Ugrás a fő tartalomra
Vissza a főoldalra

Hogyan lehet valódi társadalmi hatása a fenntarthatóság kutatásának?

2024-06-21 09:30:00

Belső ösztönzők, tudásmegosztás, közösségi kapcsolatok és valódi társadalmi hatás - többek között ezekről is szó volt azon a workshopon, ahol a fenntarthatósági kutatások ösztönzése került fókuszba.
Budapesti Corvinus Egyetem

A fenntarthatóság kutatása a júniusi Hónap Témája a Corvinuson. A Kutatási Hét részeként az ERS (Ethics, Responsibility and Sustainability) Hub képviseletében Zsóka Ágnes akadémiai fejlesztésekért felelős rektorhelyettes, Ásványi Katalin, a Fenntartható Fejlődés Intézet tanszékvezető egyetemi docense, valamint Szántó Zoltán kutatási rektorhelyettes közösen szerveztek workshopot, amelynek célja a fenntarthatósági és a kutatási stratégia összekapcsolása volt. 

Zsóka Ágnes arra kérte a résztvevőket, hogy olyan, megvalósításra érdemes akciókat gyűjtsenek össze együtt, amelyekkel az Egyetem tovább tudja erősíteni az ERS-témakörökhöz kötődő kutatásokat, publikációkat (számban és minőségben), valamint amelyekkel valódi társadalmi hatást lehet elérni. 

Belső ösztönzők és tudásmegosztás a fenntarthatóság kutatásáért 

A belső ösztönzés eszközei nyilvánvalóan fontosak a kutatók motiválásában. Ilyen eszközként jelentek meg a díjak és más elismerések. Ásványi Katalin elmondta, hogy idén először a CKK-díjakhoz kapcsolódóan ERS Publikációs Nívódíjat is adományozott az Egyetem. Lehetőség van pénzügyi ösztönzők alkalmazására, például az ERS-kutatások bónuszcélként való kitűzésére, valamint felmerült a workshopon a “Wall of Fame” ötlete is, ahol külön kiemelt helye lehetne a legnívósabb ERS témájú publikációs eredményeknek. A negyedéves Corvinus Research Highlights kiadványban szintén szerepet kaphatna az ERS/fenntarthatóság külön témakörként a kollégák szerint. 

A hallgatók ERS témájú kutatásai az általuk írt szakdolgozatokban, TDK-dolgozatokban jelennek meg, amelyekhez kapcsolódóanre az idei évben már többféle különdíjat is kiosztott az ERS Hub. Ez a jövőre nézve ösztönző hatással lehet a hallgatókra. A fenntarthatósággal kapcsolatos kutatást érdemes beépíteni a tehetségmenedzsmentbe is, mint olyan fontos témát, mellyel a jövő kutatóinak, vezetőinek biztosan foglalkozniuk kell.  

A publikációk elérhetőségének szélesítését fejlesztendő területként jelölték meg a résztvevők. Fontosnak tartják továbbá, hogy az egyetemi hallgatók, PhD hallgatók, munkatársak több információhoz hozzáférjenek, értesüljenek a különböző lehetőségekről, így könnyebben találjanak megfelelő témát és lehetséges konzulenst, társszerzőt, kutatócsoportot az ERS területen. Erre szolgálhat a pilotként elindult MTMT-alapú kutatási kompetenciatérkép, de a jövőben workshopok és brainstorming alkalmak szervezése, Research pool létrehozása is hasznos lehet a témában. 

Legyen valódi társadalmi hatása is a kutatásnak 

Szántó Zoltán hangsúlyozta, hogy a kutatások és publikációk száma és minősége mellett az is cél, hogy ezek valódi társadalmi hatással bírjanak, és beágyazódjanak a hazai és nemzetközi fenntarthatósági törekvésekbe. A fenntarthatósági stratégiában többek között olyan célok is szerepelnek, mint a nemzetközi kapcsolati térkép létrehozása, a más egyetemekkel vagy kutatókkal együttműködésben megvalósuló fenntarthatósági kutatás, vagy éppen a vállalkozásokat, civil társadalmat és a közszférát is bevonó projektek száma.  

A külső partnerkapcsolatok építésekor a résztvevők szerint lényeges szempont, hogy a civil partnerek és a nagyvállalatok mellett megjelenjenek a kis- és közepes vállalkozások is, amelyeken keresztül, az ő erősebb helyi beágyazottságuk miatt a társadalmi hatás közvetlenebb. Az együttműködések erősítésében emellett fontos szerepe van a kommunikációnak is, hogy az eredmények láthatóbbak legyenek a tudományos közösség és a szélesebb nyilvánosság számára is, akár médiaszerepléseken keresztül. 

Csutora Mária elmondta, hogy az érdemi hatás esetén a saját hitelességünk is fontos szempont, hogy mi magunk, mint kutatók vagy az egyetem mit követelünk meg magunktól és ezzel milyen példát mutatunk mások számára. Itt a saját karbonlábnyomunk kiszámítása és csökkentése, valamint a tudományos konferenciákra való utazás fenntarthatóbbá tétele merült fel témaként, amivel a jövőben foglalkozni kell és ahol konkrét lépéseket kell tenni, az egyetem szervezeti egységei és a hallgatók aktív bevonásával. 

Az érdemi hatás mérése mellett fontos, hogy ösztönözzük az alternatív kutatási módszerek használatát, melyek a hagyományos módszerekhez képest jobban építenek a részvételre és a bevonásra. Matolay Réka hangsúlyozta, hogy ilyen például a részvételi akciókutatás, melynek a megvalósulása már önmagában is valamilyen mértékű impulzussal, hatással jár a résztvevő közösségek számára. 

A fenntarthatóság kutatása a jövőben is kiemelt téma lesz 

A következő években a fenntarthatóság témáját stratégiai szempontból is kiemelten kezeli a Corvinus. “Az Egyetem célja a fenntarthatósági témákhoz kötődő publikációs tevékenység és kutatási kapacitás növelése a szervezeti keretek biztosítása, valamint a belső és külső együttműködés ösztönzése által, az érdemi hatással bíró kutatások és a kutatási kiválóság elérése érdekében” – áll a 2024-2027 közötti időszakra vonatkozó Intézményfejlesztési Tervben. 

A megvalósítás a Fenntarthatósági Stratégia hét alapelve köré épül. Ezek a célok megvalósításával elért érdemi, hosszú távú és jelentős hatás, a fenntarthatóság környezeti, társadalmi és gazdasági aspektusainak figyelembevétele, a mérés és fejlesztés, a részvétel és bevonás, a transzparencia, valamint a külvilág újdonságaira való reagálás, azok becsatornázása, a belső innovatív energiák felszabadítása. A Stratégia hetedik alapelve pedig, hogy a fenntarthatóság ügyének előmozdítása minden egyetemi polgárnak és a teljes egyetemi közösségnek feladata és felelőssége. 

A Corvinus Egyetem ERS Hub-ja (Ethics, Responsibility and Sustainability) azzal a céllal alakult meg, hogy egyetemi szinten összehangolja e három témakörbe tartozó projekteket, kezdeményezéseket, illetve, hogy nyitott platformot kínáljon ezek széles körben történő ismertetéséhez, önkéntesek és támogatók bevonásához. 

2024 májusában újra elindítottuk a Hónap Fenntarthatósági Témája projektet, mellyel az a célunk, hogy minden hónapban egy-egy érdekes és releváns témát mutassunk be a Corvinuson. Júniusban a Kutatási Héthez és az ERS Hub által adott TDK- valamit Publikációs díjakhoz kapcsolódóan a fenntarthatósági kutatásokról írunk. A témához kapcsolódó, de a cikkből kimaradt corvinusos eseményeket, aktivitásokat, eredményeket szeretettel várjuk a mate.kovacs2@uni-corvinus.hu címen, és kiegészítjük a cikket.   

Vágólapra másolva
X
×