Search
Budapesti Corvinus Egyetem ×
Akadálymentesített nézet
Vissza a főoldalra

Kutatói sztorik: Amikor az El Camino segít megtalálni a kutatói pályát

2022-09-30 08:00:00

Szeptembertől minden héten bemutatunk egy-egy kiváló corvinusos kutatót, aki a közelmúltban kapott elismerést a munkájáért. Ezúttal Sziklai Balázst mutatjuk be, aki tanulmányozott már politikatudományi helyzeteket, sportversenyek lebonyolítási szabályrendszerét és energiagazdasági kérdéseket is. Piackutatóként kezdte, matematikusként folytatta, de újabb kanyart nem tervez a karrierjében.

Kapcsolódó hírek

Kapcsolódó események

Sziklai Balázsnak 26 évesen stabil állása volt egy piackutató cégnél, ahol jó közegben, barátságos kollégák között dolgozhatott piaci fizetésért. Mégsem volt elégedett. „Már az állásinterjún mondtam a leendő főnökeimnek, hogy én még szeretnék visszamenni egyetemre egy másik szakra, mert 30 éves kor után már csak hülyül az ember. Amikor ezt kimondtam, akkor jöttem rá, hogy rajtam kívül csak 30-on felüli emberek ülnek a szobában. Nevettek, és azt mondták: ez az őszinte srác kell nekünk. Megkaptam az állást”. 

Eltelt két év, és Balázst valami nem hagyta nyugodni: végigjárta a Santiago de Compostelába vezető El Caminót. „Válaszokat akartam, de miután hazajöttem, kicsit letört lettem, mert nem jöttek le az angyalok az égből, senki sem adta oda nekem az élet nagy megoldását” – meséli Balázs, de csak később eszmélt rá, hogy az útkeresés nem volt hiábavaló.  

Az út hatására döntötte el később, hogy jelentkezik az ELTE alkalmazott matematika alapszakára. Az első néhány hét után rögtön tudta, hogy jól döntött, mert lenyűgözték az őt ért intellektuális hatások. „Na, akkor jöttek le az égből az angyalok” – mondja utólag. 

Később felvételizett a CEU-ra Alkalmazott matematika MSc-re, ami két okból volt számára fontos. Az ELTE és a Rényi Intézet legkiválóbb oktatói tanították, valamint ösztöndíjat is kapott, ezért felmondhatott a piackutató cégnél, így teljes egészében az akadémiai pályájára összpontosíthatott.  

2010-ben kezdte meg a doktori tanulmányait az ELTE-n. Ezzel egyidőben állást kapott a Közgazdaságtudományi Intézet Játékelméleti kutatócsoportjában. Főállása továbbra is ez, miközben 2015-től a Corvinuson is oktat. Kutatásában főként stratégiai és döntési szituációkat vizsgál, ahol a szereplők versenyeznek vagy kooperálnak egymással. A játékelmélet egyszerre vizsgálja a döntési helyzet egyensúlyát, igazságosságát és az egyes szereplők motivációit és ösztönzőit. 

Utánpótlás vívóversenyből Q1-es publikáció 

Balázs nagyon szeret a valódi életből inspirációt gyűjteni, ténylegesen előforduló helyzeteket megvizsgálni közelebbről. Azt korábban mégsem gondolta volna, hogy egyik publikációját egy utánpótlás vívóverseny ihleti majd. 

Az unokahúgom nagyon ígéretes vívó a korosztályában, de az egyik versenyen csak a 12. helyen végzett. Ezzel önmagában nem lenne probléma, de kilenc mérkőzéséből hetet megnyert, a verseny győztese pedig pontosan ugyanebben az arányban nyerte a meccseit a tornán. Egyszerre voltam felháborodva és éreztem meg, hogy itt lenne mit kutatni

mesél arról Balázs, hogyan kezdődött egyik projektje. 

Két kollégájával, Csató Lászlóval és Bíró Péterrel közösen hatékonyság szempontjából vizsgálták meg az egyes tornák lebonyolítási szabályait. A hatékonyság ebből a szempontból azt fedte, hogy melyik tornaformátum tudja visszaadni versenyzők valós, ámde rejtett erősorrendjét. Ebből kiderült, hogy az unokahúga versenyének lebonyolítása a kevésbé hatékony versenyek közé tartozott. A leghatékonyabb rendszer a svájci lebonyolítású torna lett, amelynek alapelve, hogy minden fordulóban az előző körben azonos vagy hasonló teljesítményt elért versenyzők kerülnek szembe egymással. 

Az aranyérmet nem szereztük meg neki, de legalább értettük, miért ment félre a verseny. Legközelebb egy ilyen lebonyolítású verseny előtt meg lehet mutatni a szervezőknek, milyen hibát követnek el az alkalmazásával

beszél a kutatás lehetséges hasznosításáról Sziklai Balázs. 

Kutatás a gázvezetékek mélyére 

Balázst nagyon izgatja, hogyan lehet különböző területeken hasznosítani a játékelmélettel kapcsolatos számításokat, ezért nagyon változó, milyen témákat kutat. Egyik legemlékezetesebb tanulmányát például energiagazdaságtan témában jegyezte. 

Az Északi Áramlat 2 egy Oroszországot Németországgal összekötő földgázvezeték, amely 11 milliárd euróba került. Hiába épült meg: az Ukrajna elleni offenzíva miatt Oroszország ellen életbe léptetett gazdasági szankciók hatására nem helyezték üzembe. A beruházás lényege, hogy Európa legnagyobb földgázbeszállítóját kötötte volna össze a legnagyobb fogyasztójával. Ennek pedig nemcsak regionálisan és az Európai Unióban, hanem geopolitikai szinten is lett volna hatása. 

A heves politikai csatározások és a végeláthatatlan érvek és ellenérvek között nagyon nehéz volt eligazodni, ezért a Magyar Energetikai- és Közmű-szabályozási Hivatal azzal kereste meg a Közgazdaságtudományi Intézet Játékelméleti Kutatócsoportját, hogy vizsgálják meg, milyen hatása lenne a projektnek Magyarország gázellátására.  

Balázs szerzőtársaival, Kóczy Á. Lászlóval és Csercsik Dáviddal ezt a helyzetet is játékelméleti szemüvegen keresztül értelmezte, ennek megfelelően a lineáris programozást kooperatív játékelméleti módszertannal kiegészítve vizsgálták az egyes szereplők alkupozíciójának változását. 

A kutatás során felállították az európai földgázellátási hálózat modelljét, ahol bemeneti pontként kezelték a gázellátó országokat (pl. Oroszország, Norvégia, Algéria stb.), a többi országot pedig felvevőhelyként. A vezetékek szállítási kapacitása és a földgáz becsült eladási ára szintén a modell részét képezte. Megnézték, mi történik, ha a hálózathoz hozzáadnak még egy vezetéket: az Északi Áramlat 2-t. Ebből a hálózatelméleti és operációkutatási modellből indult ki a számítás, ami a játékelméleti módszertan bemenetét képezte. 

A hálózatban szereplő országokra vonatkozóan a játékelméletben gyakran használt Shapley-érték segítségével kiszámolták az egyes országok alkupozícióját. 

A modelljük eredménye szerint az olyan kelet-európai országokat, mint Ukrajna, Magyarország vagy Szlovákia két okból is kellemetlenül érintené a vezeték használata. Jelentős tranzitbevételtől esnének el, valamint javítaná az oroszok alkupozícióját, ami a gáz árának emelkedését vonná maga után a régióban. 

Tanulásban nincs megállás 

A téma aktualitása és a nehezen érthető, összetett folyamatok miatt az Északi Áramlat 2-vel foglalkozó tanulmányuk sűrűn hivatkozott cikk lett. Balázs még a cikk akadémiai sikerénél is büszkébb arra, hogy a kutatás predikcióit a való élet újra és újra visszaigazolta:

A szerzőtársaimmal sokszor viccelődünk azon, hogy ha annyi százasunk lenne, ahányszor igaza lett a cikkünknek, akkor egyikünknek sem lennének anyagi problémái. 

Balázs szerint, ha valamilyen pozitívumot ki kell emelni a kutatópályával kapcsolatban, akkor az örökös tanulás lenne az egyik, hiszen a világban zajló események újabb és újabb témákat adnak az akadémikusok számára. Egy másik fontos tanulsága, hogy miért éri meg sokáig keresni (akár egy El Caminón) az ember hivatását:

Ha negyven évig olyasmit csinál az ember, amit nem szeret vagy un, akkor abba a legjobb esetben is belefásul. Érdemes önmagunk megismerésébe időt és energiát fektetni, mert az se baj, ha az ember szereti azt, amivel a Földön töltött idejének egyharmadát tölti. 

Szerző: Tucsni László, Corvinus Kommunikáció

Vágólapra másolva
X
GEN.:2022.12.05. - 17:28:16