Ugrás a fő tartalomra
Vissza a főoldalra

Kultúraváltás és közös szókészlet kialakítása a cél a Teaching Excellence programmal

2022-10-17 14:53:47

Októbertől vette kezdetét a Teaching Excellence pilótaprogramja 150 oktató részvételével. Az idei félév célja az értékelési folyamat finomhangolása, ennek lépéseiről, az oktatók hangjának bevonásáról, óralátogatási szempontokról és hasznos nemzetközi példákról beszélgettünk Vas Réka oktatási rektorhelyettessel és Greskovits Györggyel, a Milestone Intézet társalapítójával, kutatási és fejlesztési részlegének főmunkatársával.

Kapcsolódó hírek

Kapcsolódó események

Miért hozza létre a Corvinus a Teaching Excellence programot?

Vas Réka: Régóta érleljük egy ilyen program koncepcióját, mert a Corvinus Kutatási Kiválósághoz hasonlóan az oktatói kiválóságot is szeretnénk díjazni az egyetemen. Kultúraváltás a célunk a programmal: azonosítani szeretnénk a kiváló oktatói gyakorlatokat, kialakítani róla közös szókészletet, közös tudást. Meggyőződésünk, hogy rengeteg innováció történik az oktatóink részéről, amiről nincs tudomásunk összegyetemi szinten. Azt szeretnénk, ha a jó megoldások láthatóvá válnának, és közösen tanulnánk belőlük.

Miben segít a Milestone Intézet?

Greskovits György: Mi külsős tanácsadóként veszünk részt a projektben, a feladatunk pedig több összetevőből áll. Már több projektben együtt dolgoztunk a Mckinsey Digitallal a Corvinus digitális fejlesztésein. Mi kutatással és koncepcióalkotással, ők pedig a digitális felület fejlesztésével foglalkoznak. A Teaching Excellence projektben is ugyanígy volt, hiszen egy minél kevesebb adminisztrációval járó felület létrehozása a cél.

Ezen kívül a már említett kultúraváltás zökkenőmentes folyamatán dolgoztunk. Nemzetközi példákat vizsgáltunk és feltérképeztük a projektben érintett oktatók elvárásait és preferenciáit, segítettük beépíteni meglátásaikat a készülő koncepcióba, hogy az értékelési folyamatot valóban magukénak érezzék. Már most látjuk, hogy ez egy folyamatos munka lesz a továbbiakban is. Szeretnénk minél több visszajelzést begyűjteni a most következő időszakban, hogy a felhasznált tapasztalatokkal továbbfejlesszük a folyamatot.

Hogyan zajlik majd az őszi pilótaprogram és mi ennek a célja?

Vas Réka: Egy ilyen értékelés bevezetése forradalomként nem működhet, ezért azt szeretnénk, hogy inkább többlépcsős folyamat legyen. A tavaszi félévben már tartottunk egy pilótaprogramot, amikor az általunk meghatározott szempontok értékelését próbáltuk ki éles környezetben. Az őszi félévben egy reprezentatív mintával, 150 oktató részvételével próbáljuk ki a rendszert, arra pedig külön figyeltünk, hogy az életpálya minden szegmense érintett legyen benne.

Milyen szempontok alapján értékel a Teaching Excellence rendszer?

Greskovits György: Az oktatókkal közösen megegyeztünk, hogy fejlesztésközpontú rendszert alakítunk ki. Ehhez összegyűjtöttük a három alapvető kompetenciacsoportot (alapvető elvárások; oktatási kiválóság; szakmai/tudományos kiválóság), amelyeket további kompetenciákra bontottunk, ezeket fogjuk értékelni minden oktató esetében.

Szintén a kollégákkal folytatott beszélgetések eredményeként – és az egyetemen már működő Akadémiai Életpályamodell rendszerének logikáját követve – arra a következtetésre jutottunk, hogy nem az a cél, hogy mindenki minden dimenzióban a legmagasabb elvárásoknak akarjon megfelelni. Fontos, hogy az oktatóknak legyen lehetősége optimalizálni és navigálni a saját karriercéljaiknak és fejlődési tervüknek megfelelően. Arra számítunk, hogy oktatói profiltól függően más-más mintázatok rajzolódnak ki, hiszen nem várhatjuk el egy oktatáshangsúlyos pályán lévő tanársegéd kollégától, hogy ugyanazokat a kompetenciákat teljesíti, mint egy szenior kutatáshangsúlyos pályán lévő professzor. Fontos, hogy tudatosítsuk: mindenkit más tehet kiváló oktatóvá, és szeretnénk, ha ezek közül mindegyik megjelenne a rendszerben.

Milyen forrásokból gyűjtik az értékeléshez szükséges adatokat?

Vas Réka: Fontosnak tartjuk, hogy árnyalt képet adjunk vissza az oktatásról, ezért különböző szempontokból érkező adatokkal dolgozunk. Nem fair egy-egy óralátogatás vagy egy-egy hallgatói értékelés alapján megítélni az oktatókat, ezért arra számítunk, hogy a különböző adatforrások megfelelően kiegészítik és kiegyensúlyozzák egymást.

A hallgatói visszajelzéseket a megújuló hallgatói véleményezéssel, valamint a bevezetésre kerülő Voice alkalmazás segítségével szedjük össze. Minden oktató esetében kétfajta óralátogatást különböztetünk meg. A szakmai óralátogatás esetében az órát látogató kolléga szintén az adott tudományterületen dolgozik, míg módszertani óralátogatás esetében ez nincs így, ilyenkor az oktató felé támasztott alapvető elvárásokat és az általa használt módszereket értékelik, de míg előbbire évente, utóbbira várhatóan három évente egyszer kerül sor oktatónként. A szakfelelősöket, illetve tárgyfelelősöket is bevonják az értékelésbe kérdőívek segítségével, a későbbiekben pedig az alumni, illetve a másod- és harmadéves diákokat is szeretnék bevonni az értékelésbe kérdőívek kitöltésével.

Hogyan zajlik majd az óralátogatás? Milyen szempontokat vizsgálnak?

Greskovits György: Az óralátogatás nagyon tág spektrumot fed le, ennek egyaránt van kvalitatív és kvantitatív része is. Van egy 16 kérdésből álló kérdőív, az értékelő pedig a szempontokat négyes skálán értékeli, de mindenhol lehetőség van szöveggel is kiegészíteni az értékelést. Erre mindenkit bátorítunk, hiszen minél több adatból dolgozhatunk, annál árnyaltabb képet kapunk az oktatóról. Kíváncsiak vagyunk arra, hogy mennyire inspiráló az óra, de az is fontos, mennyire vonja be az órára járó közösség egészét. Ugyanilyen fontos a célazonosság, hiszen minden tárgynak helye van a tananyagban. Az elhangzottak tudományos naprakészségét és a felhasznált módszertanok korszerűségét is szeretnénk értékelni az óralátogatás segítségével.

Vas Réka: Ugyanakkor az óralátogatások esetében is igaz, hogy nagyon különböző nézőpontokat vizsgálunk, mert nem kifejezetten egy oktató archetípusát keressük. A szempontok természetesen mindenki számára elérhetőek lesznek, így az oktatók is látják majd, mit figyel majd az óralátogató.

Hogyan jelenik meg az oktató hangja az értékelésben?

Greskovits György: Az általunk alaposan vizsgált egyetemeken, mint például a London School of Economics vagy a University College London esetében is azzal találkoztunk az interjúkon, hogy az oktatók visszajelzése nagyon fontos eleme a koncepciónak.

Az oktató már azt is kijelölheti, melyik órájára vár óralátogatót. Azt is lehetőségük lesz jelezni, ha az óralátogatásra kisorsolt személlyel összeférhetetlenségi probléma áll fenn, ebben az esetben másik kollégát jelölünk ki melléjük. Az óralátogatás előtt lehetőségük lesz egyeztetni az órát látogató kollégával, megoszthatják a kurzus kontextusát, elmondhatják a csoporttal kapcsolatos benyomásaikat. A találkozó célja az információcsere mellett a bizalom építése is a két kolléga között. Az óralátogatást követően megkapják a róluk készült értékelést, amely mellé a saját megjegyzéseiket is csatolhatják. Szeretnénk, ha az oktatók visszajeleznének minden körülményt, amire nincs befolyásuk, mégis hatással volt a teljesítményükre.

Hogyan összesítik a beérkezett adatokat?

Vas Réka: Az adatgyűjtési szakaszt követően az Oktatási Minőségfejlesztési és Módszertani Központ munkatársa elemzi a beérkező adatokat, az ő feladata lesz kiszűrni az esetleges ellentmondásokat. Elkészíti az összefoglalót az értékelésről, majd megfogalmazza az oktatási javaslatokat, amelyet az intézetvezető és az oktató beszél meg egymás között, és együtt eldöntik, a felsorolt javaslatok közül melyik illeszkedik az oktató, illetve az intézet céljai közé.

Mi történik, ha nagyon széttartóak az értékelések?

Greskovits György: Minden ilyen körülmény a pontosabb működést segíti elő. Nagyon izgalmas helyzetet jelenthet, ha diszkrepancia van az adatok között, ezeket érdemes kivizsgálni és tanulni belőle. Lehet, hogy kevés hallgató tölti ki a kérdőíveket, lehet, hogy felületesen töltik fel az adatokat. Ezernyi dolog előfordulhat, amelyeket érdemes alaposan megvizsgálni, mert segítségükkel javíthatunk a rendszeren. Pontosan ez az, amitől a CTE sokkal többről szól, mint az oktatók teljesítményét értékelő rendszer. Az oktatói visszajelzéseken keresztül sok olyan körülményre is gyűjtünk adatot, amely elősegítheti, hogy az oktatás körülményei javuljanak és valós dialógus alakuljon ki arról, hogy mitől tud javulni az oktatás minősége az egyetemen. Ebben a munkában mindenkire szükség van, és reméljük, hogy a CTE platformként tud szolgálni ehhez a ‘nagy beszélgetéshez’.

Mikortól indul az éles rendszer és milyen előnyei származnak azoknak az oktatóknak, akik jól szerepelnek ezen?

Vas Réka: A Corvinus Kutatási Kiválóság díjhoz hasonlóan szeretnénk jutalmazni a legkiválóbb oktató kollégákat, de ennek a rendszere még kidolgozás alatt áll, a mostani feladatunk a végleges értékelési rendszer kialakítása. A 2023-as naptári évtől kiterjesztjük a teljes intézményre a programot, de csak 2024-től játszik majd szerepet a kollégák teljesítményértékelésében, miután véglegesítettük a teljes folyamatot.

Vágólapra másolva
X
×
GEN.:2024.05.18. - 04:25:15