Ugrás a fő tartalomra
Vissza a főoldalra

Keszey Tamara: A cél elhelyezni magunkat a nemzetközi kutatási térképen 

2023-03-27 13:13:23

Jelentősen nőtt az elmúlt években a corvinusos kutatók publikációinak száma, ugyanakkor van még teendő a nemzetközi kutatási kapcsolatok fejlesztése terén – mondta el a kutatási rektorhelyettes.

Kapcsolódó hírek

Kapcsolódó események

Az elmúlt években nagy fejlődésen ment keresztül az Egyetem kutatási és publikációs tevékenysége. Ezt legjobban az mutatja, hogy öt év alatt több, mint ötszörösére nőtt a corvinusos szerzők Q1 és Q2 besorolású nemzetközifolyóirat-cikkeinek száma. 2022-ben összesen 292 ilyen cikk született és egyharmaduk külföldi társszerzővel közösen készült. Többek között ez is kiderül abból a hamarosan Szenátus elé kerülő beszámolóból, amely a Corvinus kutatási, publikációs és nemzetközi pályázati tevékenységét elemzi.  

,,Az utóbbi évek markáns kutatói képességfejlődése annak fényében különösen szép eredmény, hogy öt évvel ezelőtt a Corvinus még egy hagyományosan oktatásfókuszú  egyetem volt. A doktoranduszok fejlődését pedig külön is ki kell emelnem, mert a tavaly megjelent Q1-Q2-es publikációk egyharmadát doktori képzésben résztvevő hallgató is jegyzi” – fűzi hozzá az adatokhoz Keszey Tamara kutatási rektorhelyettes. 

A Q1- és Q2-es publikációk számának alakulása 2018–2022 között a Corvinuson 

A legtöbb nemzetközi kooperációban publikált cikk a CEU-n, a Babes-Bolyai Tudományegyetemen, az Erasmus University Rotterdamon és az indonéz President University-n dolgozó kutatókkal közösen született. A külföldi társszerzővel közösen publikált cikkek szerzői között felülreprezentáltak az olyan részfoglalkoztatású corvinusos kutatók, akik egyetemi állásuk mellett kutatóintézetben is dolgoznak. Keszey Tamara szerint ezen a területen van még tennivalója a Corvinusnak: „a közeljövőben az a cél, hogy a főállású kollégák nemzetközi kapcsolatrendszerét is fejlesszük”. 

Elemezték azt is, hogy milyen témákban és nemzetközi folyóiratokban jelentek meg corvinusos szerzők Q1-Q2-es publikációi. A 2022-ben nemzetközi folyóiratokban közreadott publikációk gyorselemzése alapján az Egyetem leginkább az egészség-közgazdaságtan, a matematika, a politikatudomány, a közgazdaságtan, a marketing, az energetika, a pénzügy, a szociológia, illetve a társadalmi hálózatok, az élelmiszeripar- és agrárközgazdaságtan, a big data, továbbá a fenntarthatóság és a menedzsment területeken rendelkezik nemzetközileg is látható kutatási teljesítménnyel. Keszey Tamara azonban megjegyezte: „a teljesebb képhez hosszabb időtáv, a publikációk többszempontú elemzése, további validáló módszertanok, valamint a folyóiratcikkeken túli markerek bevonása szükséges”.  

Beépített ösztönzők, kutatási eszközfejlesztések  

Az Egyetem stratégiai célja a nemzetközileg is látható kutatási eredmények létrehozása, ennek érdekében az elmúlt három évben számos fejlesztést valósított meg a kutatástámogatásban. Mára nemzetközi viszonylatban is jónak mondható a Corvinus eszköz-, folyóirat- és adatbázis-ellátottsága, ezzel párhuzamosan pedig pontosabb adatkezelési és monitoringrendszer jött létre a corvinusos publikációk nyilvántartására. Rendszeresek a belső tudásmegosztó képzések, illetve a külföldi kutatók vezetésével tartott kutatásmódszertani workshopok, és az egyetem támogatja a rangos külföldi konferenciákon való részvételt is. Ezek a lehetőségek minden kolléga számára nyílt pályázati rendszeren keresztül érhetőek el, a beérkezett pályázatokról hetente hoz döntést a kutatási bizottság tagjaiból verbuválódott testület.  

Tavaly óta elérhető az Egyetem kutatói számára a Corvinus omnibusz szolgáltatása is: „Ezzel a lehetőséggel a kutatók adatgyűjtését igyekszünk megkönnyíteni. A Corvinus előfizet egy 1000 fős reprezentatív mintára, a kollégák pedig saját kérdőívükkel pályázhatnak erre a fogyasztói mintán történő lekérdezésre. Az a nagy előnye ennek a szolgáltatásnak, hogy semmiféle adminisztratív teher nem nyomja a vállukat. Beküldik a kérdőívüket és a következő lépésben megkapják a kész adatbázist, amit utána a saját módszereikkel tudnak elemezni.”  

Az Egyetem vezetése anyagilag is honorálja a kimagasló egyéni publikációs teljesítményeket: „Idén harmadik alkalommal fogjuk kiosztani különböző kategóriákban a Corvinus Kutatási Kiválóság (CKK) díjakat, amelyekkel a világszínvonalú nemzetközi folyóiratokban publikálók teljesítményét ismerjük el egy magasabb pénzösszeggel. Az idei kiírásra már több, mint száz pályázat érkezett” – mondja a kutatási rektorhelyettes a CKK ösztönző hatásáról.  

Hogyan tovább a nemzetközi pályázatokkal?  

A nemzetközi akadémiai pályázatok aránya és értéke is növekedőben van a hazai pályázatok árbevételeihez képest. A korábbi EU-s kutatási keretprogramokban több, de kisebb értékű pályázatot nyert a Corvinus, az utóbbi években viszont fokozatosan növekedni kezdett az egy pályázatra jutó támogatási összeg.  „Kezdeményezőbbek lettek a kollégák és bátrabban kezdtek pályázni az elmúlt években. Most már egyre több olyan pályázat van, ahol a Corvinus meghatározó szereplője egy konzorciális pályázatnak. 2020-ban és 2022-ben is sikerült konzorciumvezetőként egy-egy nagyértékű pályázatot elnyerni, sőt, tavaly a Corvinus volt a legtöbb EU-s pályázati támogatást elnyert egyetem itthon” – magyarázza Keszey Tamara és rögtön azt is hozzáteszi, hogy ebben a felívelő időszakban különösen fájó az Európai Tanács tavaly december 15-ei döntése, amely az Egyetem közeljövőben tervezett nemzetközi pályázati tevékenységére is kihathat. „Nagyon bízunk ennek a tiltó rendeletnek a mielőbbi feloldásában, de addig is pályázásra biztatjuk a kollégákat. Sokaknak nem evidens, hogy a rendelet ellenére továbbra is lehet pályázni, ha pedig nyer egy projekt, akkor átgondoljuk a lehetőségeinket. Többféle szcenáriót is kidolgozott a nyertes pályázatok jelenlegi helyzetben való megvalósítására az Egyetem, illetve bizakodásra ad okot Hankó Balázs felsőoktatásért felelős államtitkár március 14-én tett bejelentése, amelynek értelmében a kormány azonnali, 5 milliárd forintos támogatást nyújt a modellváltó egyetemek Horizont Európa kutatási programjainak előfinanszírozására.” 

A Horizont Európa keretprogramban (2021. május – 2023. február) résztevő magyar egyetemek rangsora az elnyert támogatás összege szerint 

Idei tervek és célok: ERGO májustól 

A közeljövő fontos célja a minél hangsúlyosabb nemzetközi jelenlét. A nemzetközi pályázást azzal is igyekszik támogatni az Egyetem vezetése, hogy a korábbi Horizont Európa Központ helyett májustól létrehoznak egy új irodát European Research Grant Office (ERGO) néven. A kutatási rektorhelyettes vezetése alatt ebben fognak egyesülni az eddig külön szervezeti egységekben dolgozó egyetemi pályázati csoportok. A cél, hogy a pályázat megírásától az elnyert projekt megvalósításáig egy helyen összpontosuljanak az adminisztratív teendők és a megvalósítással kapcsolatos tudás.  

Amíg például egy hazai OTKA-pályázat beadásában már nagyon komfortosan mozognak a kutatóink, azt látjuk, hogy a nemzetközi pályázatok esetében még kevesebb a tapasztalat, illetve sokszor az adminisztrációtól is félnek a kollégák. Ebben az új irodában reményeink szerint minden segítséget meg tudunk nekik adni a pályázáshoz, illetve mentesítjük őket az adminisztrációs terhektől is, hogy kizárólag a kutatásra fókuszálhassanak” – meséli a májusban megvalósuló átalakításról Keszey Tamara. 

Az ERGO-ban személyre szabott támogatást, tanácsadást is nyújtanak a kollégáknak a nemzetközi platformokon való kutatói profil kialakításától kezdve a nemzetközi kutatói kapcsolatok kiépítésén keresztül egészen a konkrét pályázatok beadásáig.  

2023-ban a kutatástámogatási terület további célkitűzése elhelyezni az Egyetemet a nemzetközi tudományos térképen: „Láthatóvá szeretnénk tenni a legfontosabb kutatócsoportjainkat, bemutatni a top kutatóinkat és kutatásainkat. Tehát meg akarjuk rajzolni a saját kutatási térképünket. Ennek a megalkotása azért is fontos, hogy a külföldi kutatók tudják, milyen területeken tudnak a corvinusos kollégákkal kooperálni. Emellett jobban nyitni szeretnénk a tudomány iránt érdeklődő laikus közönség felé is az Egyetemen folyó kutatások közérthető bemutatásával” – mondja az idei év prioritásairól a kutatási rektorhelyettes.  

Vágólapra másolva
X
×
GEN.:2024.04.16. - 23:05:31