Ugrás a fő tartalomra
Vissza a főoldalra

Hogyan lehet valakiből a Corvinusról indulva a jövő fenntarthatósági vezetője?

2024-01-12 14:33:00

CSR-kurzusról indulva jutott el hallgatónk a COP27 ifjúsági konferenciájára, a COY17-re, tavasszal pedig egy ifjúsági fenntarthatósági képzésen képviseli majd az egyetemet és az országot Abu-Dhabiban.

Budapesti Corvinus Egyetem

Egyetemi CSR-kurzusról indulva, a Helsinki Egyetem képzésén át egészen a COY17 ifjúsági fenntarthatósági konferenciáig: Halász Lili Annával, a Corvinus kereskedelem és marketing szakos hallgatójával beszélgettünk arról a történetről, hogyan alakította karrierjét a fenntarthatóság, hogyan élte meg az egyiptomi COY17 konferenciát, mire jó a klímafreskó módszer, de arról is kérdeztük, milyen várakozással vág neki a tavasszal Abu-Dhabiban induló Masdar Future Sustainability Leaders képzésnek. 

I. Megragadni a lehetőséget

Lili története egy másodéves CSR kurzuson kezdődött. “Nagyon tetszett a téma, és az is, ahogyan Ásványi Katalin tanárnő interaktívvá tette az órát, elmondhattuk a véleményünket” – mondja. “Amikor vége lett a tárgynak, odamentem a tanárnőhöz azzal, hogy ez a téma engem nagyon érdekel, szívesen írnék TDK-dolgozatot belőle.” 

A megkeresés után nem kellett sokat várnia az első lehetőséghez. A következő félévben a Climate University online nemzetközi fenntarthatósági kurzusán vehetett részt néhány hallgató a Corvinus egyetemről Ásványi Katalin jóvoltából, aki a kurzus egyik oktatója. “Minden órára csaknem 40 oldalas tudományos cikket kellett elolvasni, ami erős alapot adott ahhoz, hogy el tudjam helyezni magam a fenntarthatóság területén” – mondja Lili. 

Ezt követően két startup-kurzuson, a HSUP-n és a Future Founders programban is részt vett, utóbbi kapcsán jutott el egy kreatív vállalkozásindításról szóló EU-s képzésre, amit Bukarestben tartottak. Itt ajánlották neki, hogy az ENSZ hamarosan ifjúsági klímakonferenciát rendez. “Még aznap éjszaka leadtam a jelentkezést a TDK-tervemmel, majd a konferencia előtt tíz nappal jött az e-mail, hogy mehetek.” 

A szűkös határidő miatt nem volt egyszerű a helyzet. “Írtam azonnal tanárnőnek, hogy most mi legyen, mert nyilván tíz nappal előtte nagyon drága volt a repülőjegy. Végül az egyetem, Vas Réka rektorhelyettesnek köszönhetően finanszírozta a szállásomat és a konferencián való részvételt is, és képviselhettem az országot és az egyetemet” – mondja Lili, aki a konferencián egyedüliként képviselte Magyarországot.  

II. A vad probléma

Az Egyiptomban rendezett ifjúsági konferencia célja az volt, hogy a következő héten rendezett COP27 konferenciára készítsenek egy hatvan oldalas ifjúsági nyilatkozatot. “Ez egy többórás esemény volt, ahol csoportokba osztva dolgoztunk, sok szempontból hozzászóltunk a nyilatkozathoz” – mondja Lili. “Az egyik fő téma a climate justice (klímaigazságosság) volt, melynek alapja, hogy a fejlett országok a legnagyobb szennyezők, mégis a kevésbé fejlett országok azok, akik a legnagyobb kárt szenvedik el.” 

A konferencia nagy élmény volt Lili számára, többekkel a mai napig tartja a kapcsolatot. “Szinte az egész világ ott volt, mindenki fiatalként volt jelen. Voltak előadások is, ahol nagyon sokat tanultunk” – mondja. Az egyik ilyen tréningen a Climate Fresk módszertant sajátíthatták el a résztvevők, ez volt az, amit Lili is hazahozott magával a konferenciáról. 

A Climate Fresk egy játékos workshop, amely 3 óra alatt tanítja meg a résztvevőknek a klímaváltozással kapcsolatos ismereteket. A workshop bárki számára elérhető és gyorsan skálázható egy szervezetben vagy közösségben. A játékosok 42 kártya segítségével ismerkedhetnek meg a klímaváltozás alapvető problémaival, és megtanulhatják, hogyan lehetnek részesei a klímaváltozás elleni küzdelemnek. 

A workshop Lilit is inspirálta. “A klímaváltozást azért olyan nehéz megoldani, mert a szakirodalom szerint egy “wicked problem”-ről, vagyis egy bonyolult, “vad” problémáról van szó. Nagyon sok összetevője van és minden hat mindenre, éppen ezért nagyon nehéz megérteni minden részletét” – mondja. A workshop koncepcióját Cédric Ringenbach mérnök, előadó és energiaátalakulási tanácsadó alkotta meg, Lili szerint pedig bármilyen korosztály számára nagyon jól működik. “A három órában maguk a résztvevők tudnak rájönni arra, mik a fő mozgatói a klímaváltozásnak és ezek honnan indulnak ki, hová tartanak” 

A workshopnak három része van. Az első egy szabadulószobához hasonló, ahol a résztvevőknek kell kitalálniuk a megfejtést, a facilitátor csak segítőként van jelen. A második rész a kreativitásról szól, kártyák segítségével egy festményt készítenek a résztvevők, melyet ki tudnak színezni és különféle megoldásokat írnak fel. Ez segít levezetni a feszültséget és csökkentheti a klímaszorongást is. A harmadik rész pedig a reflexió, ahol közösen beszélik át a tanulságokat. 

III. Kiállás és a lelkesedés

Lili hazatérve is elkezdte hasznosítani a konferencián tanult módszereket. A Climate Fresk workshopot a Corvinuson már két fenntarthatósággal foglalkozó kurzuson is bemutatta az őszi félévben. “Nagyon élvezték a hallgatók, átlátható volt számukra így a probléma. Két alkalommal játszottunk, egyszer magyar, egyszer pedig nemzetközi mesterszakos hallgatókkal, és úgy éreztem a foglalkozás végén, hogy tényleg hazamennek valamivel. Remélhetőleg hosszabb távon is változást hozhat a hozzáállásukban, vagy akár ennek hatására később jobban elmélyülnek a témában”. 

A facilitátor szerepéhez persze megfelelő kiállás is kell, amit Lili a korábbi projektjei során folyamatosan fejlesztett. “Három évig tanítottam az egyetemen gimiseket a Studium Generale diákszervezetben, innen jön az, hogy most már simán ki tudok állni, amikor workshopot tartok”. 

A kiállás mellett a figyelem fenntartása a másik kihívás ebben a szerepben. “A lelkesedés fenntartása hosszú távon nagyon kimerítő, de közben nagyon sokat ad vissza. Szerintem ezt a pedagógusok tudják igazán átélni, nagyon kell lelkesíteni a résztvevőket a foglalkozás közben is. Megy ez nektek, ügyesek vagytok, így tovább.” 

Néha pedig segíteni is kell a beszélgetést annak érdekében, hogy a klímaszorongás ne bénítsa meg a cselekvőképességet. A” foglalkozások során van olyan asztal, ami kevésbé igényel asszisztenciát, máshol viszont elmennek a világvége hangulat felé, őket akkor fel kell húzni kicsit. Nagyon figyelni kell arra, hogy milyen hangulat, hogy pozitív élmény maradjon a résztvevőkben a foglalkozás után” – mondja Lili. 

IV. Egy workshop megválthatja a világot?

A workshopon keresztül sok emberre lehet hatni, de felmerül a kérdés, hogy ez mire elég, ha a klímaváltozás globális kihívásairól van szó. 

“Haladunk egy megkezdett úton, de a világ nincsen olyan magas szinten, ahol lennünk kellene. A legnagyobb szennyezők továbbra sem teszik meg azokat a lépéseket, amiket a fenntartható jövő érdekében kellene” – mondja Lili. “Ennek ellenére fantasztikus dolog, hogy itt az egyetemen támogatják ezt az irányt, és a hallgatóknak lehetőségük van részt venni hasonló projektekben, akár egy ilyen workshopon.” 

Lili szerint ezek a kezdeményezések azért is fontosak, mert erőt és reményt adnak a résztvevőknek. “Akár az egyetemi kurzusokról, akár a konferenciákról van szó, mindenkiben ott volt a remény, hogy ezt meg tudjuk változtatni, még vissza lehet hozni, és hogy a mi generációnk jelentheti ezt a változást.” 

A konferencián készített freskójuknak például a “Climate is changing, so are we” címet adták. “Változik a világ, de közben mi is változunk. Rugalmasak és adaptívok vagyunk, ezért él bennünk a remény, hogy ezt vissza lehet még fordítani.” 

V. Tovább a megkezdett úton

Ez a remény tovább inspirálja Lilit arra, hogy folytassa a megkezdett utat. Idén már a Masdar Future Sustainability Leaders képzésen vesz részt az egyetem jelölésével, melynek első hetét Abu-Dhabiban tartják. “A képzés során remélhetőleg arra készítenek fel, hogy úgy tudjak elmenni egy céghez vagy akármilyen szervezethez, hogy ott komoly fenntarthatósági változásokat tudjak irányítani” – mondja. 

A program során különböző szabályozói szereplőkkel és fenntartható vállalatokkal is találkoznak majd, így ez lesz a következő lépcsőfok számára. “Mindenképp szeretnék ezzel foglalkozni hosszútávon is, akár egy vállalatnál, akár saját, fenntarthatósággal foglalkozó startup indításával.” A workshoppal pedig folyamatosan járja a vállalatokat és az egyetemeket is, hogy minél több embernek segítsen a probléma átlátásában és a lehetséges megoldások keresésében. 

A hasonló pályára lépőknek azt üzeni, hogy a lehetőségek adottak, de azért tennünk kell, hogy ezek meg is találjanak minket. “Az eddigi pályám során sokat segített az attitűd, hogy folyamatosan keresem a lehetőségeket. Nyilván néha tartani kell egészségügyi szempontból pihenőket, de ha az embert valami érdekli, csak menjen oda a tanárhoz és beszéljen vele. Az interneten is kereshet információt, rengeteg ingyenes kurzus van fenntarthatósági témakörben, de az egyetem is nagyon sokat segít.” 

“Ha pedig találok egy lehetőséget, nem azt keresem, hogy ezt miért ne csináljam meg, hanem egyszerűen csak bevállalom és csinálom. Teher alatt nő a pálma, és én ebben hiszek is”. 

Szerző: Kovács Máté 

Vágólapra másolva
X
×
GEN.:2024.04.12. - 23:56:10