A családi cégek alkalmazottai boldogabbak

A családi vállalkozások kutatásának egyik úttörője, egy igazi tudományos világsztár tartott Corvinus kutatási szemináriumot. 

Luis Gomez-Mejia a Vállalkozás és Innováció Intézet meghívására érkezett hozzánk, a jelenléte napjaiban lebonyolított gazdag programot a Corvinus Institute for Advanced Studies (CIAS) valamint a kutatási és akadémiai közösségért felelős rektorhelyettes által biztosított széleskörű kutatástámogatási portfólió tette lehetővé. A családi cégek kutatásáról és az általa bevezetett társadalmi-érzelmi, szocio-emocionális vagyon (socioemotinal wealth) fogalmáról kérdeztük. 

Miért fontosak a családi vállalkozások a gazdaság számára, és miért érdemes őket tanulmányozni 2026-ban? 

Először is, azt hiszem azért, mert a családi cégek a domináns tulajdonformát jelentik világszerte. A vállalkozások olyan 95%-a családi tulajdonban van, de még a Fortune 500-as listáján lévő cégek harmada is. A világ legnagyobb konglomerátuma, az indiai Tata Csoport családi vállalat. Nem csak a kis helyi cégek ilyenek tehát, hanem a világ legnagyobbjai közül is némelyik, általában már második vagy harmadik generációs családi vállalkozás. Hasonló példa Mexikóból Carlos Slim, a világ egyik leggazdagabb embere, az övé Latin-Amerika vezető telekommunikációs cége, ami szintén családi cég. Ő már visszavonult, de a négy gyereke vette át a vezetést. Az úgynevezett latin országokban lényegében kizárólagosak az ilyen cégek, még a legnagyobb bankok is családi tulajdonban vannak, mint például a Banco Santander. 

A családi cégek a gazdasági növekedés motorjai, a legtöbb országban a GDP meghatározó részét adják. Ami a családi vállalkozásokkal történik, az biztosan hatással van a gazdaságra és a társadalomra. 

Hogyan foglalná össze röviden annak a sajátos logikáját, ahogyan a családi vállalkozások működnek azok számára, akik nem ismerik ezt a területet, és mi az, ami alapvetően megkülönbözteti a családi cégeket a nem családiaktól? 

A fő különbség az, hogy a családi vállalkozások kétféle logikát követnek. Számukra fontos a cégüknek nem csak a pénzügyi, hanem szocio-emocionális vagyona is. Az egyenlet mindkét oldalát nézik, nem csak a pénzügyit, mint egy tipikus tőzsdei vállalat. És ez hatással van lényegében mindenre, amit tesznek, hogy mikor diverzifikálnak, hogyan, hová, ez kihat a menedzsmentstruktúrára, az ösztönzőrendszerre, számos különböző területre. 

A szocio-emocionális vagyon kérdése szerepet kap a nagy döntésekben, mert meg akarják őrizni, illetve növelni akarják. Néha még akkor is, ha pénzügyileg veszteséget jelent, hangsúlyozhatják a társadalmi-érzelmi oldal jelentőségét. 

A kutatása alaposan feltárja ennek a társadalmi-érzelmi vagyonnak a szerepét. Mit jelent a kifejezés pontosan? Miért olyan fontos a családi vállalkozások megértéséhez, és bár érzelmi komponensei vannak, menedzselhető-e tudatosan ez az erőforrás? 

Először is, hogy mi a szocio-emocionális vagyon? Sok kutatást végeztem ebben, másokkal együtt is. Alapvetően öt dimenziót különítettünk el. Az egyik az irányítás szerkezete, a család feje egyben a cégé is. A másik a család azonosulása a céggel, a cég a családtagok személyes identitásának része. Gyakran viseli is az alapító nevét, ez az identitás igazán erős jele. A harmadik az érzelmi kötődés a vállalathoz. A kutatásaink szerinti negyedik tényező, hogy a családi tulajdonosok számára nagyon fontosak a társas kötelékek. Más családtagokkal, a tágabb családdal, a munkavállalókkal. Több tanulmány, köztük az enyéim is, megmutatja, hogy a családi cégek kifejezetten vonakodnak a leépítéstől, munkavállalók elbocsátásától, még akkor is, ha pénzügyi problémáik vannak. 

És az utolsó tényező, amit találtunk, a dinasztia igénye, vagyis hogy a tulajdonos azt szeretné, hogy a cég a jövőben is létezzen. A hagyaték nagyon fontos az alapító számára, nem akarja, hogy az ő életével a cég története is véget érjen. Ezért amikor döntéseket hoz, arra is gondol, hogyan hat ez ki arra, amit maga után hagy. Ez az öt dimenzió komoly hatással van számos döntés logikájára, amelyet a családi vállalatok tulajdonosai meghoznak. 

Ezek miatt a tényezők miatt is lehet, hogy a családi vállalkozásokat gyakran kockázatkerülőnek tekintik. A kutatásai szerint milyen mértékben irracionális a viselkedésük, és okoz-e versenyhátrányt a növekedés szempontjából? 

Az üzleti viselkedést kutatók úgy látják, hogy ha minden vagyonod, vagy a vagyonod nagy része egyetlen entitásban összpontosul, akkor kockázatkerülőbb leszel, hiszen tartasz attól, hogy elveszítheted. Ha elveszíted a vállalkozásod, elveszíted az egész felhalmozott vagyonodat. Ez elég egyszerű belátás. Érdemes azzal árnyalni még, hogy a családi cégek persze hajlandók üzleti kockázatot vállalni, ha azzal megmenthetnek valamennyi társadalmi-érzelmi vagyont. Innen indultunk, amikor kidolgoztuk a fogalmat. 

A kutatásban Spanyolországban működő családi olívaolaj-malmokat vizsgáltunk. Tudták, hogy financiális támogatást, adókedvezményeket, marketingtámogatást, garantált árat is kaphatnak az általuk termelt olívaolajra, ha csatlakoznak a szövetkezethez. A kormánnyal kötött megállapodás szerint ráadásul a szövetkezet nem tagadhatott meg tőlük semmit. Ha csatlakozni akartak, nem mondhatott nemet se. És a kutatás azt mutatta meg, hogy azok az olívaolaj-gazdaságok, amelyek még így sem csatlakoznak a szövetkezethez, tipikusan családi gazdaságok voltak.  

De miért álltak ellen egy ennyire előnyösen hangzó ajánlatnak? Az interjúkból világossá vált, hogy a csatlakozást egy az ördöggel kötött egyezségnek ítélték, mert kivette volna a kezükből az irányítást a vállalkozásuk fölött. A szövetkezet közössége választott volna CEO-t a tagok közül, akinek a döntéseit minden családi vállalkozásnak el kellett volna fogadnia.  

Ezt az ellenállást irracionális döntésnek vagy a növekedés akadályának minősítené? 

Ismétlem, lehet, hogy pénzügyi-gazdasági szempontból irracionális, de társadalmi-érzelmi szempontból nagyon is racionális. Meg akarták őrizni a függetlenségüket, az irányítást, és képesnek maradni arra, hogy továbbra is családi egységként működtessék a családi olívaolaj-termelést. 

A családi cégek mindig ki vannak téve ennek a feszültségnek a gazdasági racionalitás és a szocio-emocionális racionalitás között. A tanulmányunkban azonosítottunk egy pontot, mégpedig azt, amikor a vállalat életképessége meginog, mert akkor a családi cég is átvált a pénzügyi racionalitásra. Ha rosszra fordul a pénzügyi helyzet, akkor nyilvánvalóan hajlandók több kockázatot vállalni, üzleti kockázatot is, hogy megmentsék a céget. 

Miért maradnak a családi cégek gyakran inkább helyiek, és ez mennyire fenntartható egy nagyon mélyen globalizált gazdaságban? 

Elsősorban az érzelmi kötődés miatt. A családi cégek érzelmileg kötődnek a területhez, ahol a vállalat létrejött, felnövekedett, a helyi közösségekhez. Másodsorban, ha egy pillanatra visszatérhetek a társadalmi-érzelmi vagyon kérdéséhez: a kutatásaink egy része azt mutatja, hogy amint egy cég túllép a helyi közösségen, olyan emberekre kell támaszkodnia, akik nem tagjai a családnak, és ezzel elkezdi elveszíteni az irányítást. Másokra kell delegálniuk valamennyit a kontrollból, ami nagyon nehéz lépés egy családi vállalkozás számára.  

Mit tanulhatnak a nem családi vállalatok abból, ahogyan a családi cégek működnek? 

Induljunk ki onnan, hogy egy nem családi vállalatban a kapcsolatok átmenetiek. A nem családi cégek vezérigazgatóinak megbízatása átlagosan három évig tart. Rövid, tranzakcionális kapcsolódások. A kinevezett vezető úgy gondolkodik: „ha jól érzem magam itt, ha megkapom a jutalmakat, amelyekről úgy gondolom, megérdemlem őket, akkor maradok, ha nem, elmegyek máshova”. Ez opportunista megközelítés. 

A családi cégekben egészen más a helyzet. Ha a család tagja vagy, nem tudsz csak úgy elsétálni, bármi történjék is. És persze a megbízatási idők is sokkal hosszabbak. Empirikusan a családi menedzserek, családi vezérigazgatók megbízatási ideje 17 év körül alakul, vagyis nagyon hosszan tart. 

Ezek a szorosabb kötelékek értéket jelentenek a vállalat számára, ebből érdemes tanulniuk a nem családi cégeknek. A családi vállalatokban gyakran megvan a hosszú távú vízió. Erősebb bennük az elköteleződés a szervezet iránt. Orvosi kutatások is bizonyítják, hogy az alkalmazottak kiegyensúlyozottabbak, boldogabbak a családi cégekben. A családi vállalkozások hajlamosak jobban bevonódni a vállalati felelősségvállalásba is. Szívesebben tesznek a művészetekért, az oktatásért, hiszen erősebben be vannak ágyazódva helyben. Arról is vannak tanulmányok, hogy a családi cégek kisebb valószínűséggel szennyezik a környezetet. 

És ennek jelentős részét a társadalmi-érzelmi vagyon fogalma magyarázza meg. Miért viselkednek így? Mert érzelmi elégedettséget kelt bennük, hogy jó polgárai a közösségüknek. 

Ezekben az időkben szinte kötelező kérdés, hogy az Ön véleménye szerint a mesterséges intelligencia hogyan alakítja át a családi vállalkozások működését? 

A családi cégek vonakodnak mesterséges intelligenciát használni, mert félnek, hogy elveszíthetik az irányítást a folyamatok felett. Az MI olyan, mint egy fekete doboz, nem látunk bele, nem ismerjük a belső folyamatait, és a családi vállalatok pedig szeretik érteni, mi történik az üzletükkel. Persze ha rákényszerülnek, megteszik a fontos lépéseket. Ahogy egyes szektorokban egyre inkább iparági sztenderddé válik az AI használata, úgy lesznek egyre inkább hajlandók a családi cégek is követni a trendet. 

Ismét az üzleti működés átmeneti természetére érdemes utalni. Egy nem családi cégnél felvesznek MI-szakértőket és várják tőlük a sikert. Egy családi vállalkozás számára ez nem ilyen könnyű. Jobban érteniük kell, mi történik, mert kényelmetlenül érzik magukat minden olyan technológiával, amelyet nem ismernek eléggé. 

Milyen szálak fűzik a Corvinushoz, és mit tapasztalt eddig? 

Nemrég érkeztem a CIAS-ba, most vagyok először a Corvinuson. Ez még a közös szakmai munkánk kezdeti szakasza, de már több projektet elindítottunk, minden érintett kutatóval igyekszem majd megismerkedni. Beszélgettünk néhány üzletemberrel is, remek új ötletek vetődtek fel, mindenki nagyon készséges és nyitott. 

Az egész helyen érződik, hogy olyan tudományos közösség, amelyik jobb akar lenni. Ennek a levegője járja át, és ez nagyon bíztató.