Ugrás a fő tartalomra
Vissza a főoldalra

„Ki adna nekem állást két év munkatapasztalattal és egy kisgyerekkel?”

2024-03-18 12:29:00

Adókedvezménnyel, nyugdíjbeszámítással vagy más eszközzel érdemes a családokat motiválni, hogy minél fiatalabban vállaljanak több gyereket? – kutatási összefoglalókat hallhattunk a gyerekszülés ösztönzéséről.
Budapesti Corvinus Egyetem

„Az első gyereküket vállaló nők átlagéletkora 30 év fölé emelkedett hazánkban” – szögezte le Kovács Erzsébet egyetemi tanár a Kutatási Hét egyik programján február elején. Németh András Olivér (Közgazdaságtan Intézet, egyetemi adjunktus) előadásában egy Németh Petrával és Tőkés Lászlóval közösen írt tanulmány eredményeit prezentálta, melyben a szerzők azt vizsgálták, milyen tényezők befolyásolják az ún. teljes termékenységi arányszámot (TTA, angolul: total fertility rate – TFR). A kutatás a 27 uniós országra vonatkozik, azon belül is külön hangsúllyal Közép-Kelet-Európa országaira, az adatok az OECD-től, az Eurostattól és a Világbanktól származnak. A szerzők ökonometriai módszerekkel számos tényező hatását vizsgálták a termékenységi rátára, melyek között voltak demográfiai és gazdasági változók is (pl. várható élettartam, időskori függőségi ráta, illetve GDP-növekedési ütem, inflációs ráta, munkanélküliségi ráta, gazdasági bizalmi index). Emellett az elemzésben szerepeltek még munkaerőpiaci tényezők (pl. a részmunkaidős foglalkoztatottak aránya), felsőoktatási, valamint családpolitikai változók (a családtámogatásra fordított közkiadások GDP-aránya, az átlagbért kereső, kétgyermekes családoknak járó adókedvezmények mértéke, illetve a családoknak juttatott pénzbeli támogatások nagysága) is.  

Amellett az általános eredmény mellett, hogy a gazdasági helyzet kihat a termékenységi ráta alakulására, a szerzők eredményei azt is megmutatták, hogy számos tényező másképpen hat Nyugat-Európában, illetve Kelet-Közép-Európában. Például a társadalom elöregedésével kapcsolatos változók nagyobb hatást fejtenek ki Nyugat-Európában, ugyanakkor a házasságkötések száma, illetve a házasságon kívül született gyermekek aránya Kelet-Közép-Európában bír magyarázó erővel. A gazdasági tényezők tekintetében Nyugat-Európában a munkanélküliség, Kelet-Közép-Európában az infláció van nagyobb hatással a termékenységi rátára. A vizsgált munkapiaci mutatók közül egyedül a részmunkaidő elterjedtsége mutatkozott szignifikánsnak, az is csak Nyugat-Európában, amihez természetesen hozzájárul, hogy Nyugaton elterjedtebb és az országok között nagyobb szórást is mutat a részmunkaidő. A felsőoktatási expanzió a közép-kelet-európai országokban pozitívan befolyásolta a termékenységi rátát, míg a családpolitikai változók közül kettő mindkét országcsoportban inszignifikáns, az adókedvezmények együtthatója is csak Nyugat-Európában különbözik szignifikánsan nullától. Vagyis a kutatás szerint az adókedvezmény pozitív hatása inkább a nyugati országokban érezhető, annak ellenére, hogy ennek alkalmazása az elmúlt időszakban nagy hangsúlyt kapott a kelet-közép-európai országokban – hangzott el. 

Majd a nyugdíjban kompenzálnák a gyerekeseket? 

Ezután Németh Petra egyetemi adjunktus, (Közgazdaságtan Intézet) beszélt egy, a gyerekvállalástól (is) függő kompenzációs nyugdíjrendszer előnyeiről és hátrányairól.  (A kutatás társszerzője Szabó-Bakos Eszter egyetemi docens a Közgazdaságtan Intézetben). Vajon milyen hatással lenne a társadalomra, a költségvetésre, ha később olyan döntés születne, hogy a gyereknevelés költségeit is kompenzálnák a nyugdíjban? Németh Petra leszögezte: Magyarországon jelenleg a TTA 1,5, a várható élettartam 76 év. Közismert, hogy a magyar korfa aránytalan – a nagy létszámú Ratkó-gyerekek már nyugdíjba vonultak, ehhez viszonyítva évente átlagosan csak 90 ezer gyerek születik. Az előadó hangsúlyozta: a jelenlegi magyarországi nyugdíjrendszer indirekt módon bünteti a gyereket vállalókat, hiszen a magyar édesanyák általában hosszú ideig maradnak otthon gyerekeikkel, ezáltal közvetlenül évekig elesnek a munkajövedelemtől, közvetetten pedig hosszú távú bérlemaradást, bérszakadékot eredményez a gyermektelenekhez képest, mely a nyugdíjkifizetésben is érezhető. Egy kétgyerekes nő induló nyugdíja átlagosan 15 százalékkal, míg egy háromgyerekesé már 20 százalékkal marad el gyermektelen nőtársaitól – hivatkozott a Magyar Nemzeti Bank adataira Németh Petra. A különböző, a tárgyban készült tanulmányok azt mutatják, hogy a gyerekszámtól függő nyugdíjszámítás pozitívan hatna a termékenységre, de csökkentené az életszínvonalat, a társadalmi jólétet. Az ún. kompenzációs nyugdíjrendszerben a nyugdíjban kompenzálnák a gyereknevelés költségeit, ez közelítené a gyerekes és a gyermektelenek nyugdíját. Ugyanakkor hosszú távon már közel sem ennyire pozitív a hatása a kompenzációs nyugdíjrendszernek, hiszen a gyerekszülési kedv növekedése csupán 1 százalékos lenne. 

 

Kuncz Izabella adjunktus (Közgazdaságtan Intézet) előadásában Németh Petrával és Szabó-Bakos Eszterrel közösen írt cikkük eredményeit bemutatva arról beszélt, hogy 2022-ben az Európai Unión belül Magyarországon csökkent a legnagyobb ütemben a népesség. 2023-tól bevezették a 30 év alatti anyák számára a személyi jövedelemadó kedvezményt (25 éves kortól, mert 25 éves korig mindenki kap adókedvezményt, aki dolgozik). Ezt az új kedvezményt tavaly maximum a népesség 0,26 százaléka tudta volna kihasználni, ha az adott korcsoportba tartozó édesanyák mindegyike rendelkezett volna a rendelet szerinti, az összevont adóalapba tartozó jövedelemmel, illetve minden anya csak egy gyermeket szült volna az adott évben. A bevezetés évében a modellük szerint az intézkedés 0,97 százalékkal, azaz 860-nal képes megemelni  a gyerekek számát. A 25 és 30 éves kor között szülő nők adókedvezménye a költségvetést minimálisan terheli, vagyis makrogazdasági hatása elhanyagolható. 

Kuncz kitért arra is, hogy a későbbi életkorban szülés elsősorban a magasabb végzettségű nőket érinti, hiszen viszonylag sokáig tart, amíg a képzésük befejeződik, és ha karrierjük kezdetén vállalnak gyereket, nagyon lemaradnak bérben is, pozícióban is gyermektelen társaiktól. Ezért számukra valóban az a racionális döntés, ha elhalasztják az első baba érkezését. Elhangzott az is, hogy mindenképpen szükséges a születésszám növelése, ugyanakkor demográfiai gondok is vannak: egyre kevesebb a szülőképes korú nő. 

 

Ezután a hozzászólások következtek. Abban a többség egyetértett, hogy a gyerekvállalást nagyon sok tényező befolyásolja. „Én éppen 30 évesen szültem az első gyerekemet. Utána 7 év munkatapasztalatra tudtam hivatkozni az állásinterjúkon. Nagyon kíváncsi lennék arra, ha valaki szülés után úgy jelentkezik egy állásra, hogy van két év munkatapasztalata, és egy kisgyereke, melyik munkáltató veszi föl?” – mondta egy fiatal nő, és hozzátette, mindenütt azt hallja, hogy a fiatal nőknél az állásinterjún elmaradhatatlan az a kérdés, hogy van-e 3 évnél kisebb gyereke. 

A Kutatásmenedzsment Iroda folytatja a Kutatási Hét-programot, legközelebb 2024 júniusában rendezik meg az eseményt, amelyre a programregisztráció várhatóan májusban fog indulni. 

 

Török Katalin 

Vágólapra másolva
X
×
GEN.:2024.07.22. - 03:48:49