Ugrás a fő tartalomra
Vissza a főoldalra

Fenntartható egyetemi modellekről tartottak workshopot a Corvinuson

2023-11-23 12:20:00

Hazai egyetemek képviselői beszélgettek arról, milyen szerepe van az egyetemeknek a fenntarthatóságban.

Budapesti Corvinus Egyetem

Hogyan lehet fenntarthatóbb egy egyetem működési modellje, és milyen szerepe van a felsőoktatási intézményeknek a fenntarthatóbbá válásban? Többek között ezekről is beszélgettek az MTA Közszolgálati és Nonprofit Marketing Munkabizottsága és a Budapesti Corvinus Egyetem Fenntarthatósági menedzsment és Környezetgazdaságtan Tanszéke által, “Fenntarthatósági kihívások az átalakult magyar felsőoktatásban” címmel szervezett workshopon. 

A társadalomorientáltság áll az egyetemi fejlődési modell szerint a negyedik generációs, vagyis legmodernebbnek számító egyetemek küldetésének középpontjában, erről beszélt Dr. Piskóti István, a Miskolci Egyetem intézetigazgatója, amikor a felelős egyetem modelljének társadalmi és üzleti dimenzióit mutatta be. Ez azt jelenti, hogy a felsőoktatási intézmény felelős integrátora a térség gazdasági-társadalmi fejlődésének, így a fenntarthatósági kérdésekben is proaktív szereplővé kell válnia. 

Ehhez viszont elengedhetetlen, hogy a működésben is példát mutasson az intézmény, melyhez előbb felelős egyetemi modellre van szükség, ebből vezethető le a stratégia és a működés szabályozása is. Napjainkban az egyetemek számára egyre hangsúlyosabb a versenypiacra való belépés, a fenntarthatóság megjelenése pedig ebben versenyelőnyt jelent. A professzor szerint ugyanakkor nem csupán versenyzésre, hanem “coopetition”-re, vagyis együttműködve versenyzésre van szükség, ami a társadalmi innováció alapja lehet. 

Az elméleti háttér mellett a hallgatói élmény is fontos, amikor a hallgatók fenntarthatósági törekvésekbe való bevonásáról van szó, erről már Dr. Révész Balázs, a Szegedi Tudományegyetem docense beszélt. A hallgatói élmény a hallgatói utazásra épül, melynek elemei a jelentkezés, az akadémiai élmény, a campusélmény és a diplomás élmény is. Az újabb modellek ezt újabb elemekkel egészítették ki, bekerült például az oktatók szerepe és a fizikai környezet is. 

Ehhez szorosan kapcsolódik a fenntarthatóság, ami egyre inkább fontos szempont és igény a hallgatók számára. Amikor például először vezették be az SZTE-n a szelektív hulladékgyűjtést, nem volt még kidolgozott lakossági rendszer, a hallgatók pedig az egyetemre vitték be a külön gyűjtött hulladékot. Ez is jelezte, hogy megalapozott volt az egyetem lépése a hallgatói igények szempontjából is. 

“Ne csak nézd, játszd is” néven indított kutatási programot Palotai Nándor, a Pannon Egyetem testnevelő tanára. Ebben sportedzőkkel és sportközgazdászokkal együttműködve kutatják, miért szűnnek meg sorban az amatőr sportcsapatok és miért csökken folyamatosan a kiváltott labdarúgó-engedélyek száma is. A sportmotiváció és a fogyasztói aktivitás kutatásának eredményei a fenntarthatósági törekvésekben is hasznosak lehetnek. Arról nem is beszélve, hogy a sport- és rekreációs tevékenység a testi mellett a mentális egészségre is pozitív hatással van, valamint a természeti környezettel való kapcsolat kialakításában is lehet szerepe. 

A nemzetköziesítés szintén előkerült a workshopon, mint a fenntartható modellek egyik fontos pillére. Kürtösi Zsófia, a Szegedi Tudományegyetem egyetemi docense olyan projekteket mutatott be, melyek az integratív tanuláson keresztül segítik a nemzetköziség megjelenését a képzésekben. 

Ezek között vannak szintetizáló kurzusok, melyek segítenek a korábban elsajátított ismeretek rendszerezésében, de az oktatói együttműködések és az egymással összekapcsolt kurzusok is fontos szerepet kapnak. A fenntarthatóság oktatásban való megjelenésének pedig kiemelt területei a közösségi önkéntesség és a probléma köré épülő kurzusok is. A problémát az jelenti, hogy ezeket a lehetőségeket csak korlátozottan ismerik az oktatók és erőforrásigényesek a partnerekkel való kapcsolattartás miatt. 

Dr. Kéri Anita, a Szegedi Tudományegyetem adjunktusa az oktatói-kutatói mobilitás dilemmáira világított rá vitaindítójában. Előadásában elhangzott, hogy a zöld utazáshoz kapcsolódó elvárosok az Erasmus-programokban is egyre nagyobb szerepet kapnak, több helyen például a vonattal történő utazást ösztönzik a szervezők. A virtuális kollaboráció megjelenése szintén csökkentheti a mobilitás karbonlábnyomát, a helyi kirándulások szervezése nemzetközi hallgatók számára pedig lehetővé teszik a helyi társadalmi és ökológiai rendszerek jobb megértését. 

Az SDG-célok megjelenésében vannak különbségek Kelet- és Nyugat-Európa egyetemeinek küldetései között, erről már Ásványi Katalin, a Corvinus tanszékvezető egyetemi docense beszélt. Nyugaton az egyetemek közvetlen társadalmi hatása kiemeltebb szerepet kap, ez sok esetben deklarált célja is az intézménynek. A keleti egyetemeknél inkább az állami szektorral való kapcsolat az erősebb, ezen keresztül vannak hatással a társadalomra. A felelős, kritikus vezetők képzése mindkét oldalon megjelenik, a környezeti felelősség viszont nyugaton és keleten is sok intézmény célrendszeréből hiányzik. 

A résztvevők összegzésül négy fontos területet azonosítottak, amin dolgozniuk kell az intézményeknek ahhoz, hogy hatékonyabban járulhassanak hozzá a fenntarthatósági törekvésekhez. Az egyik ilyen terület az oktatás, ahonnan a jövő fogyasztói, munkavállalói, de akár vezetői kerülnek ki, ehhez kapcsolódnak a kutatások, melyekben egyre inkább megjelennek a fenntarthatósági elvek, értékek A harmadik terület a külső hatás, ahogyan az intézmény hatni tud az állami, vállalati és civil partnereire. A negyedik terület pedig, hogy mint szervezet hogyan tud fenntarthatóbban működni az intézmény, legyen szó az infrastruktúráról vagy az egyetemi polgári közösség részvételéről. 

Szerző: Kovács Máté 

Vágólapra másolva
X
×
GEN.:2024.04.22. - 15:46:13