Gazdasági élet „A Dunánál”

A kiállítás is úgy igyekszik összekötni a Dunát és a történelmet a mai kor emberével, mint ahogyan József Attila is tette: „A Dunának, mely mult, jelen s jövendő, egymást ölelik lágy hullámai.”  Ha valaki most ül le a Dunapartra, és nézi „ … hogy úszik el a dinnyehéj”, akkor természetes, hogy telefonján a másodperc töredéke alatt bármely vállalkozás honlapját eléri, látja annak a cégnek a termékeit, megismerkedhet a gyártási folyamtokkal. 

De hogyan juthatott valaki ezekhez az ismeretekhez akkor, amikor még nem volt internet? Hogyan juttathatta el a vállalkozás a cégéről, termékeiről, szolgáltatásairól szóló ajánlását a vevőkhöz, üzletfeleihez? 

Erre a legjobb felületet a céges iratok, azaz a számlák és üzleti levelek biztosították. Művészi értékű grafikákkal, az elért eredmények bemutatásával, a vásárlásra biztató bizalomerősítő bemutatásokkal látták el e nyomtatványokat.  

E dokumentumokból nagyon sok információt kapunk az adott korszakról, hiszen ezek mára már történelmi dokumentumnak számítanak. 

• Gazdaságtörténet – sokszor találkozunk ma is működő vállalkozások elődjeivel, amelyeket még a XIX. században alapítottak.  
• Várostörténet – a levelek és számlák fejlécén sokszor örökítették meg az akkori üzemeket, gyárakat, utcaképeket. 
• Kultúrtörténet – a végtelenül precízen elkészített nyomatokon rendre megjelennek az adott kor művészeti irányzatai, mint például a szecesszió. 
• Mikrótörténelem – megismerhetjük belőle az akkori fogyasztási szokásokat, ár-értékviszonyokat és számtalan érdekességet. 

A gyűjtemény tulajdonosa dr. Sallai Csilla, egyetemünk egykori diákja, aki hosszú évek gyűjtésének eredményeként ma már számos vállalkozástól rendelkezik gazdasági jellegű iratokkal. E 4000 darabos magángyűjtemény válogatása ez a tematikus kiállítás, amely az egyetemi könyvtár bejáratánál tekinthető meg. A tárlat bemutatja, milyen fontos szerepet játszott a vállalkozások életében a Duna, amelynek partján a Budapesti Corvinus Egyetem is áll.  

A malmok a századfordulón nagyon fontos szerepet töltöttek be a gazdasági életben. A Duna erőforrást és kiemelt szállítási útvonalat jelentett számukra. A Duna és a partján lévő építmények – mint például a Budai Vár – fontos tájékozódési pont és tekintélyt növelő eszköz volt. S jussanak eszünkbe József Attila további sorai akkor is, amikor a termelés csak a puszta emberi erőre hagyatkozott:  

„Mint az izmok, ha dolgozik az ember,  
reszel, kalapál, vályogot vet, ás,  
úgy pattant, úgy feszült, úgy ernyedett el  
minden hullám és minden mozdulás.” 

A kiállítás megnyitóját kerekasztalbeszélgetés követte, amelyen egyetemünk oktatói a múlt értékei megőrzésének fontosságát hangsúlyozták, amely jelenkorunk digitális lehetőségeit felhasználva egyben egy konstruktív jövő alapját is jelenti.