Search
Budapesti Corvinus Egyetem ×
Akadálymentesített nézet
Vissza a hírekhez

Kutatói sztorik: Igazságosabban is lehetne vívni a tizenegyespárbajokat

2022-11-18 08:00:00

Szeptembertől minden héten bemutatunk egy-egy kiváló corvinusos kutatót, aki a közelmúltban kapott elismerést a munkájáért. Ezúttal Csató Lászlót mutatjuk be, aki matematikai és statisztikai modellekkel elemez sporttal kapcsolatos témákat, és olyan összefüggéseket talál, mint csak kevesen az egész világon.

Kapcsolódó hírek

Kapcsolódó események

Csató László kutatói pályafutásának jelentős része a sport körül forog. 2021-ben megnyerte a Corvinus Kutatási Kiválóság nagydíját, miután rengeteg tanulmányt írt sporttal kapcsolatos témákban. Olyannyira ismert kutató lett, hogy a Forbes őt kérdezte meg a labdarúgó Bajnokok Ligája döntő előtt arról, hogyan lehet az esélyeket matematikai modellel megjósolni.

Mégis azt mondja, nem követi a sporteseményeket, nem a kimagasló egyéni teljesítmények, sokkal inkább az adatok és az ebből kiinduló kutatási lehetőségek érdeklik: „Nem nevezném magam szurkolónak. Meccseket például egyáltalán nem nézek, de az eredményeket valamennyire követem. A sporteseményeken túl engem inkább a szabályok, azok változásai és az ezekből fakadó ritka helyzetek érdekelnek” – beszél a sporttal való kapcsolatáról.

Corvinus, PhD, SZTAKI

„A legmatekosabb nem matematikus szakra akartam járni” – mondja László a kezdetekről, 2006-ban ezért jelentkezett a Gazdaságelemzés alapszakra. A mesterképzést is ennek az „utódszakján” végezte, majd 2011-ben kezdte el a doktori iskolát operációkutatás, páros összehasonlítások témakörben. Miután 2015-ben megszerezte a PhD-t, a Corvinuson tanított, de egy évvel később egyedüli közgazdászként elnyerte a Magyar Tudományos Akadémia Prémium posztdoktori ösztöndíját, és a SZTAKI-ban kezdett kutatni. 2019-ben ismét elnyerte ugyanezt az ösztöndíjat három évre.

Jelenleg is a SZTAKI-ban és a Corvinuson dolgozik. Gyakran publikál egyedüli szerzőként tanulmányokat, ami némileg ritka a mostani tudományos közegben, ő mégis hatékonynak érzi magát egyedül: „Több kollégától is hallom, hogy nem tud a kutatásával haladni, mert a társszerzője még nem fejezte be a rá eső részt. Ilyenkor akár hónapokra megakad a munka”.

Sporttal kapcsolatos kutatási témára először 2017 őszén talált rá, ekkor zajlottak a 2018-as labdarúgó-világbajnokság európai selejtezői. A selejtezőcsoportok akkori állását böngészve azzal szembesült, hogy a pótselejtezőre hajtó csapatok közül néhánynak jobban megérheti döntetlent játszani a továbbjutás érdekében, mint győzni. Ekkor jött rá, hogy a sporttal kapcsolatos szabályokat érdemes matematikai modellek segítségével elemezni.

Igazságos tizenegyespárbaj

Egyik legutóbbi kutatásában azzal foglalkozott, hogy a labdarúgásban hogyan lehetne igazságosabban megrendezni a nagy tornák egyenes kieséses szakaszában alkalmazott büntetőpárbajokat. A párbaj érmefeldobással kezdődik, ahol a győztes csapat választhat, melyik kapura rúgják a büntetőket vagy ki rúghatja elsőként a büntetőket. Az érmefeldobás kulcsfontosságú, hiszen az itt győztes csapat előnybe kerülhet.

„A kutatók között a mai napig vita folyik arról, hogy a jelenlegi szabály igazságos-e. Az elmúlt 15 évben jelentek meg olyan cikkek, ahol kimutatták, hogy az elsőként rúgó csapat majdnem 60 százalékos valószínűséggel megnyeri a párbajt, más tanulmányok viszont arra a következtetésre jutottak, hogy ez nem igaz. Ezzel együtt egy olyan kutatási irány is kialakult, ahol azt vizsgálták, hogyan lehetne igazságosabbá tenni a rendszert.

A mostani szisztémában felváltva rúgják a tizenegyeseket, ez az úgynevezett ABAB rúgási sorrend. Helyette javasolták az ABBA sorrendet, de a Nemzetközi Labdarúgó szövetség (FIFA) egy rövid tesztidőszakot követően elvetette a javaslatot” – magyarázza László a kiindulási problémát.

Kutatásában több algoritmust vizsgáltak meg alapvető igazságossági feltételek alapján. Két csoportra osztották a büntetőpárbajok lebonyolítási formáit. A statikus módszer esetében egy előre meghatározott minta szerint rúgják a tizenegyeseket (pl. ABAB vagy ABBA), a dinamikus módszerek esetében viszont a rúgási sorrendet befolyásolja a büntetők sikeressége. Például az egyik mechanizmus szerint mindig a hátrányban lévő csapat végezheti el a büntetőt.
Egyik következtetésük szerint a dinamikus szabályok ígéretes innovációnak tűnnek, de matematikai modelljük szerint mégsem igazságosabbak a statikus módszereknél, így nem lehet kijelenteni, hogy a dinamikus szabályokra történő váltással igazságosabbá lehetne tenni a büntetőpárbajt.

A tanulmány végén egy másik javaslatot is megfogalmaztak: „Minden párbajban először öt pár rúg büntetőket, ha ennyi tizenegyes után még döntetlen az állás, akkor kezdődik a hirtelen halál, vagyis az győz, aki képes úgy értékesíteni a tizenegyest, hogy az ellenfél kihagyja. A mi javaslatunk szerint a hirtelen halál során cseréljék meg az eredeti rúgási sorrendet, mert ez egyfajta beépített kompenzációként működne” – magyarázza László.

ABAB vagy ABBA?

László szerint más területeken is fel lehet használni a labdarúgópályán kipróbált matematikai modelleket, hiszen itt valójában egy szekvenciális jellegű versenyhelyzetről van szó. „Ez arról szól, a szereplők milyen sorrendben következzenek egymás után ahhoz, hogy egyenlő feltételekhez jussanak. Ugyanez a probléma merül fel például az amerikai elnökjelölti vitáknál. Amikor Hillary Clinton és Donald Trump vitázott, az ABBA módszer szerinti sorrendben válaszoltak a műsorvezető által feltett kérdésekre” – mondja László.

Egy másik kutatása a Forma-1-es csapatok bevételeinek elosztásáról szólt. A jelenlegi rendszerben ugyanis a legtöbb pontot szerző csapatok jutnak a legtöbb bevételhez. Ez az eljárás viszont újratermeli a csapatok között meglevő anyagi különbségeket, hiszen jellemzően a gazdaságilag erős csapatok nyerik a futamokat, és az eredményért járó bevételből is ők részesülnek nagyobb arányban.

„A mi módszerünk a jelenleginél igazságosabban díjazza a csapatok teljesítményét. Páros összehasonlításokon alapul, ahol a csapatok teljesítményét az egymáshoz viszonyított helyezéseik alapján vizsgáljuk. Tehát a csapatok nem a versenyen elért helyezés alapján kapnak pontokat, inkább az alapján, kik előtt végeztek” – magyarázza a Petróczy Dóra Grétával, PhD-hallgatójával közös szabályjavaslatukat László, amely 2021-ben jelent meg az International Journal of General Systems című folyóiratban.

„Kutatóként nagyon örülünk annak, amikor módosítják a szabályokat” – mondja László, majd hozzáteszi, 2024-től változik a labdarúgó Bajnokok Ligája lebonyolítási rendszere, neki pedig már most van ötlete arra, miért érdemes foglalkoznia ezzel a reformmal.

Egyelőre még nem fordult elő, hogy konkrét szabálymódosítás kidolgozására kérték volna fel valamelyik szervezettől, pedig több ötlete is lenne. Egy folyamatban levő kutatásuk szintén egy ilyen javaslatról szól: a labdarúgó Bajnokok Ligája csoportkörében vizsgálják, hogyan lehetne a meccsek sorrendjének megválasztásával elérni, hogy minél később dőljön el a továbbjutók kiléte. Egy ilyen változtatásnak szerinte a nézők és a szervezők is örülnének, hiszen tovább maradna érdekes a versenysorozat.

Szerző: Tucsni László, Corvinus Kommunikáció

Vágólapra másolva
X
GEN.:2022.12.06. - 17:31:40