint gondoltam”.

Balázs gondolkodását alapvetően meghatározta, hogy mind az egyetemi, mind a doktori iskola évei alatt rengeteg helyen megfordult külföldön. A prágai szakmai konferencia csak egy a sok közül, de járt Finnországban ösztöndíjjal, megfordult a DIMETIC-en – amely egy három helyszínen (Strasbourg, Pécs, Marseille) rendezett nyári egyetem –, részt vett Utrechtben is nyári egyetemen, de Dániában is elnyert egy 3 hónapos ösztöndíjat. „Aalborgban a barátnőmmel voltunk kint, aki már a feleségem, nap közben az egyetemen voltam, mellette pedig újságot hordtunk ki vagy takarítási munkákat vállaltunk” – beszél arról Balázs, hogy hiába mutat jól a sok külföldi út, ezekhez áldozatokat is kellett vállalni. „Vagy pénzt szerzel az ilyen utakra, vagy magadnak finanszírozod. Én nem egyszer aludtam külföldi konferencia alatt couchsurfing szállásokon, de ez hozzá tartozott az időszak vad romantikájához”. Szerinte ezek az utak elengedhetetlenek voltak, mert nagyon nehéz betörni a tudományos területre, óriási a verseny. Balázs azt mondja, egy dolog nagyon fontos:

„Ott kell lenni ezeken a helyeken és ismeretségeket kötni. Rengeteg múlik a kapcsolatokon”.

iWiW-adatok és ami mögöttük van

Amikor 2008-ban tartott a dán ösztöndíj, Balázst nagyon érdekelte a magyar fejlesztésű közösségi médiafelület, az iWiW hálózata és adatbázisa. Az utrechti nyári egyetemre készítenie kellett egy adatelemzéssel foglalkozó cikket, ezért a párjával beültek az egyetem számítógéptermébe, és két nap alatt 2600 magyar településre vonatkozóan lementették egy Excel-táblába, hány regisztrált felhasználó van településenként, illetve azt, hogy az adott településen élő felhasználók összesen hány baráti kapcsolattal rendelkeznek.

A saját kézzel elkészített adatbázis alapján megszületett az első cikk az iWiW-ről, évekkel később pedig Balázs a közösségi médiafelületet birtokló Origo vezetői előtt is bemutathatta kutatását. Még több adatot akart szerezni, amibe az akkor már hanyatló iWiW tulajdonosai beleegyeztek, így hatalmas adatbázisra, ezzel együtt pedig óriási tudományos lehetőségre tett szert.

A rendelkezésre álló adatok alapján nagyon pontosan tudták modellezni, hogyan terjedt el Magyarországon az iWiW, milyen a magyarországi társadalmi kapcsolathálózatok földrajza, a jövedelemegyenlőtlenségek struktúráját is magyarázzák az ismerősi kapcsolódások szerkezetével, valamint a kollégái azt is modellezték, pontosan hogyan történt az iWiW hanyatlása. Több kutatásuk eredményét is bemutatták a Millenárison jelenleg is látható Álmok Álmodói kiállításon.

Az általuk birtokolt adatokat kutatási célokra elérhetővé tették, de nekik is számos további ötletük van a felhasználásra. Jelenleg a mentális betegségek és a kapcsolati háló közötti összefüggést vizsgálják: „Az alapfeltevésünk szerint van kapcsolat aközött, hogy az egyén közeli és távoli baráti környezete befolyásolja a mentális állapotát, illetve az antidepresszánsokkal kapcsolatos vásárlási hajlandóságát. Egyelőre dolgozunk a kutatáson, de az első eredmények ígéretesek.”

Nálad okosabb emberek között is tudni kell megszólalni

Az egyéves ösztöndíj az MIT-n 2016 és 2017 között az addigi munkájának és az erős kapcsolatrendszernek egyaránt köszönhető volt. „Az iWiW-adatokból készült cikkek kapcsán ismertem meg Kertész Jánost, a CEU professzorát, rajta keresztül lett kapcsolatom az MIT-ra, így sikerült elnyernem egy pályázatot”.

Amellett, hogy fontos a presztízs és az önéletrajzban hagyott lenyomat, Balázs azt mondja, rengeteget tanult arról, hogyan érdemes hozzászólni egy tudományos párbeszédhez. „Amikor ott ülsz egy teremben húsz másik emberrel, aki ugyanannyira keményen dolgozott, mint te, hogy itt legyen, mindannyian letettek már legalább annyit az asztalra, mint te, és közöttük kell okos és eredeti gondolatokkal előállnod, az sokat formál azon, hogy mit mondasz egy ilyen helyzetben.”

Elmondása szerint az MIT-n nagyon erős teljesítménykényszer érezhető, emiatt kivétel nélkül mindenki rengeteg dolgozik. Belőle is ugyanezt váltotta ki a hely szelleme, ezzel együtt olyan ismeretségekre is szert tett, mint Marta Gonzalez vagy Cesar Hidalgo. Ők mindketten Barabási-Albert László vezető hálózatkutató tanítványai.

Az MIT-n töltött időszak alatt nyert el egy 5 évre szóló, összesen 150 millió forintos kutatási projektet, amely a saját kutatócsoportját, az ANET alapítását lehetővé tette az MTA Közgazdaságtudományi Intézetében. Itt elsősorban közgazdasági és gazdaságföldrajzi kutatásokat végeznek. 2020-tól pedig elindult a Corvinus Egyetem alá tartozó NETI, ahol félállásban dolgozik, itt jellemzően adatközpontú kutatásokat végeznek szociológusok és adattudósok részvételével.

A Corvinuson 2022-ben nyerte el a Corvinus Kutatási Kiválóság díjat elsősorban az iWiW földrajzi elterjedéséről és az iWiW-hálózat jövedelemegyenlőtlenségekkel való kapcsolatáról szóló cikkeiért. Önmagát továbbra is elsősorban gazdaságföldrajzzal foglalkozó kutatónak tartja, aki a hálózattudomány határterületén kutat. „Talán az új számítógépes társadalomtudomány ragadja meg legjobban azt a területet, amivel foglalkozom”.

Arra a kérdésre, hogy most már a felépült szakmai kapcsolatok mellett érzi-e, hogy egy szakmai közösség részeként szinte magától működik a kapcsolatépítés, azonnal rázza a fejét, és azt mondja, hogy ezen folyamatosan proaktívan dolgoznia kell a mai napig: „Nekem az a tapasztalatom, hogy semmi sem működik magától. Rendkívül sok cikk születik, és ebben a versenyben az nem elég, hogy az ember publikál néhány jó újságban. Jelen kell lenni, előadni, keresni a pályázati, ösztöndíjlehetőségeket és azt a fajta intellektuális nyüzsgést, ami az olyan helyekre jellemző, mint az MIT. Ezt szeretnénk elérni az ANET-ban és a NETI-ben egyaránt”.

Szerző: Tucsni László, Corvinus Kommunikáció

Vágólapra másolva
X
×
GEN.:2024.05.23. - 15:31:30