Ugrás a fő tartalomra
Vissza a főoldalra

Interjú a Corvinus Doktori Iskolák vezetőjével

2022-03-25 11:04:24

A tudományos karrier a szabadságról és a téma iránti szenvedélyről szól

Kapcsolódó hírek

Kapcsolódó események

Miről szól a tudományos pálya? Kinek ajánlott a doktori képzés, és mi lesz, ha valaki mégsem az egyetemi szférában szeretne elhelyezkedni? Kónya Istvánnal, a Corvinus Doktori Iskolák frissen kinevezett vezetőjével beszélgettünk.

Szerző: Kovács Máté

Az eredeti cikk a Közgazdász Online hallgatói blogon olvasható. 

„A kutatói lét nagy előnye, hogy az ember független és önálló. Saját maga dönti el, hogy mivel akar foglalkozni” – mondja Kónya István. Ezt viszont kitartóan, sok éven keresztül, gyakran azonnali visszajelzés nélkül kell csinálni.

„Annak való a kutatói pálya, akit önmagában motivál az, hogy érdekes kérdésekre válaszokat találjon. Nagyon fontos, hogy legyen egy belső motiváció. Ne azért legyen kutató, mert egyetemen akar dolgozni, hanem azért, mert alapvetően kíváncsi a világra” – mondja a doktori iskolák vezetője.

A kutatói tudományos munkát támogatja a doktori képzés is. Minden területen van egy tudásanyag, amit el kell sajátítani. Ezeknek egy részét ugyan már megtanulják a hallgatók korábban is, a legfrissebb tudományos eredményekkel és tudásanyaggal viszont inkább a doktori képzésen találkoznak.

Hogyan néz ki a képzés?

A doktori képzés két fő elemből áll, 2+2 éves rendszerben épül fel. A tanulási fázisban a hallgatók tanórákra járnak, valamint cikkeket olvasnak. Itt szerzik meg azokat a készségeket, melyek szükségesek az önálló kutatáshoz. A második fázisban önálló kutatási projektbe kezdenek, a képzés végét pedig a doktori disszertáció megírása és védése jelenti.

A doktorandusz hallgatók az egyetemi oktatásba is bekapcsolódnak. Ennek van egy kötelező része, amit a hallgatónak le kell tanítania a négy év során. Ha valaki szeret tanítani, akkor arra is van lehetőség, hogy ennél többet vállaljon, amiért honoráriumot is kaphatnak.

Az oktatási tevékenység azért is előnyös Kónya István szerint, mert itt a visszajelzés mindig azonnal érkezik. A kutatások során sokszor hónapokat, éveket kell várni egy-egy eredményre, az oktatás során viszont ez a megerősítés mindennapos.

A nemzetközi beágyazottság növelése a doktori képzésben is megjelenik. Minden doktori iskolának van arra kerete, hogy nemzetközi konferenciautazásokat finanszírozzon, ami a doktorandusz hallgatók előtt is nyitva áll. A témavezető szintén fontos kapcsolódási pont mind az egyetem, mind a tudományos élet felé, az ő nemzetközi kapcsolatrendszere pedig a PhD hallgató számára is előnyt jelent.

dsc_0874-scaled-min.jpg

Meg lehet élni a doktori képzés mellett?

A négy év elköteleződés mellett a megélhetést is mérlegelniük kell a hallgatóknak. Kónya István szerint „nem szerencsés dolgozni a doktori képzés mellett, mert az ember szétaprózódik, a képzés pedig egy egész embert kíván”.

Vannak azonban kivételek is. Az egyik az egyetemen belüli munkavállalás, például az oktatási tevékenység vagy a kutatási asszisztencia. Érdemes tehát bekapcsolódni például kutatócsoportok munkájába, ami a pénz mellett a szakmai fejlődést is segíti. A másik pedig egy olyan félállás, amit a hallgató külső kutatóintézetnél, de mindenképpen a szakterületéhez kapcsolódva végez.

Pénzügyi szempontból ugyan nem tudja felvenni a versenyt a munkaerőpiaccal a doktori képzés, de az elérhető ösztöndíjakkal és az egyetemen végzett további tevékenységekkel ma már egy doktorandusz hallgató számára is biztosítható a tisztes megélhetés. „Az állami és Corvinus ösztöndíj együtt már egy egész korrekt megélhetést biztosít, ehhez minden segítséget megadunk”.

A doktori képzésen elérhető ösztöndíjakról és megélhetésről írt korábbi cikkünk itt érhető el.

Mi történik a doktori fokozat megszerzése után?

A doktori képzés elvégzése után következik az adjunktus, a docens és az egyetemi tanár fokozat. Az egyetemi úton belül van egy plusz lépcsőfok, ez a habilitáció, melynek során átfogó értékelést ad az egyetemi közösség és a szakma a kutatóról. A tudományos vonal a Magyar Tudományos Akadémiához kapcsolódik, ahol az MTA doktori cím megszerzése a fő feladat.

Egy tudományos karrierút akkor is lehet teljes Kónya István szerint, ha a kutató nem járja végig a pályát. „Persze, ha jönnek a publikációk, akkor egy idő után az ember feljebb kerül, ilyen értelemben ez inkább egy utólagos elismerése a munkának” – mondja.

corvinus_image_2017-3871-scaled-min.jpg

Az angolszász világban némiképp laposabb a tudományos karrierút. A doktori fokozat (PhD) megszerzése után a kutató elhelyezkedik egy egyetemnél vagy egy kutatóintézetnél, ahol először a „tenure” fokozatot kell abszolválnia. „Bemegy az ember adjunktusként (assistant professor), és kap hat évet arra, hogy bizonyítson, kellő mennyiségben és minőségben publikáljon” – mondja Kónya István.

Hat év után az egyetem dönt arról, hogy továbbra is alkalmazza-e a kutatót. Ha igen, akkor előléptetik docenssé (associate professor), onnantól kezdve egy életen át törvényileg és informálisan is védett pozícióba kerül. Az utolsó lépésben válik egyetemi tanárrá (full professor), ami inkább presztízsben és fizetésben jelent többet az előző fokozathoz képest.

Mi lesz, ha mégsem nekem való ez a pálya?

A mesterszakos hallgatók egyik legnagyobb dilemmája, hogy megéri-e számukra a legalább négy év elköteleződés, amit a doktori képzés jelent. Kónya István szerint a válasz egyszerű: „akkor tudja meg a hallgató, hogy tetszik-e neki, ha kipróbálja”.

Szerinte a négy év valóban nem kevés, főleg fiatal felnőttkorban, amikor az ember sok mást is szeretne csinálni. Éppen ezért, ha semmilyen tudományos ambíciója nincs a hallgatónak, akkor nem érdemes ezt a pályát választania. Ha viszont bizonytalan a jelentkezésben, de van hozzá kedve, akkor érdemes kipróbálnia magát a pályán.

„Minden év végén üljön le magával és a témavezetőjével, és kérdezze meg: én tényleg akarom ezt csinálni? Csak azért nem érdemes folytatni, mert elkezdte valaki a pályát” – mondja Kónya István.

Vannak emellett alternatív pályalehetőségek is, ha valaki nem az egyetemi szférában képzeli el a jövőjét. Sokan mennek PhD-vel központi bankokhoz elemzői, kutatói pozícióba, egyre több helyen pedig elvárás a doktori fokozat. Más nemzetközi szervezetek, például az IMF, a Világbank, vagy más területen az ENSZ, az Európai Unió különböző intézményei szintén keresnek doktori fokozattal rendelkező munkatársakat, ahol a végzett szakemberek társadalmi és gazdasági szakpolitikákkal foglalkozhatnak.

A harmadik felvevőpiac a magánszféra, ahol alkalmazott kutatásokba, hatásvizsgálatokba kapcsolódhatnak be. Pénzügyi területen a tőzsdei cégek, pénzügyi elemzők keresnek doktori fokozattal rendelkező munkatársakat, számukra különösen fontosak a pénzügyi, statisztikai, matematikai készségek átfogó ismerete. Vagyis egy doktori fokozat nemcsak a tudományos pályára készít fel, hanem az állami és nemzetközi intézmények, valamint a magánszféra kihívásaira is.

Vágólapra másolva
X
×
GEN.:2024.04.18. - 11:40:27