Ugrás a fő tartalomra
Vissza a főoldalra

Kockázatosabb lett-e a világ, vagy csak így érezzük? – biztosítási konferenciát tartottak a Corvinuson

2023-05-19 11:58:00

A szakma élénk érdeklődése mellett rendezték meg a ,,Biztosítási piacról jogászoknak, biztosítási jogról közgazdászoknak” című konferenciát a Corvinuson, amelynek plenáris előadásai és pódiumbeszélgetései egy nagyon komplex piac aktuális kérdéseit járták körül jogi és közgazdasági aspektusból.
Budapesti Corvinus Egyetem

Május 10-én reggel teljesen megtelt a Corvinus előadója a biztosítási piac, illetve a biztosítási jog aktuális kérdéseiről, kihívásairól szóló konferencia megnyitóján. A témát kutatók mellett elsősorban gyakorlati szakemberek (biztosító társaságok első számú vezetői, más vezető beosztású képviselői, illetve kamarai jogtanácsosai, továbbá ügyvédek és könyvvizsgálók, valamint számviteli szakemberek) vettek részt nagy számban az eseményen.  

Lakatos László Péter, a Corvinus Számviteli és Jogi Intézetének vezetője köszöntőjében elmondta, büszke rá, hogy ilyen komplex témájú konferenciának adhat otthont az egyetem: “egy folyamatosan változó környezethez alkalmazkodó, sajátos piacról van szó. És valljuk be, a biztosítási terület nem gyakran tárgya tudományos tanácskozásoknak, pedig egy egyetemnek véleményem szerint feladata, hogy közérdeklődésre számot tartó kérdésekkel is foglalkozzon. Ezért is örülök, hogy meg tudott valósulni ez a gyakorló szakemberek számára is izgalmas esemény.” Kiemelte továbbá azt is, hogy a Corvinuson hosszú évek óta eredményes tanácskozással zárulnak az aktuárius képzésekhez kapcsolódó tudományos konferenciák, szakmai rendezvények. 

Megnyitó beszédében Prof. Dr. Vékás Lajos, az MTA rendes tagja és az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának professzor emeritusa Szemere Bertalan úti naplójából idézett egy részletet és ennek apropóján rövid történelmi perspektívába helyezte a biztosítási piac fejlődését.

Erdős Mihály, a Magyar Biztosítók Szövetségének elnöke a szektort érő kihívásokról beszélt röviden, például a biztosítókat sújtó különadókról, a jelenlegi inflációs környezetről és a klímaváltozás piacot alakító hatásairól. 

A megnyitó beszédeket követő plenáris előadások közgazdasági és jogi nézőpontból járták körbe a szektort érintő kihívásokat. Bod Péter Ákos, a Corvinus professor emeritusa előadásának elején azt a kérdést tette fel a hallgatóságnak: vajon tényleg kockázatosabb lett-e a világ, vagy csak az utóbbi időben többet hallunk kockázatról és a világot sújtó katasztrófákról?  

A közgazdász kutató szerint a huszadik századi modern történelemben ciklikusan ismétlődnek a különböző válságos és prosperáló időszakok, most éppen ismét egy bizonytalanabb időszakot élünk. Ez a tény a biztosítási piac üzletpolitikájára Bod Péter Ákos szerint úgy hat, hogy nagyobb lesz az emberek igénye a kockázatmérséklő pénzügyi termékekre, illetve az egyéni preferenciák nagymértékű szóródása miatt egyre jobban nőhet az ügyfelek igénye a személyre szabott biztosítási termékekre. A bizonytalan környezeti tényezők, például a háború, járványok, magas inflációs környezet pedig magasabb kockázati hatásokat eredményeznek, amelyeket a biztosító társaságoknak porlasztania szükséges. 

Prof. Dr. Kovács Erzsébet, a Corvinus egyetemi tanára a hagyomány és az innováció szerepét járta körül a biztosítási piacon. Emlékeztetett rá, hogy Magyarország az első országok között volt a 19. században, ahol az ipari területeken megjelent a baleset- és betegbiztosítás. Az aktuárius szakértő/ szakközgazdász szak szakfelelőse szerint a biztosítási piac létrejöttétől kezdve mindig is egy nagyon bizonytalan piac volt, csak más típusú problémákkal szembesültek a biztosítótársaságok a 19. században és másokkal szembesülnek most, a 21. században. A jövő kihívásai között említette Kovács Erzsébet az autózással kapcsolatos biztosítási termékek átalakításának szükségességét a flottás, közösségi autózás, illetve az önvezető autók elterjedésével párhuzamosan. A gombamód terjedő okosotthonok pedig az elérhető lakásbiztosítási termékek innovációjára lesznek szerinte sürgető hatással.

Dr. Takáts Péter, az ELTE Állam-és Jogtudományi Karának címzetes egyetemi tanára, illetve a RENOMIA Biztosítási Alkusz Kft. ügyvezető igazgatója a régi és az új, 2014-től hatályos Polgári Törvénykönyv biztosítási termékekre is kiható szabályozási szemléletmódját hasonlította össze plenáris előadásában. Elmondta, hogy bár az új Polgári Törvénykönyv rugalmasabb szabályozási környezetet teremtett, meglátása szerint ezt a változást mégsem követték le a biztosítótársaságok innovatív termékekkel, tehát a jogi környezet változása nem ösztönözte idáig jelentősebb termékfejlesztésre a biztosítókat.

A plenáris előadásokat délután négy pódiumbeszélgetés követte meghívott jogász és közgazdász gyakorlati szakemberekkel és kutatókkal. A beszélgetések a felelősség és felelősségbiztosítás, az egészségnyereség és az egészségbiztosítás, továbbá a szabályozás és megfelelés, valamint az IFRS 17 Biztosítási szerződések standard témáiról szóltak. A résztvevők élénk szakmai érdeklődését és figyelmét a plenáris előadások, majd a pódiumbeszélgetések végén elhangzott kérdések igazolták vissza. 

A konferencia szakmai együttműködő partnerei a Magyar Jogász Egylet Bank- és Értékpapírjogi, valamint Biztosítási Jogi Szakága, a Biztosítás és Kockázat folyóirat és az AIDA Magyar Nemzeti Szekció Biztosítási Jogi Egyesület, valamint a Kártérítési és Biztosítási Jog folyóirat voltak. A konferenciát a KPMG támogatta.

Vágólapra másolva
X
×
GEN.:2024.06.23. - 17:54:38