Search
Budapesti Corvinus Egyetem ×
Akadálymentesített nézet
Vissza a főoldalra

Kutatói sztorik: Hozzáférünk több százezer ember lokációs adataihoz és kezdhetnénk ezzel valamit

2022-10-28 09:14:21

Szeptembertől minden héten bemutatunk egy-egy kiváló corvinusos kutatót, aki a közelmúltban kapott elismerést a munkájáért. Juhász Sándor sok százezer felhasználó mobiltelefonos és geolokációs adatait vizsgálja, hamarosan pedig egy korábbi harvardi professzor kutatócsoportjához csatlakozik Bécsben.

Kapcsolódó hírek

Kapcsolódó események

„Az alapszak befejezése után szerettem volna a Corvinuson végezni a mesterszakot, de egy ponttal lemaradtam a felvételiről. Örülök neki, hogy azóta itt kutathatok, sőt, hogy még a Corvinus Kutatási Kiválóság díjat is megkaptam” – mesél az interjú elején Juhász Sándor a Corvinusszal való kapcsolatáról, majd hozzáteszi, hogy számára minden Szegeden egy nem mindennapi szemináriumon kezdődött, ahol csütörtök reggelente ezoterikus teázás közben beszélgettek kutatásról és módszertanokról.
„Regionális és környezeti gazdaságtan szakra jártam, ahol sokat foglalkoztunk a különböző régiók versenyképességével. A szak egyik vezető oktatója Lengyel Imre volt, akinél azzal a feltétellel lehetett szakdolgozatot írni, ha a témából TDK-dolgozatot, illetve publikációt is készít az ember. Ültünk, teáztunk és megbeszéltük, ki mennyit haladt a témájával” – mesél Sándor a kezdetekről és a rendhagyó szakszemináriumról.

A Petőfi Nyomda nem vész el, csak átalakul
Sándor témája a szülővárosában, Kecskeméten található nyomdákhoz kapcsolódott. Iparági koncentrációkkal foglalkozott, és annak járt utána, hogy van-e szakmai tudáscserén alapuló hálózat a 30 helyi nyomda között. „Meglepő volt, hogy egy 100 ezres városban ennyi nyomda működött, ezért összeállítottam egy kérdőívet, és egyenként felkerestem személyesen az összes céget. Azt gondoltam, nem lesznek készségesek a válaszadással, de miután látták, hogy a listámon szerepel az összes versenytársuk, rögtön érdeklődők lettek” – mondta Sándor arról, hogyan kezdődött az első terepmunkája.

A beszélgetésekből kiderült, hogy a nyomdaipari koncentráció és a sűrű szakmai hálózat főként a 90-es években a Petőfi Nyomdából kilépő és önálló cégeket alapító vállalkozóknak köszönhető, valamint annak, hogy földrajzilag is egymáshoz közel, akár ugyanazon az ipartelepen nyitottak nyomdát. „Rengeteg személyes kapcsolat van, ennek köszönhetően pedig valóban működik tudásmegosztás a régióban. Szakdolgozatot és TDK-t is írtam a témából, sőt, három évvel később a doktori iskolás éveim alatt megismételtük a kutatást, így modellezni tudtuk, hogy milyen szabályok mentén és hogyan alakult át a hálózat ennyi idő alatt. Ebből a témából készült el az első komolyabb publikációm”.

A 2018-ban megjelent tanulmány Sándor legtöbbször hivatkozott cikke azóta is, szerinte pont jókor sikerült betalálni a tudáshálózatokról szóló diskurzusba, ezeknek az időbeli változásáról pedig akkoriban még alig jelentek meg tanulmányok. Ezután témavezetőjével, Lengyel Balázzsal egyetértettek abban, hogy érdemes lenne nagyobb minták felé fordulni, a magyar filmtörténet alkotói hálózatainak vizsgálata pedig érdekes kihívásnak tűnt.


Filmes brókerek
A Magyar Filmarchívum honlapján elérhető az 1911 és 2010 között moziban bemutatott összes magyar film alkotóinak listája. Sándor saját maga készített ebből adatbázist és hálózatokat, ezek adták a későbbi modellek alapját. „A filmszakmában elért siker és a hálózatban elfoglalt pozíció kapcsolatát szerettük volna megvizsgálni közelebbről, ezért olyan alkotókat kerestünk, akik a Magyar Filmszemlén győztes alkotásokban közreműködtek. Az általuk elfoglalt pozícióból az derült ki, hogy a sikeres alkotónak egyszerre kell a szakma centrumában elhelyezkednie, szakmai kapcsolódásokat létrehoznia a tapasztalt alkotókkal, de a periférián lévő alkotókkal úgynevezett brókerként összekötő kapcsolatot is kell ápolnia, hogy képes legyen a megszokottól eltérő ötletekkel és új emberekkel más színt hozni a munkáiba a korábbiakhoz képest”.

Sándorék modelljei azonosítottak olyan szereplőket, mint Hajdu Szabolcs rendező vagy Pataki Ágnes producer, akiknek a hálózatban elfoglalt helye jól mutatja a filmszemlés sikereiket.


Hálózatoktól a telefonos adatokig
Sándor karrierje a Corvinuson a korábbi doktori témavezetője, Lengyel Balázs által vezetett NETI Labben kezdődött, ahová kutatóként került. Nagy szerencséjének tartja, hogy itt egy irodába került a fizikus PhD-vel rendelkező Bokányi Eszterrel, mert jelentős programozói tudást sajátított el a közös munka során:

„Már az első napon mondtam neki, hogy mindent meg akarok tőle tanulni! Eszter erre csak annyit mondott, hogy akkor mától kezdve csak a Linux terminálon keresztül kommunikálhatok a számítógépemmel.”

Sok százezer ember Twitteren keresztül megosztott geolokált üzenetei alapján képesek voltak vizsgálni azt, hogy milyen összefüggést lehet kimutatni az egyének mobilitása és a Twitter-ismerőseikből álló hálózat mintázatai között. A kutatásuk az Egyesült Államok 50 legnagyobb városának felhasználóin keresztül szemlélteti, hogy a messzebbre ingázó felhasználók jövedelmi és strukturális szempontból diverzebb kapcsolatrendszerrel rendelkeznek. „Minél messzebbre mész a lakóhelyedtől, annál nagyobb az esélye, hogy azok, akikkel az ingázásod során találkozol, nem ismerik a közvetlen környezetedben élőket. Tehát több emberrel és különböző új nézőpontokkal ismerkedsz meg azokhoz képest, akik csak az otthonuk szűk vonzáskörzetben élik az életüket.”

Ugyanebből az adathalmazból megjelenés alatt van egy másik cikkük különböző vagyoni helyzetű felhasználók kapcsolati hálójának elemzéséről. A tanulmányuk illusztrálja, hogy az amerikai városok döntő többségében a szerényebb anyagi helyzetben lévők lakóhelyük környékére korlátozódó, zárt, támogató kapcsolatrendszerrel, szociális tőkével bírnak. Ehhez képest a tehetősebb környékeken élők kapcsolatrendszere nyitottabb és földrajzilag is kevésbé koncentrált.

Sándor 2022-ben Early – Mid Career Researches kategóriában megkapta a Corvinus Kutatási Kiválóság díjat az elmúlt években nyújtott publikációs teljesítményéért.

Irány: Bécs
Következő időszakban szeretné tovább folytatni a mobiltelefonokból származó lokációs adatok elemzését, illetve szeretné tovább bővíteni nemzetközi kapcsolatrendszerét. „A PhD-program második hetében Utrechtben jártam egy gazdaságföldrajzi workshopon, ahol nagynevű professzorok és Európa legjobb doktori iskoláinak hallgatói adtak elő. Itt nagyon korán, első kézből tapasztaltam meg, hogy a tudományterület élvonala milyen magas színvonalat képvisel, és innentől kezdve én is ide helyeztem a mércét magamnak” – mondja Sándor.

2022-ben elnyerte az Európai Unió által alapított Marie Skłodowska-Curie posztdoktori mobilitást segítő ösztöndíjat. Ennek köszönhetően ősztől két évig a bécsi Complexity Science Hub munkatársaként a Harvadról érkezett kutató, Frank Neffke kutatócsoportjában kezd dolgozni.

A Corvinusnak nagyon hálás az utóbbi években biztosított kutatói szabadságért:

„Meghatározó volt számomra az elmúlt néhány év, hiszen remek kollégákkal dolgozhattam együtt és elmélyülhettem számomra érdekes témákban. Szeretném vinni az egyetem jó hírét külföldre is”.


Szerző: Tucsni László, Corvinus Kommunikáció

Vágólapra másolva
X
×
GEN.:2023.02.08. - 01:35:26