Ugrás a fő tartalomra
Vissza a főoldalra

Közösségi bevonással tenné fenntarthatóbbá működését a Corvinus – Interjú Domahidi Ákos kancellárral

2022-10-10 16:09:37

A gazdasági és energiaválság lehetőség is arra, hogy az egyetem a komfortzónából kilépve gondolja újra fenntarthatóságát az energiahatékonyság, a hulladékkezelés és a biodiverzitás területén.

Kapcsolódó hírek

Kapcsolódó események

A pandémia a teljes felsőoktatást rákényszerítette arra, hogy gyors digitalizációs lépéseket tegyen. A digitális megoldások később jó kiegészítővé váltak a jelenléti oktatás mellett is, ami rövid idő alatt tízéves előrelépést jelentett a felsőoktatásban. 

Az újabb krízis, az energiaválság most hasonló módon ösztönözheti a nyitást Domahidi Ákos szerint. “A fenntarthatóság szükségességéről hosszú ideje beszélünk, de a cselekvés eddig visszafogott volt a Corvinuson is. Nehezen mozdulunk ki a komfortzónánkból, az energiaválság viszont kényszerhelyzetet jelent, ami egyben lehetőség is” – mondja a Corvinus kancellárja. 

Az elmúlt időszakban több fenntarthatósági kezdeményezés is elindult. Ilyen volt nyáron a műanyagmentes július kampány és a Corvinus Green projekt is, melyben az egyetemi munkatársak sokféle ötletet felvázoltak az egyetem fenntarthatósága érdekében. Ezek közül négy terület volt igazán hangsúlyos: a szelektív hulladékgyűjtés, a nyomtatás csökkentése, a biodiverzitás növelése és az energiahatékonyság. 

Domahidi Ákos szerint a következő szakasz már a cselekvésről szól. “Sokat beszéltünk és keveset tettünk eddig, ezen viszont az energiaválság hatására most változtathatunk. A következő időszaknak az akciókról kell szólnia”

Direktívák helyett az egyetemi közösség bevonása a cél 

Az új intézkedések alapelve az önkéntesség lesz. “Nem utasításokat és direktívákat szeretnénk adni, hanem bízunk a személyes belátásban, a kollégák bevonásával szeretnénk zöldebbé tenni az egyetemet” – mondja Domahidi Ákos. 

A műanyagpalackok száműzése érdekében hamarosan több helyszínen helyeznek el vízszűrő pontokat, ahol jó minőségű vizet tölthetnek a hallgatók és a munkatársak. A vizespalackok leadását a szervezeti egységek önkéntesen vállalhatják. Csak palackos vízre közel évi hatmillió forintot költ az egyetem, az új rendszertől a műanyagterhelés csökkentése mellett éves szinten egymilliós megtakarítást várnak. 

A hulladéktermelés csökkentése mellett a szelektív gyűjtési rendszert is átdolgozzák. A szervezeti egységek önkéntes alapon leadhatják majd az irodai kukákat, hogy helyette szelektíven gyűjthessék a megmaradó hulladékot. 

A nem kihasznált háztartási eszközök leépítésével az egyetem energiaigényét is csökkentenék. Jelenleg száznál is több hűtőszekrény üzemel az Corvinuson napi 24 órában, változó kihasználtság mellett, ezt a számot a felére csökkentenék. Csak ezzel a projekttel az egyetem éves energiafogyasztásának 2,5 százaléka spórolható meg, ami több tízmilliós kiadáscsökkentést is jelent. 

A szervezeti egységek maguk dönthetnek úgy, hogy a nem használt vagy kevésbé kihasznált eszközeik egy részét leadják, így járulva hozzá a gazdaságosabb működéshez. A cél a megosztáson alapuló modell erősítése az egyetemen közösségi konyhákkal és közösségi eszközökkel, melyek a hatékonyság és a fenntarthatóság mellett a belső együttműködéseket is erősíthetik. 

A biodiverzitás már jóval nehezebb kérdés egy belvárosi egyetem esetén, ahol az infrastruktúra adottságai erősen korlátozzák a lehetőségeket. Az irodai mikrokörnyezet viszont így is fejleszthető: az egyetem több zöld irodai növénnyel szeretné viszonozni a szervezeti egységek önkéntes vállalásait, melyek a levegő tisztítása mellett a mentális jólléthez is hozzájárulhatnak. 

A Corvinus olyan versenyelőnyben van, amit nem pazarolhat el 

Az elszabadult energiaárak szempontjából jó kiindulóhelyzetben van a Corvinus, mivel a nemrég megkötött hosszútávú energetikai szerződések versenyelőnyt jelentenek. Domahidi Ákos szerint viszont “nem tehetjük meg azt, hogy elpazaroljuk ezt az előnyt, erre kell építenünk a fenntarthatósági törekvéseinket is”.  

A fűtési szezon várhatóan október közepén indul, az épületek 20 fokon történő temperálásával, amivel a komfortérzet megtartása mellett tudják csökkenteni az energiafogyasztást. A fűtési szezon kezdetével az E épületben csak a déli kapu lesz nyitva, hogy meggátolják a hűvösebb levegő átáramlását, ezzel is csökkentve az épület fűtésének energiaigényét. Az órarendet is a fűtési lehetőségeknek megfelelően optimalizálják, a szombati órákat a C épületbe és a Sóházba szervezik át, hogy a főépületet a hétvége egészében zárva tarthassák majd. 

A vízfogyasztásra is kiemelten figyelnek, a mosdókban a csapokat új vízporlasztókkal látták el, a víznyomást pedig csökkentették. Az új technológiának köszönhetően érzetre szinte észrevehetetlen változtatással jelentős mennyiségű víz spórolható meg. 

Belső motiváció a közösségen keresztül 

Az egyetem fenntarthatósága személyes célkitűzése is a kancellárnak. “Vezetőként a fenntarthatóság felelősséget is jelent, hiszen olyan pozícióban vagyok, ahol tehetek ennek érdekében. Igyekszem ezt a felelősséget komolyan venni, hiszen az egyetemen sok olyan lépés tehető meg, amivel fenntarthatóbban működhet. Jó érzéssel tölt el, hogy a korábban megfogalmazott célok cselekvést öltenek, mert abban hiszek, hogy a sok apró lépés hozzá fog tenni ahhoz, hogy valóban elinduljon a világ egy fenntarthatóbb jövő útján”

A változás kis léptékben kezdődik. “A spirituális alapú modellek a belső motivációra építenek, a sikert pedig holisztikusan, pénzügyi és nem pénzügyi tényezők alapján mérik” – idézi Domahidi Ákos Zsolnay László nemrég megjelent “A gazdasági spiritualitás innovatív modelljei” című könyvét. A kancellár a fenntarthatósági kérdéskörben is látja ezt a kettős szemléletet. “A cél, hogy az egyetemnek olyan működési modellje legyen, ahol az emberek belső motivációira építünk, a fenntarthatósággal kapcsolatos sikereinket pedig egyaránt mérjük ökonómiai és ökológiai szempontok szerint is.” 

Vágólapra másolva
X
×
GEN.:2024.05.29. - 23:44:43