Ugrás a fő tartalomra
Vissza a főoldalra

Kutatói sztorik: Játékelmélettel fejti meg, milyen az igazságos csődeljárás

2022-09-02 08:00:00

Szeptembertől minden héten bemutatunk egy-egy kiváló corvinusos kutatót, aki a közelmúltban kapott elismerést a munkájáért. Ezúttal Csóka Pétert, a Pénzügyi Intézet egyetemi tanárát lehet közelebbről is megismerni. Ő egyebek mellett azt kutatja, hogyan lehet játékelméleti módszerekkel modellezni a pénzpiaci helyzeteket.

Kapcsolódó hírek

Kapcsolódó események

Csóka Péter egyetemi évei alatt találkozott először a játékelmélet alapjaival. Befektetéselemző és kockázatkezelő szakra járt a Corvinus jogelődjére, a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetemre, és már a rendes képzése alatt is hallgatott olyan órákat Forgó Ferenctől és Solymosi Tamástól, ahol játékelméletről volt szó. „Vizsgáltuk, milyen döntéshozatal vezet sikerre kő-papír-ollóban, pókerben vagy vállalatok között versenyben, és azt is, hogyan lehet igazságosan felosztani például költségeket” – mondta Péter. A kutató alaposabban 2002-2003 környékén kezdett foglalkozni a témával, amikor szakdolgozati témavezetője, Király Júlia adott a kezébe egy kooperatív játékelméletről szóló cikket.

„A cikk arról szólt, hogyan lehet egy vállalatnál igazságosan felosztani a portfólió kezelők által vállalt kockázatokat. A tanulmány rengeteg klasszikus kooperatív játékelméletre vonatkozó fogalommal volt tele, de arról is szólt, hogyan kapcsolódik össze a pénzügy és a játékelmélet, és ez nagyon megfogott. Annyira, hogy később ez lett a doktori kutatási témám is” – mondta a kezdetekről Péter.

Hollandia, PhD és játékelmélet

A doktori tanulmányait a Corvinus jogelődjén kezdte el. „Egy év után épp Solymosi Tamással találkoztam az egyetemi menzán, aki akkor játékelméleti kutatási szemináriumokat szervezett, majd megkérdezte, nem tudok-e valakit ajánlani, aki szeretné Hollandiában végezni a doktori iskolát. Mondtam, dehogynem. Magamat.” Így 2004 és 2008 között Maastrichtban végezte a doktori iskolát, témavezetői Kóczy Á. László és Jean-Jacques Herings lettek. Egyedül a doktori témájával kapcsolatos kutatásából 4 közös nemzetközi cikk készült. Az egyikben társszerzőjük lett Pintér Miklós is, akivel Péter további tanulmányokat írt, bekapcsolva PhD- és mesterszakos hallgatókat is.

Péter egyik fő kutatási irányaként gyakorlatban előforduló pénzpiaci helyzeteket elemez játékelméleti módszerek segítségével. A 2019-ben megjelent Liability games (Tartozáselengedési játékok) című tanulmányában azt a helyzetet vizsgálta, mi történik egy olyan csődeljárás alatt álló céggel, amely több pénzzel tartozik, mint amennyi forrás van a számláján. „Ilyenkor a kooperatív játékelméletben mindig az a kérdés, hogyan lehet igazságosan elosztani a javakat, vagyis melyik adósnak mennyi pénz jár. A kézenfekvő válasz az, hogy arányosan, de vannak más lehetőségek is, és ezeket modelleken keresztül vizsgáljuk. Az egyik érdekesség ebben, hogy az adóst is aktív szereplőnek tekintjük, aki ugyanúgy alkudozik, mint a tartozás behajtását követelő többi szereplő. Miközben utóbbiak összefoghatnak egymással, és követelhetik közösen a járandóságukat, addig az adós ajánlatokat, akár ultimátumokat is tehet azzal, hogy a tartozás felét fizeti ki, vagy részletekben törleszti adósságát” – magyarázta Csóka Péter, majd hozzátette, hogy a modelljük szerint, ha jól alkudozik az adós, akár a csődhelyzetet is elkerülheti.

Szobatársból szerzőtárs

A maastrichti időszak számos fontos ismeretséget hozott Péternek, egy ponton még a Nobel-díjas John Forbes Nash professzorral is találkozott, akinek az életéről az Egy csodálatos elme című film készült. „Szoktam mutatni a diákoknak, ahogy a 2012-es isztambuli játékelméleti világkongresszuson épp egy tonhalas szendvicset adok át neki”. Hozzátette azt is, hogy a négyévente tartott világkongresszust 2021-ben Budapesten rendezték meg Kóczy Á. László főszervezésével, jelezve a hazai játékelmélet erős nemzetközi beágyazottságát. 

Egy másik maastrichti ismeretségéből meghatározó munkakapcsolat született, ugyanis fél évig egy irodában dolgozott Burak Cannal. Rajta keresztül egy másik kutatási irányt is megismert, jó példa erre a 2014-ben elkezdett és 2021-ben megjelent közös publikációjuk az Economic Theory folyóiratban, How to choose a fair delegation? (Hogyan válasszunk igazságos delegációkat?) címmel. A tanulmány azzal foglalkozott, hogyan lehet igazságosan képviselni a véleményeket például parlamentben, bizottságokban vagy békekonferencián. Igazságosság alatt négy természetes követelményt értenek, az egyik például az, hogy a delegáltakat küldő „szavazóknak” ne érje meg a véleményük eltorzítása. A fő kérdés az, hogy a kis arányú véleményekből mennyit lehet kihagyni egy ilyen igazságos bizottságból. „A modellünk szerint, ha két fős bizottságot küldünk, akkor legalább a szavazók 75 százalékát kell reprezentálnia a küldöttségnek, és ahogy nő a bizottság létszáma, úgy nő annak az aránya, hogy mekkora részét kell lefednie az érintetteknek” – mondta a közös kutatásukról Csóka Péter. 

Népszerű témát választani érdemes, de nem elég

Jean-Jacques Heringsszel kifejezetten sikeres az együttműködése, hiszen két olyan közös cikkük is készült, amelyek a Financial Times által top50-be rangsorolt folyóiratban, a Management Science-ben jelentek meg. A 2018-ban megjelent Decentralized clearing in financial networks (Decentralizált klíring pénzügyi hálózatokban) című írása a legidézettebb cikkük lett, ebben olyan aktuális témákat is vizsgáltak, mint a blokkláncok, vagy a körbetartozásokon keresztül a hálózatkutatás.

Arra a kérdésre, hogy ezt a cikküket vajon a népszerű témák miatt jelentette meg a folyóirat, azt mondta, hogy a szerkesztési elvekben ez ennél sokkal kisebb arányban jelenik meg:

„Ez legfeljebb 5 százalékot ad hozzá a kiválasztási folyamat során. Sokkal fontosabb a megközelítés és a kutatásból levont következtetés” – mondta a kutató.

Ezzel együtt Péter szerint a cikk magas idézettsége is mutatja, hogy sokan felkapták a fejüket a témára, hiszen egy Management Science-ben megjelenő, blokkláncokkal foglalkozó cikkre odafigyel a szakma. 

Kinek való ez a pálya?

Csóka Péter szereti azt a fajta szabadságot, amelyet az akadémiai pálya nyújt, hiszen az őt érdeklő témákkal foglalkozhat, valamint folyamatosan kielégítheti a kíváncsiságát. „A hallgatók inspirálása és mentorálása vagy egy-egy vállalati tanácsadás és a kutatás oda-vissza jó hatással van egymásra” – foglalta össze, milyen változatos feladatokkal foglalkozik az egyetemen. A kutatási idő szabadságát is pozitívumként említi, de rögtön hozzáteszi, hogy ezzel tudatosan kell bánni, hiszen könnyen a magánélet rovására mehet, ha az ember túl sok időt tölt cikkek olvasásával, bírálatával, átírásával, konferenciák szervezésével és bizottsági munkákkal.

Szintén az előnyök közé sorolja a szakmai kapcsolatok építésének lehetőségét, elsősorban konferenciákon: „Ilyenkor lehet utazni, tájékozódni mások kutatási témáiról, új ismeretségeket kötni, amiből később akár közös publikáció is születhet”.

Ha kutatói pályához szükséges tulajdonságot kell említeni, a kitartást emeli ki: „A tudományos cikkek elfogadtatása hosszú folyamat, sok türelem és önbizalom szükséges hozzá, hogy elhiggyük, idővel tényleg beérnek az általunk kutatott témák”.

Szerző: Tucsni László, Corvinus Kommunikáció

Vágólapra másolva
X
×
GEN.:2024.05.25. - 13:30:16