Kor- és kórdokumentum készült a Corvinuson
2022-06-16 09:58:39Maszkne, Szputnyik, víruszsaru, rasztazenekar, győrfipálik, vakcing, elolt. Többek között ezekről a szavakról is „szó esett” 2022. június 14-én a Karanténszótár 2. kiadásának könyvbemutatóján a Három Szerb Kávéházban. A kötet szerzőjével, dr. Veszelszki Ágnes nyelvésszel, a Budapesti Corvinus Egyetem tanszékvezető docensével és Győrfi Pállal, az Országos Mentőszolgálat szóvivőjével Blankó Miklós beszélgetett.
Kapcsolódó hírek
Kapcsolódó események
„A Karanténszótár. Virális tartalom című kötet 2020. júliusi megjelenése után azonnal elkezdtem gondolkodni a folytatáson: a további szógyűjtésen és a kibővített második kiadás megjelentetésén” – nyilatkozta a szerző. A Karanténszótár 2. Kor- és kórdokumentum című munka az első kiadás 400 szócikkéhez képest háromszorosára: több mint 1200 címszavasra bővült.
A szótári alapelvek szempontjából a bővített változat követi az első kiadást. A struktúra (címszó, rövid köznyelvi magyarázat, szótári belső utalások, példamondat) változatlan maradt; a szerző kifejezetten nem szaknyelvi, hanem köznapi, könnyen érthető magyarázatokra törekedett; és a több jelentéssel rendelkező szavak esetén csak a járványhelyzetre vonatkozó jelentést szerepelteti a Karanténszótárban.
A 2019 végén kezdődött világméretű koronavírus-járvánnyal, a karanténnal, az életünk teljes megállításával-lelassításával olyan teljesen újszerű helyzetben találtuk magunkat, hogy nem voltak fogalmaink az új, nyelven kívüli jelenségek megnevezésére. Ez a nyelven kívüli ok indokolhatja az új szóteremtések robbanásszerű megjelenését.
A témakör egészségügyi kapcsolata miatt feltűnő arányban váltak (nagy valószínűség szerint átmenetileg) a köznyelvi szókincs részévé orvostudományi terminusok. A szótár különböző stílusrétegekből, nyelvváltozatokból tartalmaz szókincselemeket: a köznyelvi, szinte szlengszerű, gyakran játékos szavaktól az újságírói-publicisztikai leleményeken át a vírusfertőzés miatt a mindennapi használatba bekerült orvosi szaknyelvi szakkifejezésekig és a hivatali nyelv szókészleti elemeiig.
A járványkezelésben óriási változást hozott a vakcinák kifejlesztése, illetve az oltási akció. Ennek nyomán megjelent a hivatalos szabályokkal és ajánlásokkal szembeforduló „alternatív gyógyászat”: a vírustagadók, a maszkdacolók és az oltásellenesek – sokszor összeesküvés-elméletekbe hajló – nézetrendszere. Ezek a témakörök dominálják az új kiadás szóanyagát.
A hétköznapi kifejezések szójátékos, humoros stílusárnyalata mellett Czikkely Panni grafikus találó rajzai, illetve a címlapon látható Karantündére is oldja a fertőzéstől való félelem és a bezártság feszültségét.
A könyvbemutatón Juhász Judit elnök köszöntője után Blankó Miklós kérdezte a szerzőt és Győrfi Pált, az Országos Mentőszolgálat szóvivőjét a koronavírus-járvány nyelvi-kommunikációs hatásairól. Elhangzott a jól ismert, jellegzetes hanghordozással a „Maradjanak otthon” mondat is, amelynek mémes, továbbfejlesztett változatairól is szó volt a beszélgetésben, de a beszélgetőpartnerek kitértek a különböző érdekes szavak magyarázata mellett a járványkezelés kommunikációs megoldásaira és a mentőszolgálat ismeretterjesztő vállalásaira is. A könyvszerző Veszelszki Ágnes és a kiadó Anyanyelvápolók Szövetsége azzal a nem szokványos reménnyel adta át az olvasóknak a Karanténszótár folytatását, hogy a koronavírus-járvány lecsillapodásával nem lesz szükség (és lehetőség) harmadik kiadásra.