Ugrás a fő tartalomra
Vissza a főoldalra

Hogyan vált vezérigazgatóvá 31 évesen a Corvinus alumnusa?

2023-11-27 12:40:00

Szabó Balázs a Corvinus pénzügy szakán végezte mesterképzését, első és egyetlen munkahelye a Hold Alapkezelő, melynek idén ősszel vezérigazgatójává választották. Novemberben az egyetemen rendezvényén a hallgatók kérdéseire válaszolt.

Budapesti Corvinus Egyetem

Hogyan kell az ügyfelek pénzét kezelni, milyen a kudarc és hogyan kell túljutni rajta, kiből lehet jó elemző? A Corvinus november 21-ei mentorelőadásán – a Bankárképző Mentorprogram égisze alatt – az érdeklődő egyetemisták rengeteg kérdést tettek fel a fiatal szakembernek.  

Szabó Balázs elmondta, 2016 óta dolgozik a Hold Alapkezelőnél és igen rövid idő alatt lett belőle vezérigazgató. Ez az első és egyetlen munkahelye. „Valójában a Concorde Alapkezelőnél kezdtem, de azután a cég nevet váltott, Hold Alapkezelő lett, egyértelmű lett a szétválás a Concorde Értékpapírtól. Mindig is olyan munkahelyre vágyódtam, ahol szellemi szabadság van, ezt nem mindenütt tapasztaltam, de a HOLD-nál megtaláltam” – mesélt a kezdetekről. Röviden bemutatta a céget: az alapkezelőnek jelenleg 650 milliárd forint a kezelt vagyona. A Hold nem foglalkozik befektetési tanácsadással, ahogyan például a kereskedelmi bankok teszik; ha meglátják, hogy egy ügyfelüknek összegyűlt mondjuk 20 millió forintja, akkor felhívják a számlatulajdonost és felajánlják befektetési tanácsadási szolgáltatásukat, segítik az ügyfelet, hogy mibe fektessen, aki végül dönt. „Mi nem befektetési tanácsadók vagyunk, nálunk nem az ügyfél dönt, hanem mi. Ha az ügyfél megbízik bennünk, akkor egyszerűen átutalja a vagyonának egy részét – a privát vagyonkezelésben ez legalább 120 millió forintot jelent –, és ránk bízza, milyen döntéseket hozunk. Mi állítjuk össze a portfólióját és mi változtatjuk is, ha úgy látjuk, erre szükség van” – magyarázta a vezérigazgató. Hozzátette: a Hold privát vagyonkezelésben a 120 millió forintos értékhatár jelzi, hogy itt a lakosság abszolút kicsi szegmenséről van szó, hiszen ma Magyarországon a többségnek nincs semmilyen megtakarítása, és egy elromlott mosógép pótlása is óriási gondot jelent. A következő szint, ha valakinek van megtakarítása, akkor többnyire betétben tartja, esetleg állampapírban, mert azt most rendkívüli módon reklámozzák. A magyar 100 ezer milliárd forintnyi megtakarításnak jelenleg csupán néhány százaléka van részvényben – vagyis egy abszolút kisebbség tartja ebben a pénzét, ez már pénzügyi edukáció kérdése is. 

 

Hogyan kezdte, mire figyelt a pályája elején? 

Kérdésekre válaszolva Szabó Balázs elmondta: természetesen ő is elemzőként kezdte a munkát, vagyis besegített egy alapkezelőnek. Ez azt jelenti, hogy követni kell a nagy iparágakat, egyben figyelni kell a makrohelyzetet is. Rámutatott: minden részletet megtudni, megismerni egy iparágról vagy egy vállalatról úgysem lehet és nem is ez a döntő. Azt kell eldönteni, mi az igazán fontos információ egy cégről, mi az az input, amire fókuszálni érdemes, amitől alulértékelt lehet egy cég a tőzsdén. 

Szabó azt is őszintén elmesélte a hallgatóknak, hogy a portfóliókezelés első két évében nagyon stresszelt, úgy érezte, kudarc a munkája, el is bukott pénzt, hiszen a Covid-járvány miatt bezuhant a tőzsde – így ő egymilliárd forintból „csinált” 600 milliót. (Egyébként ilyen esetekre a HOLD-nál igénybe lehet venni coachot és pszichológust is.) „Mi azt mondjuk az ügyfeleknek, hogy rövid távra nem érdemes befektetni, hiszen egy évre jó hozamot nem tudunk vállalni, ott túl nagy a véletlen szerepe, a jó hozamhoz legalább 3-5 évre kell befektetni” – magyarázta a vezérigazgató. 

Szabó 26 évesen lett portfóliómenedzser, később azután kétszer is megkapta az év feltörekvő portfóliómenedzsere címet a Hold Expedíció Befektetési Alapért. Vezérigazgató-helyettes, majd idén ősszel – mivel a korábbi vezérigazgató, Bilibók Botond úgy döntött, hogy ötvenévesen nyugdíjba megy, és őt választotta utódjának – vezérigazgató lett. (Bilibók továbbra is felügyelőbizottsági tag és tulajdonostárs marad, így segíti tovább a HOLD munkáját.) 

A vezérigazgató beszélt a Bankárképző Mentorprogramról is, ahol elmondása szerint nagyon sok értékes tapasztalatot gyűjtött 2014-ben. Sok bankon belüli munkát tudott megismerni, sőt, egyszer az is előfordult, hogy néhányan Szlovéniába utaztak, hogy egy csődközeli bank végelszámolását közelről is megfigyelhessék. Ez is nagyon érdekes volt, rengeteg dolgot meg tudtak ismerni az esetről. 

Céljairól szólva Szabó megemlítette, hogy elsősorban az online térben szeretné a HOLD megmutatni magát, hiszen az ő célközönségük a lakosság egy abszolút kisebbsége, a nagyon vagyonos emberek. Újdonság náluk az online vagyonkezelési szolgáltatás is, ezt is tovább szeretné fejleszteni. A HOLD After Hours podcast egyik műsorvezetője is, valójában ezzel is népszerűsíti szolgáltatásaikat. Véleménye szerint fontos elv, hogy az ügyféllel mindig őszintén kell beszélni, el kell mondani, milyen reális hozamok várhatók mennyi idő alatt és persze az ügyfelet érintő díjakról is korrekten be kell számolni. Beszélni kell a kockázatokról is, méghozzá nyíltan és érthetően, nincs az a bonyolult téma, amiről ne lehetne úgy beszélni, hogy az ügyfél megértse. Sok szó esett a rendezvényen a magyar lakosság pénzügyi tudatosságáról is, ez a szakember szerint rendkívül alacsony. Ez is egyik (de csak az egyik) oka annak, hogy korábban annyi devizahiteles csapdába esett. 

 

Kiből lesz jó portfóliómenedzser? 

Arra a kérdésre, hogy kiből lesz jó portfóliómenedzser, milyen tulajdonságok szükségesek a jó döntéshozáshoz, a vezérigazgató ezt felelte: „Szerintem ehhez kell egy jó elemzői véna, mondjuk, aki az egyetemen nem érti a vállalatgazdaságtan tantárgyat, az nem jó előjel. Fontos az is, hogy valakit érdekeljen a világ összes nagy kérdése egy bizonyos szintig, hiszen egy részvény várható jövőjét nagyon sok tényező befolyásolja a helyi háborúktól kezdve a gázárig. Persze minden részletet úgysem lehet megismerni és nem is kell, hiszen kevesebb infóból is lehet jó döntést hozni. Lényeges a jó stressztűrő képesség, hiszen ez egy nagyon stresszes szakma. Ahhoz is hozzá kell szokni, hogy akinek rossz a hozama, azt a többiek nyíltan bírálják – ezt el kell tudni viselni” – felelte. 

Annak kapcsán, hogy mit lehetne tenni a magyar lakosság pénzügyi edukációjának fejlesztése érdekében, úgy vélekedett: az edukációt szerinte már a középiskolában el lehetne kezdeni, olyan kérdésekkel kellene foglalkozni, mint a hitelfelvétel, vagy azzal, mit jelent egy ingatlan megvásárlása, vagyis olyan dolgokkal, ami mindenki életében legalább egyszer biztosan előfordul. A beszélgetés után a hallgatók körbevették Szabó Balázst és Soltész Attilát, úgy tűnt, a két óra sem volt elég ahhoz, hogy összes kérdésüket feltegyék. 

*** 

A Bankárképző Mentorprogram 2008 óta létezik, melyet a program elnöke, Soltész Attila mutatott be a rendezvényen. Minden tavaszi félévben 10-12 mentor és mentorált találkozik egymással, beszélgetnek, a mentor rövid időre akár foglalkoztathatja is a mentoráltat, mindenesetre megosztja vele üzleti filozófiáját, tapasztalatait, döntéseit. Az alapító mentorok közt volt például Felcsuti Péter, Lantos Csaba, Király Júlia, Czirják Sándor. Kezdetben főként bankárok, pénzügyi szakemberek mentoráltak elsősorban pénzügy szakos hallgatókat, jelenleg elsődleges cél, hogy a jövő vezetői kapjanak segítséget az indulásnál, és a mentorok közt már nemcsak befektetők, bankárok vannak, de akad szociológus és borász is. A munkát jelenleg az Alumni Board irányítja, és most is közismert, sikeres emberek a mentorok, például Gerendai Károly – már nem a Sziget fő szervezőjeként, hanem éttermeinek menedzsereként, vagy például Szendrői Gábor, Magyarország vezető tranzakciós cégének ügyvezetője. Szabó Balázs is mentorált volt korábban, érdemes tehát jelentkezni a tavaszi programra – ezt december 1-jéig lehet megtenni, a jelentkezőkből a felvételi bizottság egy 15 fős csoportot választ ki majd. A program ingyenes. 

 

(A kép forrása: LinkedIn) 

 

Török Katalin 

Vágólapra másolva
X
×
GEN.:2024.04.22. - 16:39:36