Ugrás a fő tartalomra
Vissza a főoldalra

Nemzetközi sztárelőadók jönnek a Kornai95 közgazdasági konferenciára

2023-05-10 10:33:56

Kornai János születésének 95. évfordulója alkalmából egyetemközi konferencián tisztelegnek Budapesten a világhírű közgazdász emléke előtt.

Kapcsolódó hírek

Kapcsolódó események




A CEU, a Corvinus és a Harvard egyetemek által szervezett május 15-16-i eseményen több mint harminc előadásban mutatják be, hogyan alkalmazható az életmű a mai komplex problémák megértésében és a megoldások megtalálásában a klímakatasztrófától az internet szerepén át az orosz hadi kiadások hátteréig.  

Kornai János munkásságának szentelt, közös konferenciát szervez jövő hétfőn és kedden Budapesten három olyan intézmény, amelynek erős szellemi és érzelmi kötődése van a politikai közgazdaságtan óriásához: a Közép-európai Egyetem Demokrácia Intézete (CEU Democracy Institute), a Budapesti Corvinus Egyetem és a Harvard Egyetem. A szimpózium célja egyben az is, hogy a közgazdász életműve által befolyásolt tudósok különböző generációinak összefogásával megteremtse egy jövőbeli Kornai János Kutatóintézet alapjait. A szimpóziumot hibrid – online és offline – formában rendezik meg: május 15-én a Corvinuson, május 16-án a Közép-európai Egyetemen. A részletes program és a regisztrációs felület a Corvinus honlapján itt érhető el.     

Az előadók között lesz többek között Eric Maskin, a 2007-es megosztott Nobel-emlékdíj egyik kitüntetettje, Gerard Roland, a Berkeley-i Kaliforniai Egyetem professzora, Chenggang Xu, a Stanford egyetem Kína-szakértője, valamint Karen Eggleston, a Stanford egészségügyi közgazdász professzora is, neves magyar, lengyel, belga, francia és amerikai kutatók mellett. A konferencia résztvevőit hétfőn Takáts Előd, a Corvinus rektora, kedden Bruszt László, a CEU Demokrácia Intézetének társigazgatója köszönti.    

Az eseményen Kornai életművének néhány kiemelkedő pontját elevenítik fel, hogy a résztvevők módszertani útmutatást találjanak a jelen összetett, valós problémáinak kezelésére, és folytassák Kornai szellemi örökségét. Szó lesz Kína további felemelkedésének esélyeiről, az EU helyreállítási alap (RRF) működésének magyarázatáról, a posztszocialista országok máig közös rendszerjellemzőiről, a relációs gazdaság mibenlétéről, Kornai reformer közgazdásztársairól. Számos előadás foglalkozik Kornai puha költségvetési korlát fogalmával, annak kiterjesztésével többek között a nemzetközi monetáris rendszerre, a banki tevékenységekre, az orosz hadi kiadásokra és a sportra. Középpontba kerül a közgazdaságtan GDP-n túli jövőorientáltságának fontossága, Kornai hatása a profitot, mint kívánatos célt megkérdőjelező heterodox közgazdaságtanra, és az internet értelmezése is Kornai egyik koordinációs mechanizmusaként.     

Napirendre kerülnek a globális kapitalizmus olyan kihívásai, mint az elöregedő társadalom, a fizetetlen női háztartási munka, a klímakatasztrófa és a kimerülő természeti erőforrások, az éghajlatváltozás mérséklésére szolgáló állami beruházásoknak a Kornai-munkásságból levezethető megalapozottsága és Kornainak a mai autópiacra vonatkoztatott fenntarthatósági modellje. Téma lesz Kornai hatása a mai morális közgazdaságtanra, az egzisztencializmus hatása Kornaira, valamint Kornai János és Polányi Károly egyaránt holisztikus megközelítésű munkásságának hasonlóságai. A felszólaló kutatók feltárják a szakvezetők és az állam megfelelő mértékű szerepét az egészségügyben, a gazdasági fejlődés hozzájárulását a birodalmak elpusztulásához, a nyugdíjpolitika és az infláció összefüggéseit, valamint a magánadósság-elengedési állami programok észszerűségét is.    

A 95 éve született és 2021-ben elhunyt Kornai János a politikai közgazdaságtan kiemelkedő alakja, a szocialista gazdasági rendszer, a nem-egyensúlyi rendszerek és a posztszocialista átmenet nemzetközileg is kiemelkedő kutatója, a Harvard Egyetem és a Budapesti Corvinus Egyetem professor emeritusa volt. 1980-ban publikálta egyik leghíresebb művét, A hiányt, amelyben a korábbi elméletekkel szembefordulva bemutatta, hogy a hiány nem egyszerűen a hibásan megállapított árak vagy a szakszerűtlen tervezés következménye, hanem a szocialista rendszer belső sajátossága. Bevezette a puha költségvetési korlát fogalmát: eszerint a vállalatok és intézmények úgy léphetnek túl jelentős mértékben és rendszeresen az észszerű pénzügyi korlátokon, hogy mégis elkerülhetik a csődöt, mert a központ kisegíti őket. Az épp harminc éve megjelent összefoglaló művében, A szocialista rendszer – kritikai politikai gazdaságtan kötetben megmutatta a puha költségvetési korlát mögött rejlő gazdasági, társadalmi és politikai szerkezetet.  

Vágólapra másolva
X
×
GEN.:2024.05.26. - 05:56:32