Ugrás a fő tartalomra
Vissza a főoldalra

Jó munkája egyre kevesebbeknek lesz

2024-04-17 02:45:00

A munka, a mesterséges intelligencia és a bevándorlók szerepe felértékelődik – hangzott el a tőke és munka helyzetéről rendezett online konferencián, ahol corvinusos kutatók osztották meg gondolataikat Magyarország kilátásairól. Leszögezték: a jól működő piacgazdaság alapja a bizalom.
Budapesti Corvinus Egyetem

A szakmai eseményt április 11-én a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) munkaügyi szakosztálya szervezte Csaba László akadémikus, a Corvinus és a CEU professzora, valamint Mihályi Péter, a Corvinus egyetemi tanára, az MTA levelező tagja részvételével. 

 

„2017 áprilisában már volt ehhez hasonló rendezvényünk, akkor Csaba Lászlón és Mihályi Péteren kívül Szelényi Iván is részt vett a vitában” – tudtuk meg Boda György moderátortól, a Corvinus docensétől, az MKT munkaügyi szakosztályának elnökségi tagjától a konferencián. A korábbi vitán – amely inkább a nemzetközi folyamatokra fókuszált – elhangzott: a XXI. század a tőke és a munka százada lesz, kérdés, ez a folyamat hová vezet a jövőben, a munka felértékelődéséhez vagy mégsem. A tőke természetes ösztöneit a piacgazdaság fogja korlátozni. Szelényi szerint a modern piacgazdaság a munkabér és a profit harca. Már akkor szó esett a különböző járadékokról és bírálták az ún. járadékvadászatot, amelyet akkor is káros jelenségnek tartottak. Mihályi Péter fő állítása hét évvel ezelőtt az volt, hogy a bérek azért alacsonyak, mert nem fedezik a munkaerő költségeinek újratermelését.  

 

Az idei konferencia elsősorban a magyar helyzetre koncentrált. Csaba László referátumában kijelentette, vállalja, amit anno mondott: a tőke működésében meghatározó pozitív elemek is vannak, van azonban egy tendencia a monopolizmusra. És minél közelebb jövünk Magyarországhoz, annál fontosabb ez a momentum. Az akadémikus szerint fontos, hogy a munka szerepe felértékelődik, munkája sokaknak lesz, de egyre kevesebb embernek lesz jó munkája, ebben komoly szerepet játszik a robotizáció és a mesterséges intelligencia. Nálunk az elmúlt 15 évben domináns volt – fizikai és szellemi munkaterületen is – a kiegészítő, betanított, jellegű munka, amely már most kezd leértékelődni, és ez a tendencia folytatódni fog. Egyre többen dolgoznak egyre többet, de ez nem fenntartható – vélte a professzor. Fontos az is, hogy az ember ki tudjon teljesedni a munkában. A tőke és a munka fogalma egymást feltételezi, az igazi kérdés Csaba professzor szerint az, hogy milyen tőke és milyen munka jellemzi majd a XXI. századot. Hozzátette: nem mindegy, hogy a tőke milyen formában és arányban hasznosul. Sajnálatos szerinte, hogy a magyar gazdaságban a tőzsde nem vált meghatározóvá, nagyjából négy cég határozza meg, a többi csak „sorminta”. Ezért a magyar megtakarítások nem jól hasznosulnak a tőzsdén, mint mondta, nem adóztatni, korlátozni kellene a tőzsdét, hanem támogatni. 

 

Van bőven magyar munkaerő, de nem elég jó 

A pénztőkén kívül a professzor beszélt az emberi tőke fontosságáról, kihangsúlyozta, ebben Claudia Goldin (a tavalyi közgazdasági Nobel-emlékdíjas professzor asszony a Harvardon) munkássága is nagyon jelentős volt: a nemek szerepét kutatta a témában. Nagyon lényegesnek ítélte Csaba professzor azt is, hogy az embernek érdemes minél többet befektetnie saját képzésébe, személyisége fejlesztésébe. További lényeges tőkeelemnek nevezte a kapcsolati tőkét, ez főleg a közepesen fejlett országokban, amilyen Magyarország is, fontos elemmé vált. „A nagyvállalatok, és a pénzügyi tőke emberei kapcsolatot építenek egymással; családilag, üzletileg, vállalatilag egységet alkotnak. Amit Magyar Bálint maffiaállamnak, mások politikai kapitalizmusnak neveznek, az azért nem olyan sajátos képződmény, egyre több országra jellemző, hogy a politikai és gazdasági hatalom egybefonódik” – jelentette ki. Példaként említette az USA-t és az Egyesült Királyságot. 

 

A professzor a munkáról is beszélt. Ez természetesen nem egyszerűen az az óraszám, amit a munkavállalók jövedelemszerzéssel töltenek, abban mindenki egyetért, hogy a munka innovatív része a meghatározó. Sajnos az emberi kiteljesedéshez hozzájáruló munka egyre kevesebb, a robotizáció terjedése nagy változásokat hoz, jó lenne, ha az oktatás is tudna erre reagálni. Lényeges még a társadalmi tőke szerepe a professzor szerint, amit számokban nem lehet leírni, de a jól működő piacgazdaság alapja a bizalom. A cél, hogy a tőke úgy tudjon hasznosulni, hogy a gazdaságfejlesztés környezetbarát legyen – mondta Csaba László. 

 

Mihályi Péter előadása elején leszögezte, túlnyomó részben mélységesen egyetért Csaba Lászlóval. Hozzátette: véleménye szerint Magyarországon baj van a termelékenységgel. A közvéleményt elbűvöli a GDP 3-4 százalékos bővülése, és az átlagember azt hiszi, ha ekkora a növekedés, akkor minden a legnagyobb rendben van. Közben pedig nem új gond (már a 80-as évek óta gondot jelent), hogy rossz a dollárban/euróban számított termelékenység. 

 

Ami Mihályi szerint még nagyobb probléma, hogy baj van a magyar munkaerővel, „ha vulgárisan akarom kifejezni, a magyar munkaerő egyszerűen nem elég jó. Létszámban ugyan bőséges (4,5 milliós a magyar munkaerőpiac) de a minősége nem elég jó. Nem azért, mert nem elég képzett, nem elég specializált, hanem mert nem alkalmas a modern gyáripari munkára. Lehet, hogy a fülöp-szigeteki munkaerő drágább, mint a hazai, de lényegesen jobb, bevethető a hétvégén is, és hajlandó túlórázni, míg a magyarok hétvégén a családjukkal akarnak lenni” – hangsúlyozta a Corvinus egyetemi tanára. Úgy vélte, hasonló a helyzet a szolgáltatásoknál és az állami szférában is, a munkavállaló e helyeken úgy gondolja, fél 5-kor már a buszmegállóban kell állnia, s 30 év piacgazdaság után sem értik a szolgáltató szektorban, hogy a vevőnek mindig igaza van. Szerinte az egészségügyben és az oktatásban is hasonló a helyzet. Tapasztalatai szerint a Lehel piacon a kínai és vietnami kereskedők jobban boldogulnak, mint a magyarok, hatékonyabban dolgoznak, ezért náluk a paradicsomot is olcsóbban lehet vásárolni. 

 

Fontos problémának látja Mihályi is a járadékvadászatot, s azt is, hogy a magyar vállalkozók egyre inkább kivonulnak a versenypiacról. Szerinte Kína gazdasági sikere az elmúlt 30 évben azon is alapul, hogy a Kínai Kommunista Párt saját kedvenc vállalatait arra ösztönzi, hogy exportáljanak és a nemzetközi piacon álljanak helyt. Magyarországon szerinte nagyon kevés olyan vállalat van, amelyik bevétele 90 százalékát külföldről szerzi, példaként a Richtert említette. „A magyar vállalkozóknak mindössze 20 százaléka érvényesül külföldön, egyszerűen nem akarnak részt venni az exportversenyben” – állította Mihályi. 

 

Csaba László úgy reagált minderre, ő is háromnegyed részben ért egyet kollégájával. Némiképp eltérően gondolkodik azonban arról, hogy a magyar munkaerő nem szeretne hétvégén dolgozni. Mint hangsúlyozta, a világban – például Németországban, ahol sokáig tanított, ezt tapasztalta – nagy érték a szabadidő, ezt a munkavállaló azzal tölti, akivel és amivel szeretné. „Szegmentálódott a munkaerőpiac, van egy kör, amelyik kevesebbet és kisebb hatékonysággal dolgozik, sokan viszont, a magángazdaságban is, sokat dolgoznak, érdekes munkájuk van, amit jól meg is fizetnek” – jelentette ki a professzor. 

 

Évi több tízezer bevándorlóra van szüksége Magyarországnak 

Mihályi Péter ennek kapcsán azt a kérdést tette fel: mennyire tartják veszélyesnek az emberek, hogy ne menjenek be dolgozni hétvégén, még ha a főnök kéri is? Fontos az is, hogy a magas munkaerő-kereslet nem arra ösztönzi a munkavállalót, hogy elfogadja a főnök túlórázásra való felszólítását. Beszélt arról is, hogy az egészségügyben lezajlott jelentős béremelés után – ami időszerű és jó lépés volt – soha nem dolgoztak ennyire keveset a magyar orvosok, mint most. Statisztikák bizonyítják, soha olyan kevés orvosi beavatkozás nem volt, mint napjainkban. Csaba professzor erre úgy reagált, ha bürokratikus eszközökkel szabályozzák az egészségügyet, az nyilván csökkenti a teljesítményt. 

 

Ezután az online konferenciát élőben követő hallgatóság kérdéseire reagált a két közgazdász. Felmerült a demográfiai kérdés, erre Mihályi úgy reagált, ez nagyon lényeges. „Az a véleményem alakult ki, hogy Magyarországon a demográfiai helyzet nagyjából ugyanolyan, mint Európában, a népességfogyást nehéz megállítani. Évi több tízezer bevándorlóval lehet megoldani a helyzetet, a bevándorlásnak felül kell múlnia a kivándorlást” – jelentette ki.  

 

Egy másik kérdésre – mennyi FDI, vagyis Foreign Direct Investment, azaz külföldi közvetlen befektetés – érkezik Magyarországra, honnan érkezik – Csaba professzor úgy reagált, erről nagyon kevés az információ, és azt sem lehet tudni, hogy milyen minőségű tőke és munka kapcsolódik össze. A professzor szerint a cégek arról sem szívesen beszélnek, hogyan és mennyi tőke hasznosult. Az e téma iránt érdeklődőket vagy elutasítják vagy csupán propagandaanyaggal látják el, pedig ezt a kérdést érdemes lenne föltárni. Boda György is megfogalmazta véleményét az érintett kérdésekről. „A rendszerváltás során választatták velünk a kapitalizmust, és olyan változat – a dependent market economy, azaz a függő piacgazdaság – fölvállalására kényszerültünk, ami nem optimális a tőke-munka viszonylatában. 

 

Zárszavában Mihályi Péter kijelentette: a világon 200 ország létezik, 180-ban működik piacgazdaság, és többségüket rosszul kormányozzák. Kevés országban mennek egyértelműen jól a dolgok, talán 10-15 sikeres piacgazdaság van; nem kell elkeseredni, hogy nem a mienk a legjobb. Úgy vélte, az a kapitalista modell, amit választottunk, nem olyan rossz. Csaba professzor végszóként azt mondta, ő derűlátóbbnak érzi magát. Ennek egyik oka az, hogy Magyarországon elindult a reálbérszínvonal jelentős emelkedése, a külföldi cégek megjelenése is ebbe az irányba hat. Úgy érzi, míg az elmúlt három évtized az alacsony bérre épült, ez meg fog változni. Civilizáltabb, kulturáltabb kapitalizmus lesz – tette hozzá. 

 

A konferenciáról szóló videó a Magyar Közgazdasági Társaság weboldalán megtekinthető. 

 

Török Katalin 

Vágólapra másolva
X
×
GEN.:2024.05.26. - 14:22:25